Zsédeny

Zsédeny
Maróthy kastély-kúria
Zsédeny címere Zsédeny zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Vas
Járás	Sárvári
Jogállás	község
Polgármester	Joós Tibor (független)[1]
Irányítószám	9635
Körzethívószám	95
Népesség
Teljes népesség	212 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	34,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	6,43 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 20′ 31″, k. h. 16° 54′ 18″47.34183, 16.9050247.341830°N 16.905020°EKoordináták: é. sz. 47° 20′ 31″, k. h. 16° 54′ 18″47.34183, 16.9050247.341830°N 16.905020°E
Zsédeny Pozíció Vas vármegye térképén
Zsédeny weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsédeny témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Zsédeny község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.

A Rába és a Répce által közrefogott háromszögben fekszik, sík, sovány, homokos területen.

A közvetlenül határos települések: észak felől Vasegerszeg, kelet felől Jákfa, dél felől Rábapaty, északnyugat felől pedig Hegyfalu.

Csak közúton érhető el, a Balatont Sopron térségével összekötő 84-es főúton, mely a belterületén is végighalad.

Északnyugati határszélétől nem messze húzódik az M86-os autóút, illetve valamivel távolabb a 86-os főút, ráadásul mindkettőnek csomópontja is van Zsédeny közelében, a 84-es főút keresztezésénél; ezek révén a község a megyeszékhely, Szombathely, valamint Győr-Csorna irányából is könnyen megközelíthető.

Korábban áthaladt rajta a Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonal, melynek egy megállási pontja is volt itt, közvetlenül a belterület nyugati szélén. A vasút 1974-es bezárása óta vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget azóta a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal Hegyfalu vasútállomása kínálja, néhány kilométerre északra.

Régi település, amit a község határában feltárt vaskori sírhalom is bizonyít. Nevét az Árpád kortól ismerjük az oklevelekből, első említése 1238-ból maradt fent. A 14. századtól megjelenik Kis-Zsédeny, másként vadkert, mint elkülönülő jobbágyközség megkülönböztetése.

Zsédenyen át már a 13. században között nagy út vezetett Egerszeg és Paty, s az úttól nem messze állt Szent Márton (a község védőszentje) nevére szentelt egyháza (vagyis temploma). Szent Márton legendájáról való megemlékezésképpen 2000-től elevenítették fel a községben (az Agroprocent Kft. szervezésében) a Márton napi lampionos korhű jelmezes felvonulást.

Zsédeny ősbirtokosai valószínűleg a zsédenyiek voltak, majd a pogánylázadások leverése után a falu egy része a mindenkori király birtoka lett. Ő adta tovább a várnépek kezelésébe, majd a későbbiek során a Köcskiek, a Jákok, a Mezőlakiak és az Ostffyak is birtokolták. Későbbi földesurai a Chernel és a Taar, majd a Maróthy családok voltak.

Ez utóbbiak betelepülési ideje nem ismert, de a község területén jelenleg is meglévő Maróthy-kúriát a 19. század közepén építtette a család romantikus-eklektikus stílusban. A család 1945-ig birtokolta, majd az erősen lepusztult épületet a kastélyprogram keretében a Fiedler család újította fel kívül-belül. Jelenleg két hektáros parkjával együtt szállodaként üzemel. 12 szobája antik berendezésű, 20 fős konferenciateremmel rendelkezik.

• 1990–1994: Dr. Fiedler Péter (független)^[3]
• 1994–1998: Bognár László (független)^[4]
• 1998–2002: Bognár László (független)^[5]
• 2002–2006: Bognár László (független)^[6]
• 2006–2010: Bognár László (független)^[7]
• 2010–2014: Bognár László (független)^[8]
• 2014–2019: Bognár László (független)^[9]
• 2019–2024: Bognár László (független)^[10]
• 2024– : Joós Tibor (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 1,6% németnek mondta magát (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,7%, evangélikus 12%, református 0,5%, felekezet nélküli 4,9% (26,2% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 3% németnek, 1,5% románnak, 0,5% ukránnak, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,8% volt római katolikus, 8,5% evangélikus, 0,5% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 7% felekezeten kívüli (40,8% nem válaszolt).^[12]

• Maróthy-kastélykúria
• Szent Márton római katolikus templom

• Horváth József (1924–2004) Kossuth-díjas színész, a Budapesti Katona József Színház alapító tagja.
• Horváth József (1952–1998) költő

• A község I. világháborús áldozatainak emléktáblája nemcsak helyben, de a répceszentgyörgyi Szent György-templom előtt álló hősi emlékművön is látható.

• Zsédeny honlapja
• Képek a Maróthy-kúriáról^{[halott link]}
• Zsédeny a Via Sancti Martini honlapján
• Quad bérlés a falu határában

Ez a Vas vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!