Pásztorháza

A mai világban a Pásztorháza olyan kérdés, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. Az évek előrehaladtával a Pásztorháza jelentősége és hatása egyre nyilvánvalóbbá válik a mindennapi élet különböző területein. A munkahelyi hatásától az egészségre és a jólétre gyakorolt ​​hatásáig a Pásztorháza állandó beszédtéma lett minden típusú térben. A jelenség és következményeinek teljes megértése érdekében alapvető fontosságú a különböző nézőpontok elemzése és a konstruktív párbeszéd ösztönzése a Pásztorháza körül. Ebben a cikkben a Pásztorháza-hez kapcsolódó különböző szempontokat és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását vizsgáljuk meg.

Pásztorháza (Stinatz)
Pásztorháza címere
Pásztorháza címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
Rangmezőváros
JárásNémetújvári járás
Alapítás éve1577
PolgármesterAlfred Grandits (SPÖ)
Irányítószám7552
Körzethívószám03358
Forgalmi rendszámGS
Népesség
Teljes népesség1263 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság338 m
Terület9,5 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 12′ 14″, k. h. 16° 08′ 00″47.203889°N 16.133333°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 14″, k. h. 16° 08′ 00″47.203889°N 16.133333°E
Térkép
Pásztorháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztorháza témájú médiaállományokat.

Pásztorháza (korábban Stinác, németül: Stinatz, horvátul: Stinjaki) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Németújvári járásban,

Fekvése

Németújvártól 27 km-re északnyugatra, a régi magyar határ közelében fekszik.

Története

Pásztorháza akkor keletkezett, amikor az 1532-es török hadjáratot követően Batthyány Ferenc horvát-szlavón bán horvátországi birtokairól horvát családokat telepített a németújvári uradalom területére. Első írásos említése 1577-ben történt. Lakói főként marha, bor, gyümölcs és só kereskedelemmel foglalkoztak, melyeket Magyarország és Horvátország területére szállítottak. 1643-ban tűzvész pusztított, melyben az egész falu leégett. 1648-ban pestisjárvány szedett áldozatokat. 1750-ben 44 ház állt a településen. 1790-ben önálló plébánia létesült itt, addig Szentelek filiája volt. A település határait 1847-ben rögzítették.

Vályi András szerint „STINACZ. Horvát falu Vas Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Stájer Ország’ szélénél; határja sovány, lakosai fuharoznak.”[2]

Fényes Elek szerint „Stinacz, horvát falu, Vas vmegyében, közel Stájerországhoz, 784 kath. lak., kik hires szekeresek. Kath. paroch. szentegyház. Földjei a Lapincz mellékén termékenyek. Szőlőhegye savanyu bort terem. A németujvári uradalomhoz tartozik. Ut. p. Fürstenfeld.”[3]

Vas vármegye monográfiája szerint „Stinácz, stájer határszéli nagy falu, 149 házzal és 1181 horvátajkú lakossal. Postája van, távírója Szt.-Elek. Lakosai mindannyian r. katholikusok. A körjegyzőség székhelye. Kath. temploma e század elején épült. Birtokosa herczeg Batthyány Fülöp.”[4]

1910-ben 1232 lakosából 1156 horvát, 63 német és 13 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. Az áramot 1949-ben vezették be. 1957-ben megépült a vízvezeték hálózat. A lakosság 80 százaléka még 1970-ben is horvát volt, ezzel Burgenlandban a harmadik legnépesebb horvát településnek számított. 1976-ban megépült a csatorna hálózat. 1977-ben Pásztorháza mezővárosi rangot kapott, ebben az évben épült fel a népiskola épülete. 1981-ben átadták a postát, a tűzoltó szerházat és az óvodát magában foglaló központot. 2001-ben 1409 lakosából 873 horvát, 432 német, 8 magyar, 96 egyéb nemzetiségű volt.[5]

Nevezetességei

  • Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1790-ben épült.
  • A településnek saját horvát néptáncegyüttese és tamburazenekara működik.
  • A közösségi házban kis múzeum működik, mely a település életét mutatja be.

Jegyzetek

  1. ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
  5. ↑ Pásztorháza népessége[halott link]

Külső hivatkozások