Szigetszentmiklós
Szigetszentmiklós |
|
Balról jobbra, fentről lefelé: a szigetszentmiklósi adótorony, a Szent Miklós templom, a városháza és a Duna-part |
Szigetszentmiklós címere |
Szigetszentmiklós zászlaja |
|
Közigazgatás |
Ország | Magyarország |
Régió | Közép-Magyarország |
Vármegye | Pest |
Járás | Szigetszentmiklósi |
Jogállás | város |
Polgármester | Nagy János (DK-Momentum-Jobbik-MSZP-LMP-MMM) |
Jegyző | dr. Szilágyi Anita |
Irányítószám | 2310 |
Körzethívószám | 24 |
Testvértelepülései | Lista
|
Népesség |
Teljes népesség | 39 954 fő (2023. jan. 1.) |
Népsűrűség | 795,84 fő/km² |
Földrajzi adatok |
Terület | 45,65 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése |
|
é. sz. 47° 20′ 43″, k. h. 19° 02′ 54″47.345277777778, 19.04833333333347.345278°N 19.048333°EKoordináták: é. sz. 47° 20′ 43″, k. h. 19° 02′ 54″47.345277777778, 19.04833333333347.345278°N 19.048333°E |
Szigetszentmiklós
Pozíció Pest vármegye térképén
|
Szigetszentmiklós weboldala |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szigetszentmiklós témájú médiaállományokat. |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szigetszentmiklós (németül: Nigglau) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járás székhelye.
Fekvése
A város Budapest déli határa mellett, a Csepel-szigeten található. A települést északról Budapest XXI. kerülete, keletről a Ráckevei-Duna (ezáltal Dunaharaszti és Taksony), délről Szigethalom, délnyugatról Tököl, nyugatról Halásztelek, északnyugatról pedig a Duna folyam (Budapest XXII. kerülete) határolja.
Története
Szigetszentmiklós 750 éves település, 1986. január 1. óta város.
A település területe már a neolitikum időszakában is lakott volt. A rézkor idején az ún. bádeni kultúra népe élt ezen a vidéken, emlékeik Szigetcsép és Szigetújfalu határából kerültek elő. Őket követte az ún. harangedényes kultúra képviselőinek megjelenése a térségben, akik sűrű rajokban lepték el a Csepel-szigetet. A hozzájuk köthető leletek Szigetszentmiklóson Háros területéről, Lakihegyről, valamint az Auchan áruház alatti területekről kerültek elő nagyobb számban, de az M0 autópálya építése során az Üdülő-sor környékén is feltárták temetkezési helyeiket. Még több lelet került elő a város területéről a bronzkorból, mégpedig a Vatya-kultúra időszakából; a leletek tanúsága szerint ekkor a helyi népesség száma meglehetősen gyarapodott.
Ásatások alapján valószínűsíthető, hogy kelta és ókori római, ill. kora és késő középkori település állt a mai város területén.
A településen végzett kutatások alapján, az őskor óta lakott helyen a honfoglaló magyarok fejedelmi törzse telepedett meg Árpád vezetésével. A sziget nevét Árpád főlovásza, Csepel ispán (aki itt telepedett le) kölcsönözte.
A Kossuth utcai református templom bővítése során 2012-ben ásatásokat végeztek, melyek során kiderült, a mai templom helyén már az Árpád-korban is templom állt.
Szigetszentmiklós nevét elsőként 1264. október 14-én IV. Béla levele említette, melyben ír az akkori falu templomáról is. A tatárok pusztítása nyomán ez a helység elnéptelenedett, helyén a hagyomány szerint a Ráczkevei-szigeten megtelepített rácok alapítottak új települést 1440 táján. A mohácsi vész után ez a falu is elpusztult, a 17. század elején magyarok költöztek ide.
Az 1634–1635 évi török kincstári adólajstromukban a kövi (ráczkevei) járás községei között volt feltüntetve; ekkor 14 házzal szerepelt.
A református egyház az 1626-29. években már jelen volt a településen. 1731–1739 között Patai János, a Dunamelléki református egyházkerület szuperintendense (püspöke) a helységben lakott és lelkészkedett. Az első református templom építési ideje ismeretlen, annyi ismert, hogy 1798-ban helyreállították. Tornyát az 1853 évi nagy vihar ledöntötte, 1875-ben építették újra. A második világháborúban helyreállíthatatlanul megsérült a templom, a romokat 1948-ban bontották el. Az új templom alapkövét 1987-ben tették le, a gyülekezet négy év múlva, 1991-ben vehette birtokba.
A hagyomány szerint 1707-ben, a rácok támadása alkalmával épült cinteremben húzta meg magát a lakosság Szőlős és Háros községek menekült lakosságával együtt.
Az 1715 évi összeíráskor 42, 1720-ban pedig 70 adóköteles magyar háztartást vettek föl e helységben.
1770-ben a Mária Terézia-féle úrbéri rendelettel kapcsolatban 73 16/32 negyedik osztályú úrbéri telket mutattak ki a településen. A 20. század elején még a település birtokában volt egy régi ezüst pecsétnyomó, keresztüllyukasztott fogantyúval, e pecsétnyomó még abból az időből származott, amikor a községbíró a helység pecsétjét a nyakába akasztott zsinegen hordta. A pecsétnyomón levő címerkép egy rúddal keresztülszúrt bárányt ábrázolt. A rúd végén kereszt volt, míg a helység 20. század eleji pecsétjén buzogány.
Az 1838, 1850 és 1876-os években árvíz pusztított a helységben.
A határrendezés, illetőleg a tagosítás, 1862-ben történt. 1848-ig a település a ráckevei uradalomhoz tartozott, majd a 20. század elején a királyi család ráckevei uradalma volt a helység legnagyobb birtokosa.
A község határában feküdtek egykor Háros és Szőlős elpusztult települések; előbbi a nagy Duna, utóbbi a Soroksári-Duna-ág mellett. Mindkét település templomának a romjai láthatók voltak az 1800-as évek végéig. Ugyancsak mindig a községhez tartoztak, mint lakott helyek: Hárossziget, Felsőbuczka, és Felsőtag is. Bár a jelenlegi megye-határvonalak hivatalos rendezése előtt Felsőtagra sok csepeli épített nyaralót és végül Szigetszentmiklós fennhatósága alá kerültek. Lakihegy egy középkori csepeli gyümölcsösbirtokból felfejlődve - ide-oda vándorló birtokjogokat követően - 2002-ben máig hatályosan Szigetszentmiklóshoz került és ekkor épült meg Csepel-Háros határában, szintén a város külterületén az Auchan Sziget áruház. Lakihegyet a helyiek továbbra is falusias elkülönülő exklávé területként tartják nyilván és - a sok egyéb városrész ellenére egyedüliként - ezt jelzi különálló Szigetszentmiklós-Lakihegy helységtábla is.
1898-ban a lakihegyi dunai árvízvédelmi gát építésekor őskori agyagedényeket találtak, ezek akkor a református iskola tulajdonába kerültek.
Szigetszentmiklós a 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásához tartozott. 1910-ben 3997 lakosából 3974 magyar volt. Ebből 3233 református, 637 római katolikus, 53 izraelita volt.
A település és környezete a Kádár-rendszer idején stratégiai fontosságú része volt az országnak, a közelben volt repülőgép-, autó- és acélgyár, katonai repülőtér, laktanya, valamint számos ipari és katonai létesítmény. A kiemelt szerepet az is jelzi, hogy a Duna-menti gátrendszer szigetszentmiklósi szakasza helyenként két-három méterrel magasabb, mint más szakaszok. A város fejlődésére komoly hatást gyakorolt a fénykorában közel 10 ezer embert foglalkoztató Csepel Autógyár is.
Az üzem dolgozói számára a József Attila lakótelep, majd a Szent Miklós úti lakótelep 1950-1982 között épült. (Előbbi 1955 óta viseli a költő nevét.)
Szigetszentmiklós 1986-ban kapott városi rangot.
A város kedvelt célpontja a (Budapestről kitelepülő) szuburbanizációs rétegeknek, ezért is erősödik az utóbbi időben a település kertvárosi, kisvárosi jellege. A város rendezési tervein is főként a fent említett két lakóövezeti formának szántak helyet a helyi önkormányzat szakemberei. A lakosság a 21. század első évtizedében negyedével gyarapodott.
Jelentős a környék idegenforgalma és a szuburbanizációs folyamatok mellékhatásaként emelkedik a térség gazdasági szerepe is. Az M0-s körgyűrű mentén kiépült leshegyi ipari park folyamatos növekedése és számos nagyvállalat letelepedése Szigetszentmiklóson az ország munkahelyekkel legellátottabb régiói közé emeli a várost. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a városban munkát vállalók számottevő része a Csepel-sziget többi településeiről ingázik, a város lakosai közül sokan inkább jellemzően budapesti munkahelyeken dolgoznak.
Szigetszentmiklós határában észlelték Magyarországon először az agresszíven terjeszkedő harlekinkatica egy egyedét (egy áttelelő példányt), 2008 februárjában.
Részei
Szigetszentmiklós integrált városfejlesztési stratégiája az alábbi településrészeket különbözteti meg a lakosság mentális érzetére hivatkozva.
- Lakótelep
- Falu
- Bucka (alsó és felső)
- Lakihegy
- Duna-part
- Ragád
A helyiek további városrészeket is megkülönböztetnek.
- Gyártelep
- Sóshegy
- Északi üdülő terület
- Páskom (alsó és felső)
- Cuczor-sziget
- Felsőtag
- Paptag
- Háros
- Vásártér
- Haszontalan
- Leshegy
A Gyártelep, a Cuczor-sziget, és Felsőtag kivételével az utóbbiak jobbára egykori dűlőnevek. Manapság mezőgazdasági területek, illetve ipari-kereskedelmi egységek találhatóak rajtuk.
Az integrált városfejlesztési stratégia megállapítja ugyanakkor, hogy a lakosság mentális városrész-térképei nem fedik le a város egészét, mint az a fenti felsorolásból is látható.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Dr. Uri József (nem ismert)
- 1994–1998: Fodor Antalné dr. (MSZP)
- 1998–2002: Fodor Antalné dr. (MSZP)
- 2002–2006: Fodor Antalné dr. (SZÖ-SZI)
- 2006–2010: Szabó József (Fidesz-KDNP-Polgári Kör)
- 2010–2014: Szabó József (Fidesz-KDNP)
- 2014–2019: Szabó József (Fidesz-KDNP)
- 2019-től: Nagy János (DK-Momentum-Jobbik-MSZP-LMP-MM)
A 2019-es önkormányzati választás eredménye
- A polgármester-választás eredménye
- A képviselő-testület összetétele a 2022-es időközi egyéni képviselő-választás után
Népesség
Szigetszentmiklós lakosságát és területét tekintve a Csepel-sziget legnagyobb települése (a fővárost nem számítva), továbbá Pest vármegye harmadik legnépesebb települése.
Nemzetiségi kötődés
- magyar: 91,3%
- német: 0,6%
- szlovák: 0,6%
- cigány: 0,5%
- bolgár: 0,2%
- ukrán: 0,1%
- ismeretlen: 8,5%
2022-ben a lakosság 85,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,6% cigánynak, 0,4% románnak, 0,2% bolgárnak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, szlováknak, ruszinnak, horvátnak és szerbnek, 4,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Több nemzetiségnek van működő kisebbségi önkormányzata a településen (bolgár, cigány és német).
Vallás
A város hagyományosan református, ám napjainkban legtöbben római katolikusnak vallják magukat.
Több keresztény felekezet is rendelkezik templommal a településen.
Templommal, imaházzal rendelkező közösségek
Szigetszentmiklós római katolikus temploma
Egyéb jelentős közösségek
Kisebb közösségek
A városban gyülekezeti alkalmakat tart többek között a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház is. A Szcientológia Egyház is képviseli magát egy Dianetika Misszióval a Bucka városrészben. Régebben nagyobb számban voltak jelen unitáriusok és zsidók, jelen pillanatban nincs jelentős bázisuk Szigetszentmiklóson.
A lakosság vallási megoszlása
A 2011-es népszámlálási adatokból az alábbiak állapíthatók meg a lakosság vallási megoszlásáról.
- nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 9007 (25,95%)
- római katolikus: 7847 (22,61%)
- református: 4472 (12,88%)
- ateista: 817 (2,35%)
- görögkatolikus: 492 (1,42%)
- evangélikus: 265 (0,76%)
- ortodox keresztény: 81 (0,23%)
- izraelita: 17 (0,05%)
- más egyházhoz, felekezethez tartozik: 1018 (2,93%)
- ismeretlen, nem válaszolt: 10 690 (30,80%)
2022-ben vallásuk szerint 17% volt római katolikus, 10,5% református, 1,3% görög katolikus, 0,7% evangélikus, 0,2% ortodox, 1,9% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 21,2% felekezeten kívüli (46,3% nem válaszolt).
Oktatási-nevelési intézményei
József Attila Általános Iskola
Bölcsődék
- 4 telephellyel működő bölcsőde
- Vackor Integrált Bölcsőde
Óvodái
- Szigetszentmiklósi Napraforgó Óvoda
- Szigetszentmiklósi Napraforgó Óvoda - Szivárvány Tagóvoda
- Szigetszentmiklósi Csicsergő Óvoda
- Szigetszentmiklósi Mocorgó Óvoda
- Szigetszentmiklósi Akácliget Óvoda
- Szigetszentmiklósi Napsugár Óvoda
- Szigetszentmiklósi Pitypang Óvoda
- Szigetszentmiklósi Konduktív Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
Iskolái
Közlekedés
Megközelítés gépkocsival
- Az M0-s autóút (körgyűrű) mindkét Csepel-szigeti lehajtója felől könnyedén elérhető a település.
- Budapestet és Szigetszentmiklóst három főbb útvonal köti össze: a Csepel-sziget régi gerincútjának tekinthető 5101-es út, a Csepel-Hárostól induló 51 101-es számú mellékút, valamint az előbbiek tehermentesítését segítő új gerincút, az 5102-es út; ezek Csepelen a II. Rákóczi Ferenc útban folytatódnak, illetve egyesülnek. A város külterületei között húzódik még, az 5101-es és 5102-es utakat, valamint az M0-st összekötő 5103-as út is.
- A Csepel-sziget délebbi települései felől a sziget keleti és nyugati oldalán húzódó útvonalakon Szigetszentmiklóson áthaladva, illetve az új Csepel-szigeti gerincúton érhető el a főváros.
- Szigetszentmiklós és Szigethalom határán a Ráckevei-Dunán Taksony felé a Taksony vezér hídon átvezető 51104-es számú mellékúton lehet átkelni, itt az 51-es főút és az 510-es főút halad az alföldi települések irányába.
Tömegközlekedés
- MÁV-HÉV
- Volánbusz
- A 38-as busz, a 238-as busz és a 278-as busz Csepel, Szent Imre térről Szigetszentmiklós központjáig közlekedik. A 279-es, a 279B, a 280-as és a 280B busz Lakihegyről az Auchan és a Leshegyi Ipari Park érintésével járják be Szigetszentmiklóst.
- A 38A busz Szigetszentmiklós–Lakihegy közepéig szállítja az utasokat.
- A 138-as busz hasonlóan közlekedik Lakihegyen, mint a 38-as, de csak az Auchan-t, az áruházi bekötőutat, és a hárosi kertvárost érinti. (Ezután a busz átmegy Budatétényre az M0 autóúton.)
- Éjszaka a 938-as busz a 38-as busz útvonalán közlekedik.
- helyközi autóbusz-járatok
- Csepel→Szigetszentmiklós→Szigethalom→Tököl→Lórév→Makád vonalcsoport: 673, 674, 675, 676
- Csepel→Lakihegy→Halásztelek→Szigethalom vonalcsoport: 688, 690
- Kelenföld→Szigetszentmiklós→Szigethalom(→Tököl): 689, 691
- Helyi autóbusz járatok: 682, 683, 684
- MAHART–PassNave
Nevezetességei, látnivalók
Múzeumok
- Helytörténeti gyűjtemény
- Ádám Jenő Emlékház (Itt született 1896-ban a későbbi Kossuth-díjas (1957) zeneszerző, karnagy, egyetemi tanár, érdemes művész (1955))
- Molnár Imre Citeragyűjtemény
- Csepel Autó Gyártmánymúzeum
- Hungaricum Gombfoci Háza Múzeum
- Városi Galéria
Díszpolgárai
Híres szigetszentmiklósiak
- Dr. Czékus János Pál(1944. április 8.) vezérőrnagy, Magyarország NATO katonai képviselője (1999–2001), Szent-Györgyi Albert-díjas egyetemi tanár (1993)
- Czékus Lajos (1941. augusztus 14.), a Magyar Köztársaság sportérdemérem ezüst- és bronzfokozatával és MTV nívódíjával kitüntetett sportvezető, a Magyar Labdarúgó Szövetség ügyvezető igazgatója (1989–1991), majd főtitkára (1996–1998)
- Petri Sándor (1929. január – 2016. december 5.) FIFA játékvezető, a Magyar labdarúgó Szövetség főtitkára (1972–1973), újságíró (a Játékvezető lap főszerkesztője, a Labdarúgás c. lap társszerkesztője).
