Petőfa

Ebben a cikkben bemutatunk minden szükséges információt a Petőfa-ről. Akár tippeket, szórakoztató tényeket, ajánlásokat keres, akár egyszerűen csak többet szeretne megtudni erről a témáról, jó helyen jár. A Petőfa egy olyan téma, amely az elmúlt években sok ember figyelmét felkeltette, ezért arra törekedtünk, hogy minden lényeges információt összegyűjtsünk és világosan és tömören közöljünk. Készüljön fel tehát arra, hogy elmerüljön a Petőfa lenyűgöző világában, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál.

Petőfa (Peskovci)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségPéterhegy
Rangfalu
Alapítás éve1395
PolgármesterFranc Šlihthuber
Irányítószám9204
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség73 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság260 m
Terület3,78 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 48′ 24″, k. h. 16° 15′ 00″46.806667°N 16.250000°EKoordináták: é. sz. 46° 48′ 24″, k. h. 16° 15′ 00″46.806667°N 16.250000°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfa témájú médiaállományokat.

Petőfa (korábban Peszkócz, szlovénül: Peskovci, vendül Peskouvci) falu Szlovéniában, a Muravidéken, Péterhegy községhez tartozik.

Fekvése

Muraszombattól 23 km-re északra, Péterhegytől 1 km-re keletre a magyar határhoz közel, a Vendvidéki-dombság a Goričko területén a Petőfai-patak (Peskovski-potok) partján fekszik.

Története

A település első írásos említése 1395-ből a Békássy család levéltárában található okiratból származik "Pezkolch" alakban. 1448-ban "Poss. Pezkolcz", 1496-ban "Pezkowz" néven említik. A 15. században a Heczelfi (más néven Petróczi) család birtoka volt.[2]

A Henczelfiek kihalása után 16. században a Balog nembeli Felsőlendvai Széchy család birtoka lett. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Széchy Katalinnal való házassága révén új birtokosa Nádasdy Ferenc lett. Ezután egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké. Lakói Péterhegy plébániájához tartoztak.

Vályi András szerint „PESZKÓCZ. Tót falu Vas Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Felső Petrócznak szomszédságában, mellynek filiája, földgye sovány, harmadik osztálybéli. ” [3]

Fényes Elek szerint „Peszkócz, vindus falu, Vas vmegyében, Ut. p. Radkersburg. 184 evang. lak.”[4]

Vas vármegye monográfiája szerint „Petőfa, 44 házzal és 225 ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája Tót-Keresztúr, távirója Csákány.”[5]

A 19. század végén Peszkóc nevét Petőfára magyarosították. Az eredeti elnevezés a szláv pesek (homok) szóból eredhet.

1910-ben 205, többségben szlovén lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződés előtt Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, majd a Vendvidéki Köztársaság, utána a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) vette birtokba. 1941-45 között újból magyar, utána ismét jugoszláv fennhatóság alá került. A 2002-es adatok szerint 93 lakosa volt.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye