A Ivánc jelentősége a mai társadalomban tagadhatatlan. A Ivánc minden nap vita és elmélkedés témájává válik különböző területeken, legyen szó politikáról, tudományról, szórakoztatásról vagy kultúráról. A Ivánc felébreszti az emberek érdeklődését és kíváncsiságát, akik igyekeznek megérteni életükre és az őket körülvevő világra gyakorolt hatását. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ivánc-hez kapcsolódó különféle szempontokat, az eredetétől a mai fejlődéséig. Elemezni fogjuk napi döntéseinkre, valamint a társadalom egészének fejlődésére gyakorolt hatását.
Ivánc | |||
![]() | |||
Sigray-kastély | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Körmendi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Gyarmati Tibor Szilárd (független)[1] | ||
Irányítószám | 9931 | ||
Körzethívószám | 94 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 622 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 40,43 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 17,14 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Ivánc weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Ivánc témájú médiaállományokat. | |||
Ivánc község Vas vármegyében, a Körmendi járásban. Az Őrség kapujában elhelyezkedő kisközség, amely közel 800 éves történetére tekinthet vissza.
Az Őrségi Nemzeti Parkban található, a Csákánydoroszlót Őriszentpéterrel összekötő 7451-es út mentén. Közigazgatási területének déli részén ér véget a 7449-es út, amely Pankaszon ágazik ki a 7411-es útból és a Kisrákos-Viszák útvonalon halad idáig.
A legközelebbi szomszéd települések nyugat felől a mindössze 2 kilométerre fekvő Hegyhátszentmárton, kelet felől pedig Felsőmarác.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 694 | 691 | 684 | 663 | 640 | 622 | 622 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 2,9% németnek, 0,7% szlovénnek mondta magát (14,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,9%, református 3,4%, evangélikus 0,9%, felekezet nélküli 2,3% (31,9% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 1,3% cigánynak, 0,5% lengyelnek, 0,3% horvátnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,3% volt római katolikus, 1,9% református, 0,5% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,3% egyéb katolikus, 5,6% felekezeten kívüli (39,5% nem válaszolt).[12]