Ez a dokumentum a Hegyhátszentpéter témáját különböző nézőpontokból tárgyalja azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjon erről az érdeklődésre számot tartó témáról. Ennek történeti vonatkozásait, jelenlegi vonatkozásait, valamint a lehetséges jövőbeli forgatókönyveket elemzik. A multidiszciplináris megközelítés révén feltárjuk azokat a különböző szögeket, amelyekből a Hegyhátszentpéter hatással volt vagy hatással lehet különböző kontextusokra. Hasonlóképpen, különböző szakértői véleményeket ismertetnek, és kritikai elmélkedést kínálnak azokról a következményekről és kihívásokról, amelyeket a Hegyhátszentpéter jelent a társadalom egészére nézve. Ennek a cikknek az a célja, hogy hozzájáruljon a Hegyhátszentpéter elemzéséhez és megalapozott vitájához, olyan elemeket biztosítva, amelyek gazdagítják a témával kapcsolatos megértést és párbeszédet.
Hegyhátszentpéter | |||
![]() | |||
A tájház | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Vasvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Molnár Imre (független)[1] | ||
Irányítószám | 9821 | ||
Körzethívószám | 94 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 136 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 19,01 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 252[3] m | ||
Terület | 6,84 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Hegyhátszentpéter weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyhátszentpéter témájú médiaállományokat. | |||
Hegyhátszentpéter község Vas vármegyében, a Vasvári járásban. 1899-ig Hegyhát-Szentpéterfa volt a neve.
Kemeneshát tájegységben, a Sárvíz-patak völgyében fekszik, a Győrvár-Gersekarát közti 7442-es út mentén, Vasvártól délre 10 kilométerre, Zalaegerszegtől északra 18 kilométerre. Mindkét várossal közvetlen autóbuszjáratok kötik össze.
1381-ben Zentpeturfolua alakban említik először. 1404-ben Poss. Zedthpeterfalua, 1450-ben Zenthpeterfolua néven szerepel. A Hídvégi, majd a Gersei Pető család birtoka volt.[4]
Vas vármegye monográfiájában "Hegyhát-Szt.-Péterfa, 45 házzal, 374 r. kath. és ág. ev. vallású magyar lakossal. Postája Andrásfa, távírója Győrvár. Kath. temploma 1700. körül épűlt. Földesura az Erdődy -család volt."[5]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 105 | 107 | 113 | 138 | 158 | 138 | 136 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,5%-a magyarnak, 2,5% németnek, 1,2% románnak mondta magát (2,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,6%, református 1,2%, felekezet nélküli 3,1% (16% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 89,2%-a vallotta magát magyarnak, 3,2% cigánynak, 1,3% németnek, 0,6% bolgárnak, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,2% volt római katolikus, 0,6% evangélikus, 4,4% felekezeten kívüli (41,8% nem válaszolt).[15]