Gácsprága

Manapság a Gácsprága a világ különböző részein élő emberek széles köre számára nagyon fontos és érdekes téma. A Gácsprága életünkre gyakorolt ​​hatása tagadhatatlan, akár személyes, társadalmi, gazdasági vagy politikai szinten. Megjelenése óta a Gácsprága-et különböző területek szakértői tanulmányozzák, elemzik és vitatják, és igyekeznek megérteni következményeit és következményeit. Ebben a cikkben különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg a Gácsprága jelenségét és a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatását, hogy megvilágítsuk ezt a széles körben vitatott témát.

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Prága (egyértelműsítő lap).
Gácsprága (Praha)
Helyi evangélikus templom
Helyi evangélikus templom
Gácsprága címere
Gácsprága címere		 Gácsprága zászlaja
Gácsprága zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásLosonci
Rangközség
Első írásos említés1443
PolgármesterErik Marčok
Irányítószám985 11 (pošta Halič)
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámLC
Népesség
Teljes népesség75 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség10 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság499 m
Terület9,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 21′ 50″, k. h. 19° 30′ 36″48.363889°N 19.510000°EKoordináták: é. sz. 48° 21′ 50″, k. h. 19° 30′ 36″48.363889°N 19.510000°E
Gácsprága weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Gácsprága témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gácsprága (szlovákul: Praha) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.

Fekvése

Losonctól 14 km-re északnyugatra fekszik.

Története

A falut a Giskra vezette husziták alapították a 15. század közepén, első írásos említése 1443-ból származik. Ez az első falu valószínűleg még a 15. században elpusztult. A régi helyén, a 16. század második felében telepítették újra, ezt 1573-ban "Praga" néven említik először. A halicsi uradalom része volt, de a töröknek is adózott. 1828-ban 58 házában 461 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "PRÁGA. Tót falu Nógrád Vármegyében, földes Ura Gróf Forgáts Uraság, fekszik Gátsfalvához közel, mellynek filiája, határja középszerű, vagyonnyai is meglehetősek, második osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Prága, tót falu, Nógrád vmegyében, egy erdős, hegyes, köves vidéken. 4 kath., 461 evang. lak. Az éghajlat itt olly hideg, hogy gyümölcsük ritkán érik meg tökéletesen, vagy legalább sokkal későbben. F. u. gr. Forgács család. Ut. p. Losoncz."[3]

A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 363, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 99 lakosából 98 szlovák volt.

2011-ben 91 lakosából 77 szlovák volt.

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások