Fehérpatak
Ebben a cikkben a Fehérpatak lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, kitérve annak különböző aspektusaira és sajátosságaira. A keletkezésétől a fejlődéséig, a társadalomra gyakorolt hatásán és mai relevanciáján keresztül egy olyan utazásba fogunk beleásni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy teljes mértékben megértsük a Fehérpatak jelentőségét. Multidiszciplináris megközelítéssel elemezzük mind a történeti, mind a lehetséges jövőbeli vonatkozásait, és egy átfogó és részletes jövőképet kínálunk, amely közelebb visz minket a Fehérpatak lényegéhez. Reméljük, hogy ezzel a cikkel gazdagító és leleplező áttekintést adunk az olvasónak erről a témáról, amely kétségtelenül senkit sem hagy közömbösen.
| Fehérpatak (Tauchen) | |
 | |
| Evangélikus iskola és templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Máriafalva településrésze |
| Járás | Máriafalva |
| Alapítás éve | 1388 |
| Polgármester | Reinhard Berger (SPÖ) |
| Irányítószám | 7433 |
| Forgalmi rendszám | OW |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Népsűrűség | 58 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 23′ 49″, k. h. 16° 13′ 26″47.396889°N 16.223873°EKoordináták: é. sz. 47° 23′ 49″, k. h. 16° 13′ 26″47.396889°N 16.223873°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérpatak témájú médiaállományokat. | |
Fehérpatak (németül: Tauchen) Máriafalva településrésze Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.
Fekvése
Felsőőrtől 11 km-re északra fekszik.
Története
A települést 1388-ban „Thohun” néven említik először abban az oklevélben, melyben Zsigmond király a borostyánkői uradalmat a Kanizsai családnak adja zálogba. 1392-ben a Kanizsaiak az uradalom tulajdonát is megkapták. Azt ezt hitelesítő oklevélben a település „Thohany” néven szerepel. Ebben az időben az itt átmenő út mentén vámszedőhely működött. A település az idők során csak lassan gyarapodott.
Vályi András szerint „TAUCHEN. Német falu Vas Várm. földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Máriásdorfnak szomszédságában, mellynek filiája; földgye agyagos, homokos, és szoros.”[1]
Fényes Elek szerint „Taucha, német falu, Vas vmegyében, 12 kath., 210 evang. lak., és oskolával. A borostyánkői urad. tartozik. Ut. p. Kőszeg.”[2]
Vas vármegye monográfiája szerint „ Fehérpatak, 32 házzal és 210 németajkú r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Hamvasd, távírója Felső-Őr. Birtokosa gr. Batthyány Ferencz.”[3]
1880 és 1967 között határában barnaszénbánya működött.
1910-ben 209 német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett.
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
Külső hivatkozások
