Nagykőrös

A mai világban a Nagykőrös olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A Nagykőrös eredetétől a társadalomra gyakorolt ​​hatásáig vitákat és elmélkedéseket váltott ki különböző területeken. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Nagykőrös számos aspektusát, elemezve annak időbeli alakulását, a mindennapi életre gyakorolt ​​​​hatásait és relevanciáját különböző összefüggésekben. Függetlenül attól, hogy a Nagykőrös személy, jelenség, történelmi esemény vagy bármilyen más téma, tanulmányozása és megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy jobban megértsük azt a világot, amelyben élünk.

Nagykőrös
Nagykőrös címere
Nagykőrös címere		 Nagykőrös zászlaja
Nagykőrös zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásNagykőrösi
Jogállásváros
PolgármesterDr. Körtvélyesi Attila (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám2750
Körzethívószám53
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség23 016 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség103,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület227,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 01′ 59″, k. h. 19° 47′ 02″47.033056°N 19.783889°EKoordináták: é. sz. 47° 01′ 59″, k. h. 19° 47′ 02″47.033056°N 19.783889°E
Nagykőrös (Pest vármegye)
Nagykőrös
Nagykőrös
Pozíció Pest vármegye térképén
Nagykőrös weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykőrös témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagykőrös város Pest vármegyében, a Nagykőrösi járásban.

Fekvése

Budapesttől körülbelül 80 kilométerre délkeletre fekszik, Cegléd és Kecskemét között félúton. Az Alföldön, a Duna–Tisza közi homokhátságon terül el. A város területének kb. 35%-a erdő,[3] uralkodó fafajtája a tölgy, a nyár, az akác és a kőris. A város neve az utóbbiból származik.

A szomszédos települések: északon Nyársapát, északkeleten Törtel, keleten Kocsér, délkeleten Szentkirály, délen Kecskemét, nyugaton Lajosmizse, északnyugaton pedig Csemő.

Megközelítése

Közúton

Legfontosabb megközelítési útvonala ma a Ceglédet Kecskeméttel összekötő 441-es főút, amely észak-déli irányban haladva szeli át a várost; hajdan ugyanakkor közvetlen közúti kapcsolatban állt a fővárossal is (erre utal többek közt a Budapesten ma is meglévő Nagykőrösi út elnevezés is). A régi országút formálisan ma is megvan, 4601-es számozással halad át a nagykőrösi belvároson, a 411-eshez képest majdnem pontosan keresztirányban, valójában azonban inkább csak Tiszakécske és Lajosmizse felé biztosít összeköttetést, mivel Gyál és Csemő között hosszú szakaszai földútként húzódnak.

Megközelíthető a város Szolnok felől is, a 4613-as, Abony felől a 4611-es, Kiskunfélegyháza irányából pedig a 4614-es számú utakon. Nyugati határszélén egy szakaszon elhalad a 4608-as út is, de lakott területeket ott nemigen érint.

Vasúton

A várost a hazai vasútvonalak közül a Cegléd–Szeged-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Nagykőrös vasútállomás. Az állomás a város belterületének nyugati szélén található, a központtól közel 3 kilométerre, közúti megközelítését a 4601-es útból kiágazó 46 313-as számú mellékút biztosítja.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
24 016
23 795
23 424
23 116
23 052
23 016
201320142021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2022-es népszámlálás során a lakosok 86,87%-a magyarnak, 1,12% cigánynak, 0,29% németnek, 0,20% románnak mondta magát (12,95% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: katolikus 18,57%, református 18,44%, evangélikus 0,24%, más keresztény felekezet 1,19%, felekezeten kívüli 17,30% (44,08% nem nyilatkozott).[4]

Története

Területét már az őskőkor óta lakják.

Nevét 1266-ban említette először oklevél Kalanguerusy (Kalánkőröse) néven, ekkor a Bor-kalán nemzetség erdeje volt, majd egy 1276-os pápai megerősítésben Qenrus, Keurus néven említették, ekkor már mint falu szerepelt.

A város és környéke a Bár–Kalán nemzetséghez tartozott a honfoglalás után. A tatárjárás a Nagykőrös határában lévő kis falvak nagy részét elpusztította.

Először egy 1266-ban IV. Béla király által kiadott oklevélben említik nevét, amelyet a kőrisfáról kapta, címerében is ez látható. I. Lajos királytól kapott mezővárosi rangot.

1307-ben Károly Róbert király is tartózkodott a városban.

A török uralom alatt khász város volt, aminek köszönhetően a török pusztítások elkerülték. A reformáció igen hamar eljutott ide. Ekkor alapították református gimnáziumát.

Nagykőrös a 18. században viszonylagos autonómiát élvezett, az 1820-as években a mezőváros megváltotta magát földesuraitól, szabadalmas mezőváros lett.

Leírás a településről a 18. század végén: 

"KŐRÖS: Nagy Kőrös. Contractionalis hely, ’s magyar mező Város Pest Várm. föles Ura G. Keglevics, Forgách, Sztáray, és több Urak, lakosai többnyire reformátusok, kevés katolikusok, és evangelikusok, fekszik Kecskeméthez 1, Abanyhoz 1 3/4, Irsához 1 1/2 statióra. határja tanyákra vagyon el osztva, holott kiki földgyét tetszése szerint munkállya, földgye terem mindenféle gabonát, tiszta búzát középszerűen, szőlő hegye nagy, mellyben sok gyűmöltsös fáji vannak, a’ Pogáts almából, és a’ nevezetes jó ízű Pongrádi tseresnyéből Pesten sok pénzt szoktak bé venni, szarvas marhát elegendőt, de leg inkább birkát tartanak, van benne Királyi élet tárház, és a’ Vármegyének Kvartélyháza, (nevezetes itten hogy a’ Város előtt folytt pereknek első apellatorium forumja, a’ járásbéli fő Szolga Bíró;) erdeje tsekély, szép kellemetes szilfás ligettyei vannak, postája, oskolája, és vendégfogadója is van" 	
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)
A volt tímárház (1820 k.)

19. században

Az 1848-as szabadságharc alatt Kossuth toborzókörútján ide is ellátogatott. A forradalom után élte Nagykőrös a virágkorát, mikor is több akadémikus is a gimnáziumban tanított, köztük Arany János.

1853-ban Pest és Nagykőrös között megindult a vasúti közlekedés.

1860. december 2-án véres népzavargás tört ki a településen. Hatszáz nagykőrösi megrohamozta a pénzügyőrségi kaszárnyát, betörte az ajtókat és ablakokat, megverte a pénzügyőröket, leszedte a császári sasokat a hivatali épületekről és beverte a helyben lakó zsidók ablakait. A lázongást a dohányárusítás szabályainak betartatása váltotta ki, a pénzügyőrök tiltott dohányárusításért két embert letartóztattak. A dohány ti. jövedéki termék volt, a dohánytermelők nem árusíthatták szabadon a piacokon a dohányleveleket. A zavargás utáni hetekben a pénzügyőrök elkerülték a városi piacot, a nép "vérszemet kapott" és újból elkezdték a dohányleveleket árulni. 1861. január 5-én a városháza előtti téren összegyűlt nép megrohamozta városházát, meghúzták a református templom vészharangját és követelték a fináncok kiadatását. A városháza egyik szobájába beszorított pénzügyőröket az időközben megérkező katonaság szabadította ki. Az elvonuló fináncokat és katonákat a házak mentén "fejszés és vasvillás, nagy részben azonban fegyvertelen tömeg kísérte, zúgva és zsibongva". Suhancok és gyerekek fagyos hódarabokkal és lótrágyával dobálták az elvonulókat, az egyikük pedig leköpte a vezénylő katonatisztet. A tiszt erre felbőszült és kiadta a tűzparancsot. A nap végére több halott és sebesült maradt a városban. (A zavargásról részletesebben ld. Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849-1867. c. könyvet.)

1897-ben a vasút melletti telephelyen megalakult a Gschwindt-féle szeszfőzde. Ebből nőtt ki a 20. század folyamán a város legjelentősebb ipari létesítménye, a 111 évig fennállt Nagykőrösi Konzervgyár.

20-21. században

A második világháború pusztításai megkímélték a várost és épületeit.

1985-ben adták át az autóbusz-állomást.[5]

2015-ben fölvetődött, hogy a város megyét vált, de 2016-ban lemondtak erről a tervről.[6]

2022 decemberében a közigazgatási terület alapján Magyarország 21. legnagyobb települése.

