Szigetszentmiklós

Szigetszentmiklós
Balról jobbra, fentről lefelé: a szigetszentmiklósi adótorony, a Szent Miklós templom, a városháza és a Duna-part
Balról jobbra, fentről lefelé: a szigetszentmiklósi adótorony, a Szent Miklós templom, a városháza és a Duna-part
Szigetszentmiklós címere
Szigetszentmiklós címere
Szigetszentmiklós zászlaja
Szigetszentmiklós zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásSzigetszentmiklósi
Jogállásváros
PolgármesterNagy János (DK-Momentum-Jobbik-MSZP-LMP-MMM)
Jegyződr. Szilágyi Anita
Irányítószám2310
Körzethívószám24
TestvértelepüléseiLista
Népesség
Teljes népesség39 954 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség795,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület45,65 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 20′ 43″, k. h. 19° 02′ 54″47.345277777778, 19.04833333333347.345278°N 19.048333°EKoordináták: é. sz. 47° 20′ 43″, k. h. 19° 02′ 54″47.345277777778, 19.04833333333347.345278°N 19.048333°E
Szigetszentmiklós (Pest vármegye) Szigetszentmiklós Szigetszentmiklós Pozíció Pest vármegye térképén
Szigetszentmiklós weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szigetszentmiklós témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szigetszentmiklós (németül: Nigglau) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járás székhelye.

Fekvése

A város Budapest déli határa mellett, a Csepel-szigeten található. A települést északról Budapest XXI. kerülete, keletről a Ráckevei-Duna (ezáltal Dunaharaszti és Taksony), délről Szigethalom, délnyugatról Tököl, nyugatról Halásztelek, északnyugatról pedig a Duna folyam (Budapest XXII. kerülete) határolja.

Története

Szigetszentmiklós 750 éves település, 1986. január 1. óta város.

A település területe már a neolitikum időszakában is lakott volt. A rézkor idején az ún. bádeni kultúra népe élt ezen a vidéken, emlékeik Szigetcsép és Szigetújfalu határából kerültek elő. Őket követte az ún. harangedényes kultúra képviselőinek megjelenése a térségben, akik sűrű rajokban lepték el a Csepel-szigetet. A hozzájuk köthető leletek Szigetszentmiklóson Háros területéről, Lakihegyről, valamint az Auchan áruház alatti területekről kerültek elő nagyobb számban, de az M0 autópálya építése során az Üdülő-sor környékén is feltárták temetkezési helyeiket. Még több lelet került elő a város területéről a bronzkorból, mégpedig a Vatya-kultúra időszakából; a leletek tanúsága szerint ekkor a helyi népesség száma meglehetősen gyarapodott.

Ásatások alapján valószínűsíthető, hogy kelta és ókori római, ill. kora és késő középkori település állt a mai város területén. A településen végzett kutatások alapján, az őskor óta lakott helyen a honfoglaló magyarok fejedelmi törzse telepedett meg Árpád vezetésével. A sziget nevét Árpád főlovásza, Csepel ispán (aki itt telepedett le) kölcsönözte.

A Kossuth utcai református templom bővítése során 2012-ben ásatásokat végeztek, melyek során kiderült, a mai templom helyén már az Árpád-korban is templom állt.

Szigetszentmiklós nevét elsőként 1264. október 14-én IV. Béla levele említette, melyben ír az akkori falu templomáról is. A tatárok pusztítása nyomán ez a helység elnéptelenedett, helyén a hagyomány szerint a Ráczkevei-szigeten megtelepített rácok alapítottak új települést 1440 táján. A mohácsi vész után ez a falu is elpusztult, a 17. század elején magyarok költöztek ide.

Az 1634–1635 évi török kincstári adólajstromukban a kövi (ráczkevei) járás községei között volt feltüntetve; ekkor 14 házzal szerepelt.

A református egyház az 1626-29. években már jelen volt a településen. 1731–1739 között Patai János, a Dunamelléki református egyházkerület szuperintendense (püspöke) a helységben lakott és lelkészkedett. Az első református templom építési ideje ismeretlen, annyi ismert, hogy 1798-ban helyreállították. Tornyát az 1853 évi nagy vihar ledöntötte, 1875-ben építették újra. A második világháborúban helyreállíthatatlanul megsérült a templom, a romokat 1948-ban bontották el. Az új templom alapkövét 1987-ben tették le, a gyülekezet négy év múlva, 1991-ben vehette birtokba.

A hagyomány szerint 1707-ben, a rácok támadása alkalmával épült cinteremben húzta meg magát a lakosság Szőlős és Háros községek menekült lakosságával együtt.

Az 1715 évi összeíráskor 42, 1720-ban pedig 70 adóköteles magyar háztartást vettek föl e helységben.

1770-ben a Mária Terézia-féle úrbéri rendelettel kapcsolatban 73 16/32 negyedik osztályú úrbéri telket mutattak ki a településen. A 20. század elején még a település birtokában volt egy régi ezüst pecsétnyomó, keresztüllyukasztott fogantyúval, e pecsétnyomó még abból az időből származott, amikor a községbíró a helység pecsétjét a nyakába akasztott zsinegen hordta. A pecsétnyomón levő címerkép egy rúddal keresztülszúrt bárányt ábrázolt. A rúd végén kereszt volt, míg a helység 20. század eleji pecsétjén buzogány.

Az 1838, 1850 és 1876-os években árvíz pusztított a helységben.

A határrendezés, illetőleg a tagosítás, 1862-ben történt. 1848-ig a település a ráckevei uradalomhoz tartozott, majd a 20. század elején a királyi család ráckevei uradalma volt a helység legnagyobb birtokosa.

A község határában feküdtek egykor Háros és Szőlős elpusztult települések; előbbi a nagy Duna, utóbbi a Soroksári-Duna-ág mellett. Mindkét település templomának a romjai láthatók voltak az 1800-as évek végéig. Ugyancsak mindig a községhez tartoztak, mint lakott helyek: Hárossziget, Felsőbuczka, és Felsőtag is. Bár a jelenlegi megye-határvonalak hivatalos rendezése előtt Felsőtagra sok csepeli épített nyaralót és végül Szigetszentmiklós fennhatósága alá kerültek. Lakihegy egy középkori csepeli gyümölcsösbirtokból felfejlődve - ide-oda vándorló birtokjogokat követően - 2002-ben máig hatályosan Szigetszentmiklóshoz került és ekkor épült meg Csepel-Háros határában, szintén a város külterületén az Auchan Sziget áruház. Lakihegyet a helyiek továbbra is falusias elkülönülő exklávé területként tartják nyilván és - a sok egyéb városrész ellenére egyedüliként - ezt jelzi különálló Szigetszentmiklós-Lakihegy helységtábla is.

1898-ban a lakihegyi dunai árvízvédelmi gát építésekor őskori agyagedényeket találtak, ezek akkor a református iskola tulajdonába kerültek.

Szigetszentmiklós a 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásához tartozott. 1910-ben 3997 lakosából 3974 magyar volt. Ebből 3233 református, 637 római katolikus, 53 izraelita volt.

A település és környezete a Kádár-rendszer idején stratégiai fontosságú része volt az országnak, a közelben volt repülőgép-, autó- és acélgyár, katonai repülőtér, laktanya, valamint számos ipari és katonai létesítmény. A kiemelt szerepet az is jelzi, hogy a Duna-menti gátrendszer szigetszentmiklósi szakasza helyenként két-három méterrel magasabb, mint más szakaszok. A város fejlődésére komoly hatást gyakorolt a fénykorában közel 10 ezer embert foglalkoztató Csepel Autógyár is.
Az üzem dolgozói számára a József Attila lakótelep, majd a Szent Miklós úti lakótelep 1950-1982 között épült. (Előbbi 1955 óta viseli a költő nevét.)

Szigetszentmiklós 1986-ban kapott városi rangot.

A város kedvelt célpontja a (Budapestről kitelepülő) szuburbanizációs rétegeknek, ezért is erősödik az utóbbi időben a település kertvárosi, kisvárosi jellege. A város rendezési tervein is főként a fent említett két lakóövezeti formának szántak helyet a helyi önkormányzat szakemberei. A lakosság a 21. század első évtizedében negyedével gyarapodott.

Jelentős a környék idegenforgalma és a szuburbanizációs folyamatok mellékhatásaként emelkedik a térség gazdasági szerepe is. Az M0-s körgyűrű mentén kiépült leshegyi ipari park folyamatos növekedése és számos nagyvállalat letelepedése Szigetszentmiklóson az ország munkahelyekkel legellátottabb régiói közé emeli a várost. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a városban munkát vállalók számottevő része a Csepel-sziget többi településeiről ingázik, a város lakosai közül sokan inkább jellemzően budapesti munkahelyeken dolgoznak.

Szigetszentmiklós határában észlelték Magyarországon először az agresszíven terjeszkedő harlekinkatica egy egyedét (egy áttelelő példányt), 2008 februárjában.

Részei

Szigetszentmiklós integrált városfejlesztési stratégiája az alábbi településrészeket különbözteti meg a lakosság mentális érzetére hivatkozva.

A helyiek további városrészeket is megkülönböztetnek.

A Gyártelep, a Cuczor-sziget, és Felsőtag kivételével az utóbbiak jobbára egykori dűlőnevek. Manapság mezőgazdasági területek, illetve ipari-kereskedelmi egységek találhatóak rajtuk.

Az integrált városfejlesztési stratégia megállapítja ugyanakkor, hogy a lakosság mentális városrész-térképei nem fedik le a város egészét, mint az a fenti felsorolásból is látható.

Közélete

Polgármesterei

A 2019-es önkormányzati választás eredménye

Jelölt neve Jelölő szerv. Szavazatok száma Szavazatok aránya
Nagy János DKMomentumJobbikMSZPLMPMMM 5842 47,89%
Szabó József Fidesz-KDNP 5064 41,52%
Dr. Barabás Botond Független 1109 9,09%
Dorogi Gyula OSZE 183 1,5%
Összesen 12 198 100%
Párt Mandátumok Képviselő-testület
DKMomentumJobbikMSZPLMPMMM 8 P    
Fidesz-KDNP 6                    

Népesség

Szigetszentmiklós lakosságát és területét tekintve a Csepel-sziget legnagyobb települése (a fővárost nem számítva), továbbá Pest vármegye harmadik legnépesebb települése.

Nemzetiségi kötődés

2022-ben a lakosság 85,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,6% cigánynak, 0,4% románnak, 0,2% bolgárnak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, szlováknak, ruszinnak, horvátnak és szerbnek, 4,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Több nemzetiségnek van működő kisebbségi önkormányzata a településen (bolgár, cigány és német).

Vallás

A város hagyományosan református, ám napjainkban legtöbben római katolikusnak vallják magukat. Több keresztény felekezet is rendelkezik templommal a településen.

Templommal, imaházzal rendelkező közösségek

Szigetszentmiklós római katolikus temploma

Egyéb jelentős közösségek

Kisebb közösségek

A városban gyülekezeti alkalmakat tart többek között a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház is. A Szcientológia Egyház is képviseli magát egy Dianetika Misszióval a Bucka városrészben. Régebben nagyobb számban voltak jelen unitáriusok és zsidók, jelen pillanatban nincs jelentős bázisuk Szigetszentmiklóson.

A lakosság vallási megoszlása

A 2011-es népszámlálási adatokból az alábbiak állapíthatók meg a lakosság vallási megoszlásáról.

2022-ben vallásuk szerint 17% volt római katolikus, 10,5% református, 1,3% görög katolikus, 0,7% evangélikus, 0,2% ortodox, 1,9% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 21,2% felekezeten kívüli (46,3% nem válaszolt).

Oktatási-nevelési intézményei

József Attila Általános Iskola

Bölcsődék

- 4 telephellyel működő bölcsőde

Óvodái

Iskolái

Közlekedés

Megközelítés gépkocsival

Tömegközlekedés

Nevezetességei, látnivalók

Múzeumok

Díszpolgárai

Híres szigetszentmiklósiak

Sportélete

Labdasportok

Jégkorong

Tánc sportok

Kerékpár

Harci sportok

Horgászat

További sportélet

Testvérvárosai

Jegyzetek

  1. a b Szigetszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. IN:Simon Albert: Szigetszentmiklós középkori krónikája p.11, Szigetszentmiklós, 1998
  4. amivarosunk.hu TV: Ásatás Szigetszentmiklóson https://www.youtube.com/watch?v=97Kr3LzYXgw
  5. http://www.szszm-reformatus.hu/ Bemutatkozás
  6. Central express: kelet-európai hangulatképek, 1993 - riportműsor a TV műsorok annó Youtube csatornán, 2022.01.02.
  7. 30 éve város Szigetszentmiklós - Kisváros magazin, 2016 március
  8. Vöő Imre - A városiasodó Szigetszentmiklós... (Szigetszentmiklósi Városi Könyvtár és Közösségi Ház, Helytörténeti Gyűjtemény)
  9. Szána Miklós - Látogatás a testvérlakótelepen Archiválva 2021. november 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (jozsefattilalakotelep.hu, 2015.11.10.)
  10. Merkl Ottó: Rövid közlemény: A harlekinkatica (harmonia axyridis pallas) Magyarországon (Coleoptera: coccinellidae). Növényvédelem, (2008. április 9.) 239–242. o.
  11. http://joszai-rakosi.hu/index.php?option=com_content&task=blogcategory&id=27&Itemid=73
  12. Szigetszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  13. Szigetszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  14. Szigetszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  15. Szigetszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  16. Szigetszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  17. Szigetszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  18. https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_formDate=32503680000000&p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab2&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=134&p_r_p__prpMegyeKod=14&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet__prpVlId=294&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet__prpVltId=687&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet__prpMegyeKod=14&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet__prpTelepulesKod=134&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_jelolesTipus=1
  19. https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=134&p_r_p__prpMegyeKod=14#_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tableTop
  20. https://www.valasztas.hu/helyi-onkormanyzati-valasztasok/szigetszentmiklos-20220626?p_p_id=eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_evkSzam=6&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_telepulesKod=134&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=14&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vlId=336&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_valaltipKod=4
  21. KSH Vallás, felekezet
  22. Szigetszentmiklós Helységnévtár
  23. http://www.volanbusz.hu/hu/menetrendek/vonal-lista/vonal/?menetrend=2620
  24. http://szigetszentmiklos.hu/index.php?p=contents&cid=73
  25. http://www.nato.int/cv/milrep/hu/czekus-e.htm
  26. http://helpdesk.hupont.hu/8/natohttp://www.honvedelem.hu/nyomtat/12854 Archiválva 2016. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
  27. A Szigetszentmiklós Női Kézilabda Sport Egyesület honlapja
  28. A Szigetszentmiklósi Kézilabda Sport Kör honlapja. (Hozzáférés: 2015. április 20.)
  29. a b c d e f g h http://szigetszentmiklos.hu/index.php?p=contents&cid=211

Források

További információk