Fülekpüspöki

A mai világban a Fülekpüspöki továbbra is nagy érdeklődés és vita téma. A Fülekpüspöki fontosságát a történelem során felismerték, és hatása az élet minden területén megmutatkozik. A Fülekpüspöki óta ez a téma nagy érdeklődésre tart számot a társadalomban általában, vitákat és reflexiókat generált különböző területeken. Akár személyes, akár társadalmi, politikai vagy gazdasági szinten, a Fülekpüspöki továbbra is releváns kérdés, amely arra ösztönöz bennünket, hogy reflektáljunk és elemezzük mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását. Ebben a cikkben a Fülekpüspöki-hez kapcsolódó különböző perspektívákat és megközelítéseket vizsgáljuk meg, hogy jobban megértsük a hatókörét és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását.

Fülekpüspöki (Biskupice)
A Szt. István király-templom
A Szt. István király-templom
Fülekpüspöki címere
Fülekpüspöki címere		 Fülekpüspöki zászlaja
Fülekpüspöki zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásLosonci
Rangközség
Első írásos említés1246
PolgármesterJozef Cupper
Irányítószám986 01
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámLC
Népesség
Teljes népesség1137 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség144 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság209 m
Terület7,88 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 15′ 01″, k. h. 19° 50′ 04″48.250176°N 19.834320°EKoordináták: é. sz. 48° 15′ 01″, k. h. 19° 50′ 04″48.250176°N 19.834320°E
Fülekpüspöki weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Fülekpüspöki témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fülekpüspöki (szlovákul: Biskupice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Fekvése

Fülektől 2 km-re délre, a Belina patak partján fekszik, gyakorlatilag egybeépült a várossal.

Története

A település a 12. században keletkezett, 1246-ban említik először. 1294-ben "Puspuky", 1417-ben "Pyspeky" néven szerepel az írott forrásokban. Az esztergomi érsekség birtoka volt. 1554 és 1594 között a török hódoltsághoz tartozott. A határából kiépített vízvezetéken látták el vízzel a füleki vár védőit. 1828-ban 74 házában 789 lakos élt.

Vályi András szerint "Fülek Püspöki. Tót falu Nógrád Vármegyében, földes Ura H. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Fülekhez nem meszsze, határja ollyan, mint Bolgáromé, harmadik osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Fülek-Püspöki, magyar f., Nógrád vmegyében, Fülekhez közel, 759 kath. lak. Kath. paroch. templom. Tiszta buzáját a losonczi piaczon legtöbbre becsülik. F. u. az esztergomi érsek. Ut. p. Losonc"[3]

A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Füleki járásához, majd 1938 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott.

Népessége

1910-ben 718 lakosából 717 magyar és 1 szlovák anyanyelvű lakosa volt.

1970-ben 1085 lakosából 930 magyar és 153 szlovák volt

2001-ben 1110 lakosából 681 (61,4%) magyar és 211 (19%) szlovák volt.

2011-ben 1138 lakosából 810 (71,1%) magyarnak és 231 (20,3%) szlováknak vallotta magát.

2021-ben 1137 lakosából 803 (+32) magyar, 240 (+23) szlovák, 7 (+24) cigány, 5 (+1) egyéb és 82 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Neves személyek

  • Itt született 1968-ban Varga Norbert közművelődési szakember, folklórkutató, a szlovákiai folklórmozgalom kiemelkedő alakja.
  • Itt szolgált Szily János (?-1800) katolikus plébános.

Nevezetességei

  • Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1728-ban épült, barokk stílusban.
  • Angyali Üdvözlet kápolnája 1754-ben épült, későbarokk stílusban.

Testvérvárosai

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ ma7.sk

Külső hivatkozások