Bűdfalva

Jelenleg a Bűdfalva a társadalom különböző területei számára nagyon fontos és érdekes téma lett. A tudományos köröktől az üzleti életig a Bűdfalva sok ember figyelmét felkeltette hatásának és mai relevanciájának köszönhetően. A technológiai és társadalmi fejlődés hozzájárult a Bűdfalva növekedéséhez és jelentőségéhez a kortárs életben, ami végtelen vitákat, vitákat és elemzéseket generált a témával kapcsolatban. Éppen ezért ez a cikk részletesen és kritikusan foglalkozik a Bűdfalva mai fontosságával, valamint a modern élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatásával.

Bűdfalva (Budinci)
Bűdfalva látképe
Bűdfalva látképe
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségSal
Rangfalu
Alapítás éve1387
PolgármesterIztok Fartek
Irányítószám9204
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség96 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság285 m
Terület6,17 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 51′ 35″, k. h. 16° 15′ 23″46.859767°N 16.256483°EKoordináták: é. sz. 46° 51′ 35″, k. h. 16° 15′ 23″46.859767°N 16.256483°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Bűdfalva témájú médiaállományokat.

Bűdfalva (korábban Büdincz, szlovénül: Budinci, vendül Büdinci) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Salhoz tartozik.

Fekvése

Muraszombattól 33 kilométerre északra, Vendvidéki-dombság (Goričko) területén, közvetlenül a szlovén–magyar határ mentén fekszik. A falu a legészakibb szlovéniai település. Határos Sal (Šalovci), Marokrét (Markovci), Dolány (Dolenci) és a magyarországi Apátistvánfalva (Števanovci) falvakkal. Lakói vend nyelvet beszélő szlovének. Magyarországról a 74 189-es út vezet a település felé, amely út Orfalu belterületén ágazik ki a 7456-os útból.

Története

1387 "Budynch" néven említik először. A dobrai vár uradalmához tartozott.[2] 1387-ben Zsigmond király Dobra várát Széchy Miklós nádornak adta, ebben az oklevélben szerepel először az uradalomhoz tartozó falvak felsorolásában. Később is a Széchyek birtoka maradt, akik felsőlendvai uradalmukhoz csatolták. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.

A falu egy része 1592-ben a büdinczi Lanschak család birtokába került, ezen nemesi család az innen kb. 30 km-re található Seregháza ura is volt egyben. Bűdfalva az 1767-os úrbéri térképen "Büdonci" néven szerepel. Egyházilag 1758 óta Dolány filiája. Eredetileg "Büdincz" volt a község neve, de ezt, mint ahogy a kiegyezés utáni névmagyarosításokkor lenni szokott, módosították Bűdfalvára 1889-ben.

Vályi András szerint " BÜDINTZ. Elegyes falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szent Gothárdtól egy mértföldnyire. Határja valamennyire soványas, ’s jó mivelést, és trágyázást kíván, szőlőjök, fájok tűzre elég van, ’s más javaik is meglehetősek, második Osztálybéli."[3]

Fényes Elek szerint " Bűdincz, vindus falu, Vas vármegyében, 195 kath., 36 ágostai lak. Kopár köves határ. F. u. gr. Nádasdy. " [4]

Vas vármegye monográfiája szerint "Büdincz vend falu 66 házzal. Lakosainak száma 336, akik r. kath. és ág. ev. vallásúak. Postája Nagy-Dolincz, távirója Szt.-Gotthárd. Lakosai a lenfonást és kosárkötést is űzik. Földesurai a Nádasdy grófok voltak."[5]

1910-ben 308, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A 19. században még a Tótsági járás része volt, majd a trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. 1919-ben rövid ideig a Vendvidéki Köztársaság része volt, itt volt a de facto köztársaság által birtoklott terület legészakibb pontja. Ezután a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, mely 1929-ben a Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben újra visszakerült Magyarországhoz, majd 1945 után véglegesen Jugoszlávia része lett. 1991-ben, Szlovénia függetlenségének kikiáltása óta Szlovénia része. 2002-ben a településnek 139 lakója volt.

A bűdfalvi harangláb

Nevezetességei

Haranglába a 20. század első felében épült.

További információk

Források

  • Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. 836–837. o. ISBN 963-05-6928-0  
  • M. Kozár Mária: A magyarországi szlovének
  • Vas Vármegye Nemesi Családjai (Almanach 1892.)

Jegyzetek

  1. ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye