Az alábbiakban bemutatott cikkben a Radófa témáját különböző nézőpontokból és megközelítésekből tárgyaljuk. Eredetét, időbeli alakulását és mai jelentőségét elemezzük. Ezen túlmenően megvizsgálják annak különféle területekre gyakorolt hatásait, a társadalmitól a tudományosig, beleértve a kulturális és gazdasági szempontokat is. Igyekszünk átfogó és globális víziót kínálni a Radófa-ről, hogy az olvasó megértse annak jelentőségét és hatását a mai világban. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül arra törekszünk, hogy elmélyüljünk a Radófa-et meghatározó különböző szempontokba, részletes és naprakész információkat nyújtva erről a széles és sokrétű témáról.
Radófa (Radovci) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Statisztikai régió | Pomurska |
Község | Felsőlendva |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1365 |
Polgármester | Daniel Kalamar |
Irányítószám | 9264 |
Rendszám területkód | MS |
Népesség | |
Teljes népesség | 188 fő (2020. jan. 1.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 271 m |
Terület | 4,86 km² |
Időzóna | UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Radófa témájú médiaállományokat. | |
Radófa (szlovénül: Radovci) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Felsőlendva községhez (Občina Grad) tartozik.
Muraszombattól 20 km-re északnyugatra, Felsőlendvától 3 km-re délre a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén a Spunika-patak völgyében fekszik. Főbb részei: Vuča dolina, Koncvenklinovi, Balažinova graba, Sukičova dolina, Drvaričeva ravnina, Sabotinovi, Fertelov rob, Lončarova dolina és Melinova graba.
A település azon 73 falu közé tartozott, melyeket I. Lajos magyar király cserélt el 1365-ben Széchy Miklóssal Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért. Az oklevélben "Ladafalua" néven említik először, a felsőlendvai uradalom része volt.[2] Eredeti neve Ladafalva volt, a Lada a magyar László névváltozata. 1499-ben már "Radachowcz" néven említik. 1685-ben Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett és egészen a 19. század közepéig a család birtoka maradt. Egyházilag Felsőlendva plébániájához tartozott.
Fényes Elek szerint "Radócz, vindus falu, Vas vgyében, a felső-lendvai uradalomban, 130 kath., 103 evang. lak."[3]
Vas vármegye monográfiája szerint "Radófalva, 68 házzal és 361 r. kath. és ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája Felső-Lendva, távírója Szt.-Gotthárd."[4]
1910-ben 555, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. Az első világháború után először a de facto Vendvidéki Köztársaság, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1971-ben 80 házban és 90 háztartásban 400 lakos élt itt. 1991 óta a független Szlovénia része. Lakosságának száma folyamatosan csökken, néhány ház már az összeomlás szélén áll. 2002-ben már csak 226 lakosa volt.