- Patai János református szuperintendens
- Ádám Jenő (1896. december 12. – 1982. május 15. Budapest): zeneszerző, kóruskarnagy, zenepedagógus
- Dolinay Gyula (1850. augusztus 14., Nagyharsány – 1915. február 18.) újságíró, ifjúsági író
- Károly György (*1953. augusztus 31. Budapest – 2018. október 26.) költő, író
- Leskovics Gábor (Lecsó, *1966. június 17.) magyar rockzenész, énekes
- Borsos Vilmos (1968) labdarúgókapus, vállalkozó
- Pál Utcai Fiúk zenekar
- Vereckei Ákos (1977. augusztus 26.) kétszeres olimpiai és hatszoros világbajnok kajakozó.
- Ivanics László (1966) válogatott labdarúgó, középpályás
- S. Becz Pál (1899–1972) költő, író. Válogatott verseit, novelláit, színdarabját tartalmazzák fia, dr. Becz Miklós által kiadatott Csendes lázadó, Őszintén és Melyik úton? című kötetek.
- Bíró Lajos, entomológus 1896 és 1902 között Német-Új-Guineában végzett természetrajzi és etnográfiai gyűjtést. Egykori lakóházán, a Rákóczi utcában emléktáblát helyeztek el 1956-ban.
- Kovács Endre Arnold, szaxofonművész és zeneszerző
- Békefi Viktória színésznő-énekesnő, a Sztárban sztár leszek első évadának győztese
- Zala Judit, csokoládékészítő (Sweetic Csokoládé Manufaktúra), aki számos nemzetközi díjas terméket alkotott meg és 2019-ben (társaival együtt) világbajnoki címet szerzett a Beriolett nevű bonbonnal. 2019-ben elnyerte a Pest Megye Év Iparosa Díjat, 2020-ban pedig Az év leginspirálóbb vállalkozója díjat
- Somogyi György festőművész
- Id. Nádasdy János festőművész
- Kocsis László festőművész, grafikus
- Szabó Béla festőművész
- Puha Ferenc festőművész
- Pieronymus Kosch grafikusművész
- Zsin Judit szobrászművész
Sportélete
Labdasportok
- Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre - futball, asztalitenisz
- Szatelit Tenisz Klub
- Szigetszentmiklós Női Kézilabda Sport Egyesület
- Szigetszentmiklósi Kézilabda Sport Kör
- Batthyány Kázmér Gimnázium Diáksport Egyesület - kosárlabda
- Dunapart Sportegyesület - tenisz
- Sziget DSE Női Röplabda Szakosztály
Jégkorong
- Szigeti Bikák Jégkorong Egyesület
- Jégoroszlánok
Tánc sportok
- Felamon Modern és Jazz tánc Egyesület
- Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre - Ritmikus gimnasztika szakosztály
- DancEarth Táncsport Egyesület - akrobatikus rock&roll
- Mézeskalács Néptáncegyüttes
- Sziget Dance Táncsport Egyesület
- Sziget Diáksport Egyesület - Ritmikus gimnasztika szakosztály
- Szigetszentmiklósi Tornádó DSE Napraforgók Néptánccsoportja
- Klassz-X Szabadidő-és TáncSport Egyesület
Kerékpár
- Csepel-szigeti Kerékpáros Triatlon SE
- Szigeti Szabadidő És Kerékpáros Egyesület
- Szigetszentmiklósi Szabadidő és Kerékpáros Egyesület
Harci sportok
- Acél Ököl Shaolin Kung Fu és Szabadidősport Egyesület
- Diák Vívóegylet
- Seinchin Karate Sportegyesület
- Sziget 2008 Judo Club
- Sziget SC Birkózó Szakosztály
- Sziget Szabad Íjász és Vívó Egylet
- Szigetszentmiklós - Tököl Sportegyesület - kickbox
- Szigetszentmiklósi Tőregylet
Horgászat
- Csepel-sziget Horgász Egyesület
- Dolgozók Szigetszentmiklósi Horgász Egyesület
- Lakihegyi Szabadidő Sportegyesület - horgászat
További sportélet
- Benfica-Mundiál 93 FC - asztali labdarúgás
- Griff Siklóernyős Club és Sportegyesület - siklóernyőzés
- Lakihegyi Szabadidő Sportegyesület - szabadidősport
- Szigeti Túrázók természetjáró csoport
- Szigetszentmiklós Petanque Club
