A következő cikkben a Gyál lenyűgöző világát fedezzük fel. A társadalomra gyakorolt hatásától a különböző területeken történő többszörös alkalmazásáig a Gyál minden korosztály és érdeklődésű ember figyelmét felkeltette. Elmélyedünk a történetében, elemezzük mai relevanciáját, és megvitatjuk a lehetséges jövőbeli kilátásokat. Ezenkívül alaposan megvizsgáljuk a Gyál előnyeit és kihívásait, teljes és kiegyensúlyozott képet adva erről az izgalmas témáról. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy felfedezze mindazt, amit a Gyál kínál.
Gyál | |||
Gyál belvárosának egy részlete | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Gyáli | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Pápai Mihály (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Jegyző | Rozgonyi Erik | ||
Irányítószám | 2360 | ||
Körzethívószám | 29 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 24 376 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 928,68 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 24,93 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 22′ 56″, k. h. 19° 12′ 49″47.382222°N 19.213611°EKoordináták: é. sz. 47° 22′ 56″, k. h. 19° 12′ 49″47.382222°N 19.213611°E | |||
Gyál weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyál témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gyál város Pest vármegyében, a budapesti agglomerációban, a Gyáli járás központja.
A Pesti-hordalékkúpsíkságon, Budapesttől délkeletre, közvetlenül a főváros határában elhelyezkedő település.
Autóval legegyszerűbben az M5-ös autópálya 21-es kilométerénél (közvetlenül az M0-s autóúttal képzett csomópontja mellett) található kijáratról (Alsónémedi–Gyál-csomópont) letérve érhető el; innen a 4602-es út vezet a városba. Az M0-s felől keleti irányból érkezőknek ezzel szemben kézenfekvőbb lehet a Gyál–Pestszentimre-csomópontnál letérni: onnan a 4601-es úton érhető el Gyál belvárosa; ez utóbbi út egyben a település főutcája is.
Vonattal a 142-es számú Budapest–Kecskemét-vasútvonalon közelíthető meg, amelyen egy állomás (Gyál) és egy megálló (Gyál felső) található a város területén.
Gyál város területe már a 13. század végén lakott volt, erről egy 1293. augusztus 21-én kelt okirat is tanúskodik. III. András király döntése alapján ekkor került az okmányra a helység neve, akkor Gayul alakban írva. Templomát 1324-ben említi először egy oklevél. Károly Róbert 1324. január 21-én írt oklevele a területen Szent György tiszteletére emelt templomról tesz említést.
A falu az 1500-as években már puszta volt. A törökök kiűzése után Alsónémedihez csatolták. A terület a Rákóczi-szabadságharc bukása után került a Károlyi grófok tulajdonába.
A 19. század végén a terület felértékelődött, itt volt ugyanis a főváros felé az alföldi szarvasmarha felhajtás útvonalának egyik utolsó állomása. A hatalmas kiterjedésű homokvidék szőlőültetvénnyel való betelepítése a fejlődés következő szakasza. Ebben jelentős szerepet játszott, hogy az 1889-ben megépült vasútvonal a községen haladt át, s a település fejlődésére való tekintettel két vasúti megállót is kiépített itt a vasúttársaság.
A századforduló idején alig pár száz lakosú község a 20. század eleji parcellázások nyomán nőtt többezresre. Gróf Károlyi László 1932-ben 334 holdat parcelláztatott fel, dr. Dőri Ferenc és Jálics Kálmán birtokaikból ugyancsak jelentős területeket osztottak fel. A három akciót a képviselő-testület összevonta, s kimondta: az új területekből „egy különálló község létesíttessék Gyál-pusztai központtal”.
Az uradalmi cselédség mellett megjelentek a fővárosból kikívánkozó polgárok is. A jó levegő, a ligetes táj, strandfürdők, vendéglők, kulturális és sportesemények szolgáltak alapul az élénk polgári élet, a hangulatos község kialakulásához.
Bár az Alsónémeditől önállósodás már 1935-től szerepelt a helyhatóság programjában, a háború közbeszólt, s csak annak vége után, 1944. december 27-ei első határozatában nyilvánította a települést a Nemzeti Bizottság önálló községgé. Ekkor már több mint háromezren lakták a községet, önálló postahivatala, távbeszélő- és vasútállomása volt.
A második világháborúban a front a település közelében volt. Hol a németek, hol a szovjetek foglalták el. A háború után alakult a község lelkészsége (1945-ben). Ekkor hozták létre a templomépítő bizottságot is, a háborúban ugyanis az uradalmi kápolnák elpusztultak. 1948-ban egy vendéglőt alakítottak át kápolnává, később tornyot és sekrestyét építettek hozzá. Igazi temploma a községnek 1983-ig nem volt.
Az 50-es évektől kezdve, amikor a mezőgazdaság átalakítása következtében a népesség nagy része a fővárosi gyárakban talált munkát, Gyál lélekszáma is rohamosan emelkedett. A rendkívüli mértékű és ütemű betelepülés készületlenül érte a községet: az infrastrukturális hiányok felszámolása, a közösséggé formálódás nehézségei voltak napirenden a következő évtizedekben.
