Radófa

Az alábbiakban bemutatott cikkben a Radófa témáját különböző nézőpontokból és megközelítésekből tárgyaljuk. Eredetét, időbeli alakulását és mai jelentőségét elemezzük. Ezen túlmenően megvizsgálják annak különféle területekre gyakorolt ​​hatásait, a társadalmitól a tudományosig, beleértve a kulturális és gazdasági szempontokat is. Igyekszünk átfogó és globális víziót kínálni a Radófa-ről, hogy az olvasó megértse annak jelentőségét és hatását a mai világban. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül arra törekszünk, hogy elmélyüljünk a Radófa-et meghatározó különböző szempontokba, részletes és naprakész információkat nyújtva erről a széles és sokrétű témáról.

Radófa (Radovci)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségFelsőlendva
Rangfalu
Alapítás éve1365
PolgármesterDaniel Kalamar
Irányítószám9264
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség188 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság271 m
Terület4,86 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 46′ 47″, k. h. 16° 06′ 27″46.779722°N 16.107500°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 47″, k. h. 16° 06′ 27″46.779722°N 16.107500°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Radófa témájú médiaállományokat.

Radófa (szlovénül: Radovci) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Felsőlendva községhez (Občina Grad) tartozik.

Fekvése

Muraszombattól 20 km-re északnyugatra, Felsőlendvától 3 km-re délre a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén a Spunika-patak völgyében fekszik. Főbb részei: Vuča dolina, Koncvenklinovi, Balažinova graba, Sukičova dolina, Drvaričeva ravnina, Sabotinovi, Fertelov rob, Lončarova dolina és Melinova graba.

Története

A település azon 73 falu közé tartozott, melyeket I. Lajos magyar király cserélt el 1365-ben Széchy Miklóssal Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért. Az oklevélben "Ladafalua" néven említik először, a felsőlendvai uradalom része volt.[2] Eredeti neve Ladafalva volt, a Lada a magyar László névváltozata. 1499-ben már "Radachowcz" néven említik. 1685-ben Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett és egészen a 19. század közepéig a család birtoka maradt. Egyházilag Felsőlendva plébániájához tartozott.

Fényes Elek szerint "Radócz, vindus falu, Vas vgyében, a felső-lendvai uradalomban, 130 kath., 103 evang. lak."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint "Radófalva, 68 házzal és 361 r. kath. és ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája Felső-Lendva, távírója Szt.-Gotthárd."[4]

1910-ben 555, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. Az első világháború után először a de facto Vendvidéki Köztársaság, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1971-ben 80 házban és 90 háztartásban 400 lakos élt itt. 1991 óta a független Szlovénia része. Lakosságának száma folyamatosan csökken, néhány ház már az összeomlás szélén áll. 2002-ben már csak 226 lakosa volt.

Híres szülöttek

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye