Lendvakirályfa
Mára a Lendvakirályfa olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok embert érdekel szerte a világon. A Lendvakirályfa megjelenése óta vitákat és vitákat generált a társadalomra, a kultúrára és a gazdaságra gyakorolt hatásáról. A 21. század felé haladva a Lendvakirályfa továbbra is olyan téma, amely felkelti a kíváncsiságot és a figyelmet, mivel hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Lendvakirályfa jelentését és fontosságát, valamint más témákkal való kapcsolatát és a jelenlegi kontextusban való relevanciáját.
| Lendvakirályfa (Krašči) | |
 | |
| A Lendva-tó Lendvakirályfánál háttérben a perestói Szent Ilona templommal. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Vashidegkút |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1366 |
| Polgármester | Drago Vogrinčič |
| Irányítószám | 9261 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 245 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 225 m |
| Terület | 3,39 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 45′ 07″, k. h. 16° 02′ 07″46.752047°N 16.035250°EKoordináták: é. sz. 46° 45′ 07″, k. h. 16° 02′ 07″46.752047°N 16.035250°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lendvakirályfa témájú médiaállományokat. | |
Lendvakirályfa (korábban Krasics, szlovénül: Krašči) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Vashidegkúthoz tartozik. Ezt a nevét a 19. század végi névmagyarosítási hullám idején kapta, és az Trianon után feledésbe merült, a helyi magyarok sem használják.
Fekvése
Muraszombattól 16 km-re északnyugatra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén a Lendva-tó nyugati partján fekszik. A település dombos területen fekszik, házai többnyire az Királyszék-Perestó út mellett helyezkednek el, részben Vashidegkút-Szarvaslak útszakaszon. Szomszédai: Görhegy, Rétállás, Perestó, Királyszék, Dombalja, Tiborfa és Károlyfa, Ausztriában pedig Pölten. Dülői: Kraški Vrej/Kraški Vrh, Pretmar, Romov Lendvakislak felé, Črnski vrej/Črnski vrh Lendvakislak felé, Bukovje, Krčojne.
A Ledava patak közelében sovány és kemény föld van, míg a dombok oromzatán kavicsos és agyagos. Dombalja felé szántók tarkítják a vidéket, a Ledava mellett pedig vizes rétek, amelyeket tavasszal, vagy nagy esőkkor gyakran elönt a patak. A házak mellett nagyon sok gyümölcsfa nő, s néhány helyen szőlő is van ültetve. Erdejei a Črnski vrej, Krčojne és Bukovje területén vannak a nyugati, déli és északi oldalon. Különféle fajtájú fák nőnek itt, egymás mellett.
Története
A település első írásos említése 1365-ban történt Zemerefoloua néven. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Zomorofalua in dystrictu iuxta fluuium Linwa" alakban szerepel, amely világosan azt mutatja, hogy a felsőlendvai uradalom része volt a lendvamelléki kerületben.[2] 1499-ben Crasych néven találhatjuk meg. 1685-ben a Széchyek fiági kihalásával Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett és később is a család birtoka maradt. A falu a 16. században evangélikus lett, volt temploma, lelkésze és tanítója is.
Vályi András szerint " KRASICZ. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura G. Nádasdi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szent Györgynek szomszédságában, mellynek filiája; határja síkos, szőleje van, réttyei jó szénát teremnek, fája mind a’ két féle, legelője elég, tuhározással is pénzt kereshetnek."[3]
Fényes Elek szerint " Krasics, vindus falu, Vas vmegyében, a f. lendvai uradalomban, 388 kath. lak."[4]
Vas vármegye monográfiája szerint " Királyfa, vend falu, melynek 72 háza és 408 r. kath. vallású lakosa van. Postája Vas-Hidegkút, távírója Muraszombat. Határában fogják elvezetni a tervezett gyanafalva-muraszombati vasutat."[5]
1910-ben 420, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1942 és 1949 között iskolája is volt. 1991 óta a független Szlovénia része. Lakosságának száma egyre csökken. 2002-ben 276 lakosa volt.
Nevezetességei
- Határában ismeretlen korú és eredetű halomsírok találhatók.
- Szent Anna-kápolna.
- Régi paraszti eszközök gyűjteménye.
Híres személyek
- Itt élt Szmodis József evangélikus lelkész, aki a 17. században a vend nyelvű krasiczi énekeskönyv-et írta
További információk
Jegyzetek
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