A hetvenes évektől kezdődően a foglalkoztatási lehetőségek jelentős bővülése jellemezte a nagyközségi rangot elért Gyált, ekkor vált meghatározóvá az ipari üzemek Budapestről történő kitelepülése. Ez jelentősen növelte Gyál térségi szerepét is. A térség dinamikus fejlődésének ma is szilárd alapját jelentik az akkor betelepült üzemek, bár időközben lényeges minőségi változások is megfigyelhetőek e területen.
1997. július 1-jén a köztársasági elnök várossá nyilvánította. Ezt minden nyár utolsó szombatján szabadtéri programokkal ünnepli a lakosság.
A háromszögű pajzs két részre osztott. A felső, vörös mezőben páncélos vitéz, Szent György látható, ahogy legyőzi a sárkányt. Ez elsősorban a település középkori múltjára utal. Az alsó, aranyszínű mezőben egy szőlőfürtöt és két akácágat láthatunk; ezek arra utalnak, hogy ebben az időben a helyiek főleg mezőgazdaságból éltek a „gyáli homokon”. Gyált korábban „Gyál-szőlőnek” és „Gyál-ligetnek” hívták; a címer alsó része erre is utal.
A kilencvenes évek elejétől jelentek meg a nemzetgazdasági szinten is jelentős beruházások. Az autópályák közelsége miatt a városba települtek nagyobb üzemek, logisztikai központok. Napjainkban több száz vállalkozó és gazdasági társaság tevékenykedik az iparban, a kereskedelemben a szolgáltatások széles körét kínálva.
Mára lényegében kiépült a vonzáskörzet lakosságát is kiszolgálni képes intézményhálózat: zeneiskola, szakközépiskola, könyvtár, szakosított orvosi rendelő, gyógyszertárak, térségi vízmű, csatornamű és hulladék kezelő vállalat működik. A városban a teljes közművesítés (villany, gáz, ivóvíz, szennyvíz, telefon, internet) megtörtént. Az elkövetkezendő években a közutak szilárddá tétele, a csapadékelvezetők kiépítése és a járdaépítés fog az önkormányzatnak komoly feladatot adni.
A lakosoknak korábban Dabasra kellett járni, ha igazolványaikat meg kellett újítani. Ma már itt is megtalálható a területi okmányiroda és gyámhivatal. A közbiztonság erősítését magasabb szintű rendőrőrs és polgárőrség biztosítja, valamint önkéntes tűzoltó raj is készenlétben áll. Gyál a környező településeket összefogó járás központja. Itt működik továbbá a környező településeket kiszolgáló egészségügyi ügyeleti szolgálat is.
Terminus | Név | Jelölő szervezet(ek) | Megjegyzés |
---|---|---|---|
1990–1994 | Gyimesi István | Fidesz[3] | |
1994–1998 | Fidesz-MDF-KDNP-LPSZ–VP[4] | ||
1998–2002 | Fidesz-MDF-KDNP[5] | ||
2002–2006 | Fidesz-MDF-KDNP[6] | ||
2006–2010 | Fidesz–KDNP–VP[7] | ||
2010–2014 | Pápai Mihály | Fidesz–KDNP[8] | |
2014–2019 | Fidesz–KDNP[9] | ||
2019–2024 | Fidesz–KDNP[10] | ||
2024– | Fidesz–KDNP[1] |
Jelölt neve | Jelölő szervezet(ek) | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | |
---|---|---|---|---|
Pápai Mihály | Fidesz – KDNP | 5208 | 56,6% | |
Magyar Péter | Független | 2987 | 32,46% | |
Bánfalvi Csaba László | Mi Hazánk | 1007 | 10,94% | |
Összesen | 9202 | 100% |
Párt | Mandátumok | Képviselő-testület | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Fidesz – KDNP | 9 | P | |||||||||
DK – MSZP – Momentum | 2 | ||||||||||
Mi Hazánk | 1 |
A település népességének változása:
Lakosok száma | 22 709 | 22 886 | 24 193 | 23 949 | 24 463 | 24 376 |
2013 | 2014 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,7% németnek, 1% románnak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,8%, református 11,9%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 23,1% (33,3% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 88,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% románnak, 0,3% ukránnak, 0,1-0,1% szerbnek, horvátnak, görögnek, ruszinnak és örménynek, 3,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20% volt római katolikus, 9,6% református, 1,3% görög katolikus, 0,8% evangélikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 2,1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 19% felekezeten kívüli (45,9% nem válaszolt).[14]
A gyáli Faluvédő Egyesület (FEGY) 1990-ben alakult és azóta folyamatosan működik, az ország egyik legnagyobb múltú polgárőr egyesülete. Célja Gyál város területén közbiztonsági, vagyonbiztonsági, természet- és környezetvédelmi, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása. 0-24 órás felügyeleti központtal, járőrszolgálattal, riasztós távfelügyelettel és tűzoltósággal áll a gyáli lakosok szolgálatában.
A város népszerűsége elsősorban a jó közlekedésben, és Budapest közelségében rejlik. Mind egyéni, mind közösségi közlekedési eszközökkel könnyen megközelíthető. A városon belül jó ideig több volt a földút, mind a szilárd közút, azonban 2009-ben a város összes útja szilárd útburkolatot kapott.
Megközelíthető gépjárművel:
Közösségi közlekedéssel: