Óhodász

Ebben a cikkben a Óhodász témáját különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk az olvasónak erről a témáról. Elemezzük történelmi kontextusát, hatásait a mai társadalomban, relevanciáját a különböző területeken és a mindennapi életre gyakorolt ​​hatását. Részletes és kimerítő elemzésen keresztül igyekszünk mély és teljes pillantást vetni a Óhodász-re, hogy szélesebb körű és szilárdabb ismereteket támogassunk, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy megértsük jelentőségét és környezetünkre gyakorolt ​​hatását.

Óhodász (Althodis)
Óhodász
Óhodász
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
RangVároshodász része
JárásVároshodász
Alapítás éve1374
PolgármesterJohann Wallner (SPÖ)
Irányítószám7464
Forgalmi rendszámOW
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 18′ 53″, k. h. 16° 22′ 38″47.314643°N 16.377354°EKoordináták: é. sz. 47° 18′ 53″, k. h. 16° 22′ 38″47.314643°N 16.377354°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Óhodász témájú médiaállományokat.

Óhodász (németül: Althodis, horvátul: Stari Hodas) Városhodász része, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Fekvése

Rohonctól 7 km-re nyugatra, a Kőszegi-hegység déli oldalán fekvő hegyvidéki település.

Nevének eredete

A falut egykor hódvadászok lakták, innen a neve.

Története

1374-ben "Hodaz" néven említik először, a Németújvári grófok alapították német telepesekkel. 1465-ben "Hodas", 1478-ban "Hodacz", 1491-ben "Hadaaz" alakban említik. Rohonc várának uradalmához tartozott.[1] 1532-ben a török teljesen elpusztította, 1559-ben a Batthyányak horvátokkal telepítették újra. 1580 körül lakói felvették a református hitet. 1621-ben Bethlen hadai felégették. 1634-ben gróf Batthyány Ádám áttérését követően lakói is visszatértek a katolikus hitre. 1650-ben pestis néptelenítette el.

Vályi András szerint " Ó, és Új Hodász. Hodis. Egygyik mező Város, másik falu Vas Vármegy. földes Urok G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Szalonakhoz 1 1/4 mértföldnyire, Inczédhez sem meszsze, földgyeik termékenyek, réttyeik jók, fájok tűzre, és épűletre van."[2]

Fényes Elek szerint "Ó-Hodász, horvát falu, Vas vmegyében; 179 kath. lak. A rohonczi urad. tartozik."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint "Ó-Hodász. Házszám 50, lélekszám 316. Lakosai r. kath. vallású horvátok. Postája Város-Hodász, távírója Rohoncz. A falu házai szétszórtan, hegyoldalon fekszenek. Földesura a Batthyány-család volt."[4]

1910-ben 336, többségben horvát lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben közigazgatásilag Városhodászhoz csatolták.

Nevezetességei

  • A „Szent Kereszt Felmagasztalása” tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
  • A településen 4 km hosszú Európában egyedülálló gomba tanösvény található.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye