A mai világban a Pásztorháza olyan kérdés, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. Az évek előrehaladtával a Pásztorháza jelentősége és hatása egyre nyilvánvalóbbá válik a mindennapi élet különböző területein. A munkahelyi hatásától az egészségre és a jólétre gyakorolt hatásáig a Pásztorháza állandó beszédtéma lett minden típusú térben. A jelenség és következményeinek teljes megértése érdekében alapvető fontosságú a különböző nézőpontok elemzése és a konstruktív párbeszéd ösztönzése a Pásztorháza körül. Ebben a cikkben a Pásztorháza-hez kapcsolódó különböző szempontokat és a mai társadalomra gyakorolt hatását vizsgáljuk meg.
Pásztorháza (Stinatz) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Burgenland | ||
Rang | mezőváros | ||
Járás | Németújvári járás | ||
Alapítás éve | 1577 | ||
Polgármester | Alfred Grandits (SPÖ) | ||
Irányítószám | 7552 | ||
Körzethívószám | 03358 | ||
Forgalmi rendszám | GS | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1263 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 338 m | ||
Terület | 9,5 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
Pásztorháza weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztorháza témájú médiaállományokat. | |||
Pásztorháza (korábban Stinác, németül: Stinatz, horvátul: Stinjaki) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Németújvári járásban,
Németújvártól 27 km-re északnyugatra, a régi magyar határ közelében fekszik.
Pásztorháza akkor keletkezett, amikor az 1532-es török hadjáratot követően Batthyány Ferenc horvát-szlavón bán horvátországi birtokairól horvát családokat telepített a németújvári uradalom területére. Első írásos említése 1577-ben történt. Lakói főként marha, bor, gyümölcs és só kereskedelemmel foglalkoztak, melyeket Magyarország és Horvátország területére szállítottak. 1643-ban tűzvész pusztított, melyben az egész falu leégett. 1648-ban pestisjárvány szedett áldozatokat. 1750-ben 44 ház állt a településen. 1790-ben önálló plébánia létesült itt, addig Szentelek filiája volt. A település határait 1847-ben rögzítették.
Vályi András szerint „STINACZ. Horvát falu Vas Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Stájer Ország’ szélénél; határja sovány, lakosai fuharoznak.”[2]
Fényes Elek szerint „Stinacz, horvát falu, Vas vmegyében, közel Stájerországhoz, 784 kath. lak., kik hires szekeresek. Kath. paroch. szentegyház. Földjei a Lapincz mellékén termékenyek. Szőlőhegye savanyu bort terem. A németujvári uradalomhoz tartozik. Ut. p. Fürstenfeld.”[3]
Vas vármegye monográfiája szerint „Stinácz, stájer határszéli nagy falu, 149 házzal és 1181 horvátajkú lakossal. Postája van, távírója Szt.-Elek. Lakosai mindannyian r. katholikusok. A körjegyzőség székhelye. Kath. temploma e század elején épült. Birtokosa herczeg Batthyány Fülöp.”[4]
1910-ben 1232 lakosából 1156 horvát, 63 német és 13 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. Az áramot 1949-ben vezették be. 1957-ben megépült a vízvezeték hálózat. A lakosság 80 százaléka még 1970-ben is horvát volt, ezzel Burgenlandban a harmadik legnépesebb horvát településnek számított. 1976-ban megépült a csatorna hálózat. 1977-ben Pásztorháza mezővárosi rangot kapott, ebben az évben épült fel a népiskola épülete. 1981-ben átadták a postát, a tűzoltó szerházat és az óvodát magában foglaló központot. 2001-ben 1409 lakosából 873 horvát, 432 német, 8 magyar, 96 egyéb nemzetiségű volt.[5]