- Szigetszentmiklósi Lovas Klub
- Szigetszentmiklósi Tornádó DSE Sakk szakosztály
- Szigetszentmiklósi Futó Klub Egyesület
Testvérvárosai
Jegyzetek
- ↑ a b Szigetszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ IN:Simon Albert: Szigetszentmiklós középkori krónikája p.11, Szigetszentmiklós, 1998
- ↑ amivarosunk.hu TV: Ásatás Szigetszentmiklóson https://www.youtube.com/watch?v=97Kr3LzYXgw
- ↑ http://www.szszm-reformatus.hu/ Bemutatkozás
- ↑ Central express: kelet-európai hangulatképek, 1993 - riportműsor a TV műsorok annó Youtube csatornán, 2022.01.02.
- ↑ 30 éve város Szigetszentmiklós - Kisváros magazin, 2016 március
- ↑ Vöő Imre - A városiasodó Szigetszentmiklós... (Szigetszentmiklósi Városi Könyvtár és Közösségi Ház, Helytörténeti Gyűjtemény)
- ↑ Szána Miklós - Látogatás a testvérlakótelepen Archiválva 2021. november 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (jozsefattilalakotelep.hu, 2015.11.10.)
- ↑ Merkl Ottó: Rövid közlemény: A harlekinkatica (harmonia axyridis pallas) Magyarországon (Coleoptera: coccinellidae). Növényvédelem, (2008. április 9.) 239–242. o.
- ↑ http://joszai-rakosi.hu/index.php?option=com_content&task=blogcategory&id=27&Itemid=73
- ↑ Szigetszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Szigetszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szigetszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szigetszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szigetszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
- ↑ Szigetszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_formDate=32503680000000&p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab2&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=134&p_r_p__prpMegyeKod=14&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet__prpVlId=294&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet__prpVltId=687&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet__prpMegyeKod=14&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet__prpTelepulesKod=134&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_jelolesTipus=1
- ↑ https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=134&p_r_p__prpMegyeKod=14#_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tableTop
- ↑ https://www.valasztas.hu/helyi-onkormanyzati-valasztasok/szigetszentmiklos-20220626?p_p_id=eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_evkSzam=6&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_telepulesKod=134&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=14&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vlId=336&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_valaltipKod=4
- ↑ KSH Vallás, felekezet
- ↑ Szigetszentmiklós Helységnévtár
- ↑ http://www.volanbusz.hu/hu/menetrendek/vonal-lista/vonal/?menetrend=2620
- ↑ http://szigetszentmiklos.hu/index.php?p=contents&cid=73
- ↑ http://www.nato.int/cv/milrep/hu/czekus-e.htm
- ↑ http://helpdesk.hupont.hu/8/natohttp://www.honvedelem.hu/nyomtat/12854 Archiválva 2016. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ A Szigetszentmiklós Női Kézilabda Sport Egyesület honlapja
- ↑ A Szigetszentmiklósi Kézilabda Sport Kör honlapja. (Hozzáférés: 2015. április 20.)
- ↑ a b c d e f g h http://szigetszentmiklos.hu/index.php?p=contents&cid=211
Források
További információk