Mencsér
Mára a Mencsér a társadalom különböző területein nagy érdeklődésre számot tartó és fontos témává vált. Hatása és hatóköre egyre nyilvánvalóbbá válik mindennapi életünkben, vitákat, tanulmányokat és kutatásokat generálva, amelyek célja, hogy jobban megértsék hatását. Megjelenése óta a Mencsér minden korosztálytól és szakmától függetlenül felkeltette az emberek figyelmét, és kulcsfontosságú vitaponttá vált családi összejöveteleken, kávézós beszélgetéseken és még tudományos körökben is. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Mencsér néhány legfontosabb vonatkozását és annak mai fontosságát, valamint a jövőbeni lehetséges következményeit.
| Mencsér (Rettenbach) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Borostyánkő településrésze |
| Járás |
|
| Alapítás éve | 1388 |
| Polgármester | Robert Marth (SPÖ) |
| Irányítószám | 7434 |
| Forgalmi rendszám | OW |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 352 fő (2000)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 430 m |
| Terület | 5,78 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 24′ 30″, k. h. 16° 14′ 34″47.408300°N 16.242800°EKoordináták: é. sz. 47° 24′ 30″, k. h. 16° 14′ 34″47.408300°N 16.242800°E | |
 | |
Mencsér (németül: Rettenbach) Borostyánkő településrésze Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
Fekvése
A kőszegi határátkelőtől 23 km-re nyugatra, Borostyánkőtől 1 km-re nyugatra fekszik.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Ezt bizonyítják a Borostyánkői-hegységben előkerült marokkövek, kőbalták, kőkalapácsok és halomsírok. A Roth-ház falába egy római sírkő van befalazva. A német telepesek első hulláma a 9. század elején Nagy Károly nyomában érkezett erre a vidékre, míg a második betelepülési hullám a 12. – 13. században következett.
A mai települést 1388-ban "Reutempach, Rohtumpoh" alakban említik először. 1392-ben "Reutempach" néven említik. Borostyánkő várának tartozéka volt.[2] Később, 1668-ban "Retenbach", 1773-ban "Reuttenbach", majd a 19. században általában "Rettenbach" néven szerepel az okiratokban. Német neve patak vöröses színű vízéből származik, melyet a nagy vastartalom színez vörösre.
A faluban 1569-ben 15 házat számláltak, 1645-ben már 23 háza volt, de a népesség száma különösen a 19. század közepén nőtt meg jelentősen. 1836-ban 374 lakosa volt, 1856-ban már 70 ház állt a településen. A század végén és a 20. század elején sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra.
Vályi András szerint "RETTENBACH. Német falu Vas Várm. földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Borostyánkőhöz nem meszsze, mellynek filiája, ’s határja is hozzá hasonlító."[3]
Vas vármegye monográfiája szerint "Mencsér a szép Körös patak völgyben fekszik. Van 82 háza és 470 németajkú r. kath. és ág. ev. vallású lakosa. Postája Borostyánkő, távírója Léka."[4]
1910-ben 440, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971. január 1-jén Mencsér, Edeháza, Újvörösvágás, Háromsátor és Borostyánkő egy közigazgatási egységben egyesült. 2000-ben Mencsérnek 352 lakosa volt.
Jegyzetek
- ↑ Mencsér népessége. Osztrák Statisztikai Hivatal
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