Politika

Polgármesterei

A 2019-es önkormányzati választás eredménye

  • A polgármester-választás eredménye[15]
Jelölt neve Jelölő szerv. Szavazatok száma Szavazatok aránya
Dr. Czira Szabolcs   Fidesz–KDNP 3639 50,56%
Zágráb Nándor Jobb Nagykőrösért 2011 27,94%
Kustár Tamás Balázs Független 1548 21,51%
Összesen 7198 100%
  • A képviselő-testület összetétele a 2023-as időközi egyéni képviselő-választás után[16][17][18]
Párt Mandátumok Képviselő-testület
  Fidesz–KDNP 8 P                
  Jobb Nagykőrösért 3                  
  Független 1                  

Nevezetességei

Beretvás-kúria
  • Református templom; középkori, gótikus eredetű, többször átépítve
  • Városháza, késő barokk stílusú, tornyos épület
  • Szent László római katolikus templom, copf stílusú
  • Cifra-kert
  • Hősök tere
  • Tímárház (1820 körül), a megye egyetlen, még álló bőrszárító épülete (Ceglédi út 8.)
  • A város határában található a legnagyobb európai pusztai tölgyes
  • Beretvás-kúria, klasszicista
  • Szabó Pipagyár, a leghíresebb – és egyetlen – magyarországi pipagyár

Híres emberek

Oktatás

A városháza épületének főbejárata

Óvodák

  • Városi Óvoda (több intézmény komplexuma: Hétszínvirág,Kalocsa Balács,Sziget,Kárász és Batthyány utcai)
  • Református Óvoda
  • Názáret Római Katolikus Óvoda

Általános iskolák

  • Arany János Református Általános Iskola
  • Dalmady Győző Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
  • Kolping Katolikus Általános Iskola
  • Nagykőrösi Kossuth Lajos Általános Iskola
  • Nagykőrösi Petőfi Sándor Általános Iskola
  • Nagykőrösi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola[22]

Középiskolák

Főiskola

Közművelődési intézmények

A művelődési központ (volt Városi Szálló)
Arany János Múzeum műemlék épülete

Egészségügy

Kórház

  • Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézet

Gyógyszertárak

  • Arany Patika
  • Elixír Patika
  • Oroszlán Patika
  • Kőrisfa Patika
  • Szent György Patika
  • Sanitas Patika

Testvérvárosok

Nagykőrős, légi felvétel (Csipvár, Csíkvár, Csépvár)
Nagykőrős, földvár légi fotón

Képgaléria

Jegyzetek

  1. ↑ a b Nagykőrös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 14.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Hírek Nagykőrös, 2008. május 23. "Avatás a Pálfájában"[halott link]
  4. ↑ Nagykőrös Helységnévtár
  5. ↑ Kameniczky Ákos – Vonnák Attila – Zsigmond Gábor: Az Oktogontól a Népligetig: Képes időutazás Volánbusszal. Budapest: Volánbusz Zrt. 2017. ISBN 978-615-00-0582-9  
  6. ↑ okafogyottá vált a nagykőrösi megyeváltás
  7. ↑ Nagykőrös települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Nagykőrös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  9. ↑ Nagykőrös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  10. ↑ Nagykőrös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  11. ↑ Nagykőrös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  12. ↑ Nagykőrös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  13. ↑ Nagykőrös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  14. ↑ Nagykőrös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 4.)
  15. ↑ https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab2&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_telepulesKod=089&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=14&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vlId=294&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vltId=687&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_jelolesTipus=1
  16. ↑ https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=089&p_r_p__prpMegyeKod=14#_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tableTop
  17. ↑ https://www.valasztas.hu/helyi-onkormanyzati-valasztasok/nagykoros-20220626?p_p_id=eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_evkSzam=5&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_telepulesKod=089&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=14&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vlId=336&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_valaltipKod=4
  18. ↑ https://www.valasztas.hu/helyi-onkormanyzati-valasztasok/nagykoros-20230709?p_p_id=eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_evkSzam=4&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_telepulesKod=089&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=14&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vlId=386&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_valaltipKod=4
  19. ↑ Vizeink krónikája[halott link]
  20. ↑ Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  21. ↑ Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  22. ↑ Nagykőrösi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola - Kir.hu. . (Hozzáférés: 2018. április 11.)

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Albertirsa Cegléd Szolnok
Lajosmizse

Észak
Nyugat  Nagykőrös  Kelet
Dél

Kocsér
Kerekegyháza Kecskemét Tiszakécske