Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Schwechat jelentőségét a mai társadalomban. A Schwechat meghatározó tényező az élet különböző területein, a gazdaságtól a kultúráig, a politikán és a technológián keresztül. A történelem során a Schwechat döntő szerepet játszott a társadalom fejlődésében, befolyásolva az egyének egymással és környezetükkel való interakcióját. Ebben az értelemben alapvető fontosságú a Schwechat mai hatásának elemzése, és annak a modern világban való relevanciájának átgondolása. Ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó képet adjon a Schwechat-ről és következményeiről, valamint konstruktív vitára ösztönözze társadalmunkban betöltött szerepét.
Schwechat | |||
Schwechat főtere | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Bruck an der Leitha-i járás (2017. január 1. – ) | ||
Polgármester | Karin Baier | ||
Irányítószám | 2320 | ||
Körzethívószám | 01 | ||
Forgalmi rendszám | SW | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 18 026 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 162 m | ||
Terület | 44,76 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 08′ 28″, k. h. 16° 28′ 43″48.141111°N 16.478611°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 28″, k. h. 16° 28′ 43″48.141111°N 16.478611°E | |||
Schwechat weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Schwechat témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Schwechat osztrák város Alsó-Ausztria Bruck an der Leitha-i járásában. 2022 januárjában 20 763 lakosa volt. Schwechatban található Bécs nemzetközi repülőtere és Ausztria legnagyobb olajfinomítója, valamint a város a "Schwechater Bier" sörmárkáról is ismert. Az itt kiadott rendszámokon a járás többi önkormányzatától eltérően nem a BL, hanem az SW betűkód látható.
Schwechat a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-medencében, a Schwechat folyó mentén, Bécstől közvetlenül délkeletre. Északkeleti határát a Duna alkotja. Területének 9,9%-a erdő, 48,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat négy települést és településrészt egyesít: Kledering 744 lakos 2022-ben), Mannswörth (2183), Rannersdorf (3007), Schwechat (14 829).
A környező önkormányzatok: nyugatra Bécs Favoriten, északra Simmering, északkeletre Donaustadt kerületei, keletre Fischamend, délkeletre Klein-Neusiedl és Schwadorf, délre Rauchenwarth és Zwölfaxing, délnyugatra Lanzendorf.
Schwechat területe a régészeti leletek tanúsága szerint az újkőkorban és a bronzkorban is lakott volt. A római időkben egy kis lovassági erőd állt itt (Ala Nova). Miután a Frank Birodalom meghódította az Avar Kaganátust, 800 körül bajor és frank telepesek érkeztek és idővel beolvasztották a megmaradt avar és szláv lakosságot.
Schwechatot 1334-ben említik először mezővárosként. A középkor vége felé már kézművességéről és iparáról volt ismert. A 16-17. században megalapították az első sörfőzdéket, de későbbiekben jelentős volt textilipara is; az első szövőüzemet 1724-ben alapították. Franz Anton Dreher 1797-ben vásárolta meg itt a sörfőzdéjét, amit aztán fia és unokája, id. és ifj. Anton Dreher tett nemzetközileg is ismertté. 1848-ban a császári csapatok itt verték vissza a bécsi forradalmat megsegíteni kívánó magyarokat.
Schwechatot 1922-ben emelték városi rangra. Az 1938-as Anschlusst követően létrehozták Nagy-Bécset és Schwechatot is a főváros 23. kerületéhez csatolták (amit róla neveztek el). 1943-től a háború végéig a mauthauseni koncentrációs tábor egyik altábora működött területén, melynek 2600 kényszermunkását a fegyvergyárakban dolgoztatták. A város 1954-ben nyerte vissza önállóságát, egyúttal a korábbi Alt- és Neukettenhof községeket, valamint Kledering, Mannswörth és Rannersdorf katasztrális községeket is hozzá kapcsolták. Schwechat az akkor megalakított Bécskörnyéki járáshoz került, amely 2016-ban megszűnt, és az önkormányzatot a Bruck an der Leitha-i járás részévé vált.
A schwechati önkormányzat területén 2022 januárjában 20 763 fő élt. A lakosságszám 1991 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 77%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,8% a régi (2004 előtti), 9,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 8,1% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 3,4% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 58,9%-a római katolikusnak, 3,7% evangélikusnak, 6,4% ortodoxnak, 2,5% mohamedánnak, 24,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (85,2%) mellett a szerbek (6,5%), a horvátok (1,5%) és a magyarok (1,1%) alkották.
A népesség változása:
2016 | 17 674
|
2018 | 18 026
|