Dunaújváros

Dunaújváros
Dunaújváros címere
Dunaújváros címere
Dunaújváros zászlaja
Dunaújváros zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásDunaújvárosi
Jogállásmegyei jogú város
PolgármesterPintér Tamás (Rajta Újváros! Egyesület)
Irányítószám2400-2407
Körzethívószám25
TestvértelepüléseiLista
Népesség
Teljes népesség41 873 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség861,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság97 m
Terület52,67 km²
Földrajzi nagytájAlföld
Földrajzi középtájMezőföld
Földrajzi kistájKözép-Mezőföld
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 59′, k. h. 18° 55′46.983333333333, 18.91666666666746.983333°N 18.916667°EKoordináták: é. sz. 46° 59′, k. h. 18° 55′46.983333333333, 18.91666666666746.983333°N 18.916667°E
Dunaújváros (Fejér vármegye) Dunaújváros Dunaújváros Pozíció Fejér vármegye térképén
Dunaújváros weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaújváros témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija, 1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján. A Dunaújvárosi járás székhelye, a megye második legnépesebb települése Székesfehérvár után. Magyarország egyik legmagasabb jövedelmű települése, jelentős gazdasági, kulturális és sportközpont, valamint egyetemváros.

Az ókorban a területén feküdt a rómaiak Intercisa nevű fontos katonatelepülése. Pentelét, az újkortól jelentős mezővárost az 1950-es évektől fejlesztették iparvárossá. Egységes, szocreál és szocmodern városképe kiemelkedő építészeti és várostervezési értéket képvisel.

Fekvése

Dunaújváros a Mezőföld keleti szélén található, a Duna jobb partján, Budapesttől 67 kilométerre, Fejér, Bács-Kiskun és Tolna vármegye hármashatárának közelében. A város három nagyobb részre tagolódik. Északon a patakok szabdalta mélyebben fekvő részen helyezkedik el Dunaújváros óvárosa, az ún. Pentele városrész, mely az egykori Dunapentele évszázadok óta beépített belterületi részét jelenti. Az Óvárostól délre épült fel az 1950-es években – Dunapentele közigazgatási területén – a magasan az Óváros fölé emelkedő Pentelei-fennsíkon az ún. Újváros („az első szocialista város”), amely azonban sohasem különült el Dunapentelétől, mindvégig egy közigazgatási egységet képeztek. A várostól délre épült a Dunai Vasmű, melyet jelentős véderdők választanak el a várostól. A város a tengerszinttől 116 méter feletti magasságban fekszik, keleten a Duna mintegy 10 kilométeres szakaszon határolja, nyugatról pedig szelíd dombvidék övezi.

Városrészek (északról délre):

Története

„Intercisa szépe” – az egykori dunapentelei szőlőkben talált római sírkő-töredék az i.sz. 3. századból

A feltárt leletek is bizonyítják, már az őskorban is lakott volt ez a terület. Az első jelentős település, amely mintegy hét évszázadon át virágzott, a bronzkorban alakult ki. Intercisa néven ismert a római korban, amelyből hatalmas tárgyi leletanyag maradt fenn, amelyek arról árulkodnak, hogy az itt létesült római katonai tábor a hozzá kapcsolódó polgárvárossal jelentős szerepet játszott a Római Birodalom Pannonia provinciabeli keleti határának, limesének a barbár támadások elleni védelmében. A honfoglaló magyarok a 10. század elején telepedtek meg a térségben. A későbbi korból származó ásatások tárták fel a Dunaújváros elődjének tekinthető, már az Árpád-korban is létező, máig fennálló Pentelét, amely egy középkori görög szentről, Szent Pantaleonról, pontosabban az egykori Duna-szigeti (a mai Szalki-sziget elődje) Szent Pantaleon-apátság védőszentje után kapta a nevét.

A falu 1541-től 1688-ig volt török uralom alatt, a tizenöt éves háború alatt pedig a lakosság teljesen kipusztult. A 17. században a törökök palánkvárat építettek a falu (mezőváros) magját jelentő Rácdombon. A török uralom alóli felszabadulás után – több Duna menti településhez hasonlóan – a magyar lakosságot rácok váltották fel. Amikor pedig a Duna menti községek jobbágyai megtagadták a labancoknak a szolgálatot, Pentele is német megszállás alá került, és újból elnéptelenedett. A pentelei rác lakosság részt vett a Rákóczi-szabadságharcban, amelynek leverése után a falu újra kiürült volna, ha nem hoznak magyar telepeseket a községbe. Ezt követően azonban a település fejlődésnek indult. Az 1831. évi kolerajárvány után a jobbágyok helyzetének romlása ugyan lázadáshoz vezetett – ennek vezetője Szórád Márton csizmadiamester volt –, ám közben, 1830-ban, a község jogot szerzett évente négy országos és hetente két hetivásár tartására. Megyei vizsgálat után az uralkodó, a későbbi palotapuccsal megbuktatott „jóságos” V. Ferdinánd 1833-ban (ismét) mezővárosi rangot adott Pentelének.

Az 1848–49-es szabadságharc idején a város népe Kossuth zászlaja alatt harcolt: a „nemzeti őrsereg” 1848. május 28-án befejezett összeírása szerint a nemzetőrségnek 237 tagja lett (fegyvergyakorlatra alkalmas közülük 223 személy); a szabadságharc idején a nemzetőrök és a népfelkelők felügyelték a dunai átkelőt és a BudaEszék út pentelei szakaszát. A szabadságharc bukása után letartóztatták Téglás János bírót, és bebörtönözték a város forradalmi szemléletű jegyzőjét, Varga Mihályt. A lakosság nagy része mezőgazdasági bérmunkássorba kényszerült. A kiegyezést követő közigazgatási változások során, 1870-ben, Dunapentelét a nagyközségek közé sorolták. Ekkor költözött véglegesen Pentelére a település szellemi arculatának korabeli legjelentősebb formálója, Rosti Pál világutazó, útikönyvíró, földrajz- és néprajztudós, az első magyar fotográfusok egyike. A Pesten született tudós fotográfust a pentelei római katolikus temetőben helyezték örök nyugalomra. A település másik – itt született – híres személyisége Pentelei Molnár János festőművész (1878–1924).

A település a második világháború alatt bombakárokat szenvedett.

Dunaújváros 2013-ban Az ország első panelépületét 1959-ben adták át

A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége 1949 végén hozott döntést egy új, gigantikus vaskohászati kombinát és a hozzá kapcsolódó lakótelep felépítéséről, amelynek célja az volt, hogy megteremtse a hazai szocialista nehézipart.

Az eredetileg Mohács környékére álmodott beruházásnak a megromlott magyar–jugoszláv kapcsolatok miatt új helyszínt kerestek, így esett a választás a mezőföldi plató szélén álló településre: az első ötéves terv legjelentősebb beruházásaként kezdődött tehát az új város – akkori nevén Sztálinváros – építése Weiner Tibor tervei szerint. 1956. október 24-től forradalmi hangulat uralkodott a városban. A hatalmat valósággal sokkolta a sztálinvárosiak forradalmi hevülete. Tény, hogy a forradalom ideje alatt hazánkban elszaporodott rádióadások közül utoljára a dunapentelei Rákóczi adó szólalt meg. Az ez utáni konszolidációs időszak mérföldköve, hogy a város neve – 1961-től – Dunaújváros. A Sztálin vasműből (még 1956-ban) Dunai Vasmű, majd Dunaferr Zrt., legújabban pedig ISD Dunaferr Zrt. lett. A vállalatcsoport ma is az ország egyik legjelentősebb ipari komplexuma, amelynek nagy szerepe van abban, hogy a város az elmúlt évtizedekben megtalálta reális helyét az ország gazdasági-kulturális életében és a Mezőföld keleti részének jelentős központjává vált.

Népesség

Dunaújváros lakónépessége 2011. január 1-jén 48 484 fő volt, ami Fejér megye össznépességének 11,4%-át tette ki. A város Fejér vármegye legsűrűbben lakott települése, abban az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 920,5 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 18%, a 60 éven felülieké 25% volt. A nemek aránya kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1079 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 72, a nőknél 78,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 4%-a, mintegy 2155 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Közülük cigány, német és orosz nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.

A 20. század második felétől Dunaújváros lakossága viharos gyorsasággal növekedett, egészen 1980-ig. Népességnövekedése – a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan – az 1960-as években felgyorsult a szocializmus évei alatt. A legtöbben 1980-ban éltek a városban, 60 736-an, azóta egészen napjainkig csökken a város népessége.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló dunaújvárosiak túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még a református és az evangélikus.

Etnikai összetétel

Jelentős nemzetiségi csoportok
Nemzetiség Népesség (2011)
Romani Cigány 588
Német Német 431
Orosz Orosz 110
Román Román 94
Szerb Szerb 69

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 55 309 fő volt, ebből a válaszadók száma 52 246 fő volt, 51 167 fő magyarnak, míg 343 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 327 fő német, 66 fő román és 30 fő szerb etnikumnak vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 48 484 fő volt, ebből a válaszadók száma 42 664 fő volt, 40 509 fő magyarnak vallotta magát. Az adatokból az derül ki, hogy a magukat magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek fő oka, hogy többen nem válaszoltak. Az elmúlt tíz év alatt a nemzetiségiek közül legjelentősebben a cigányok (588 fő), a németek (755 fő), az oroszok (71 fő) száma nőtt Dunaújvárosban. A szerbek (69 fő) nemzetiségűek száma megkétszereződött. A magukat románoknak vallók száma (94 fő) kismértékben nőtt az elmúlt tíz év alatt. A vármegyén belül Dunaújvárosban él a legtöbb magát ruszinnak és vietnáminak valló nemzetiségi.

Vallási összetétel

A vallási összetétel (2011)
Vallási közösség Arány (%)
Római katolikus 24,5
Evangélikus 1,4
Református 5,7
Görögkatolikus 0,5
Izraelita 0,0
Egyéb 1,7
Nem tartozik vallási közösséghez 35,0
Nem válaszolt 31,1

Politika

Polgármesterei

Időszak Név Jelölő szervezet Forrás
1990–1994 Almási Zsolt SZDSZ
1994–1998
1998–1999 Dr. Kovács Pál MSZP
1999–2002 Dr. Kálmán András MSZP
2002–2006
2006–2010
2010–2014 Cserna Gábor Fidesz-KDNP
2014–2019
2019–2024 Pintér Tamás Rajta Újváros! Egyesület
2024– :

Kovács Pál polgármester alig négy hónappal az 1998 őszi megválasztása után, 1999 február végén lemondott posztjáról. Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 1999. július 4-én tartották meg, egy szocialista és egy hat párt (főleg, de nem kizárólag jobboldali pártok) által támogatott közös jelölt részvételével; a választás az előbbi győzelmét hozta.

A 2019-es önkormányzati választás eredménye

Jelölt neve Jelölő szerv. Szavazatok száma Szavazatok aránya
Pintér Tamás Rajta Újváros! Egyesület 10 159 56,36%
Cserna Gábor   FideszKDNP 7397 41,04%
Farsang Tibor Mi HazánkMIÉPFKgP 470 2,61%
Összesen 15 451 100%
Párt Mandátumok Képviselő-testület
  Rajta Újváros! Egyesület 10 P                    
  FideszKDNP 5                      

Országgyűlési képviselői

A régi választójogi törvény, az 1989. évi XXXIV. törvény hatálya alatt a város a Fejér megyei 3. számú választókerülethez tartozott. Jelenleg a 2011. évi CCIII. törvény értelmében a Fejér vármegyei 4. sz. országgyűlési egyéni választókerület székhelye.

Oktatás

Általános iskolák

Középiskolák

Egyetem

Dunaújvárosban található a Dunaújvárosi Egyetem. Az iskola a belvárosban található, az autóbusz-állomás közelében. Folyamatos felújítás és fejlesztés alatt áll. Eddig több mint 10 milliárd forintból épült át az épületegyüttes, létrehozva ezzel egy vadonatúj kampuszt. Az iskolát neves hazai és nemzetközi cégek támogatják.

Közlekedés

Közút

Dunaújváros remek közlekedési adottságokkal rendelkezik. Elhalad a város mellett a 6-os főút, amelyből itt ágazik ki a 62-es főút Székesfehérvár, a 6219-es út Sárbogárd és a 6221-es út Baracs felé; valamint érinti a várost az M6-os és az M8-as autópálya is. Az M6-os első, idáig tartó szakaszát 2006 nyarán adták át, majd 2010. március 31-én megtörtént a Dunaújváros és Bóly közötti szakasz átadása is, így azóta a város még könnyebben elérhető északi és déli irányból is.

Mindezek mellett a város belterülete is jól kiépített közúthálózattal bír. A 6-os főúthoz és az M6-os autópályához vezető utak igen zsúfoltak, beleértve a hozzácsatlakozó utakat is. A Dunaferr (Déli Ipari Park) környéki Papírgyári út is igen forgalmasnak mondható. Hasonlóan forgalmas még a Dózsa György út, a Szórád Márton út, az Aranyvölgyi út és a Magyar utca.

Vasút

A város megközelíthető vonattal, Rétszilas, illetve Pusztaszabolcs felől egyaránt. A vasútállomás a város nyugati szélén helyezkedik el. A MÁV 2009–2010-es menetrendjének bevezetésétől kétóránként közlekedik egy-egy vonatpár Dunaújváros és Déli pályaudvar között. Dunaújváros a Pusztaszabolcs–Dunaújváros (42-es számú) vasútvonalon fekszik. Mivel a vonal Pusztaszabolcstól csak idáig van villamosítva, ezért a Rétszilas felé/felől közlekedő személyvonatok Bzmot szerelvényekkel közlekednek. A Budapest–Dunaújváros viszonylaton a MÁV FLIRT motorvonatai közlekednek gyorsított vagy normál személyvonatként. A fenti menetrend bevezetésével a Mezőfalva elágazás–Paks útvonalon a személyszállítás megszűnt, ezen az útvonalon nem közlekedik semmilyen vonat sem.

Vízi

A várost a keleti részen észak-dél irányban szeli át a Duna, így vízi úton is megközelíthető. Rendelkezik egy hajóállomással, egy révkikötővel és egy ipari kikötővel. A várostól délre épült Pentele híd átadása után, 2009-ben szűnt meg a város és a Szalkszentmárton között közlekedő komp. Az ipari kikötőnél található Kikötői-öbölben rendszeresen rendeznek legális gyorsulási versenyeket.

Vízi sportok a dunaújvárosi kikötőben

1953 óta kajak-kenusok sportolnak a területen. 1958-ban került megrendezésre az első hivatalos kajak verseny. Kiemelkedő versenyzők Theisz Márton, Pálizs Attila, Cserni Béla, Mihaldinecz Rudolf, Lengyel László, Kollár Tamás, Malomsoki Sándor, Tábori Áron. A Magyar Válogatottban szerepelt Molnár Gergely, Kollár Tamás, Malomsoki Sándor. Malomsoki Sándor 2001-ben C-4 500 méteren első helyezést ért el világversenyen.

1972-től rendeztek a motorcsónak sportágban versenyeket, rendeztek Formula–1, F-2, F-3, F-4, O-750-125, T-850, T-750, T-550, OSY-400 versenyeket is. Cserni Béla sokszor győzött, majd Mihaldinecz Rudolf, Lengyel László, Tábori Áron.

Budapest-Dunaújváros hajózási vonal

Budapest-Dunaújváros hajózási vonalon az 1960-as évekig üzemelt hajójárat. A kora reggeli hajók zöldséget, piaci termékeket szállította Dunaújvárosból Budapestre. 1965 júliusában 1350 látogató utazott két hajó-túra alkalmazottal Dunaújvárosba Pestről. A SZOT üdülőhajója révén növekedett a városba indulók száma. Béllay József irányította Mahart társaságot, amikor nyolc személyes vízi taxit helyeztek forgalomba, sebessége átlagosan 60 kilométer per óra. 1962. október 8-ától Budapest-Mohács-Budapest vonalon hajójárat indult, ami megállt Dunaújváros és Paks városoknál is.

Légi

A várostól 9 km-re délre található egy repülőtér, kivilágítatlan, füves, 950 méteres kifutóval. A repülőtér magánkézben van (Dunaferr Repülőklub), így használata csak a tulajdonos engedélyével lehetséges, kivéve a veszélyhelyzeteket.

Sárga-zöld színezésű autóbuszok bonyolítják le a helyi forgalmat

Tömegközlekedés

Dunaújváros tömegközlekedését a Volánbusz látja el elsősorban helyi, másodsorban pedig helyközi és távolsági autóbuszjáratokkal. Népliget autóbusz-pályaudvar és Dunaújváros között 20–45 percenként közlekednek autóbuszok – többségüknek nem ez a végállomásuk, ezek gyorsjáratok. Az ilyen autóbuszok menetideje 45-100 perc. A dunaújvárosi autóbusz-pályaudvar a Béke téren található a Szórád Márton út, Kenyérgyári út, Építők útja kereszteződésnél, a Hunyadi út mellett.

Az Úttörővasút

Az egykori úttörővasút gőzmozdonya kiállítva a Vasmű úton

A dunaújvárosi – akkori nevén sztálinvárosi – úttörővasút kb. fél kilométer hosszú, 600 mm-es nyomközű vonalának megnyitására 1958. május 1-jén került sor, a teljes pálya augusztusra 1850 méter hosszban épült ki a Vidámpark és a Ságvári kilátó között. A vonatokat egy 1894-ben Berlinben épített gőzmozdony és egy áramvonalas motorkocsi továbbította, a vonatforgalmat felnőttek felügyelete alatt dolgozó úttörők szabályozták. 1962-ben a nyomtávot 760 mm-re bővítették, ekkor érkezett a Budapesti Úttörővasúttól és a Nyírvidéki Kisvasúttól egy-egy motorkocsi, valamint Szeghalomból egy motormozdony. A gördülőállományt három, az aradi Weitzer-gyárban épített nyitott személykocsi alkotta. Az úttörővasút 1976-ban szűnt meg, mára nyoma sem maradt.

Adatok

Lakásállomány

Infrastrukturális és zöld adatok

A Vasmű füstje

Média

Rádió

Dunaújvárosban három helyi kereskedelmi rádió működik: Rádió24 (a Dunaújvárosi Egyetem rádiója); El-Do; Gerilla. A városlakók körében a helyi rádiók kedveltek, leghallgatottabb közülük a Rádió24 illetve az El-Do. Az országos állomások közül pedig a Rádió1 és a Class FM vezette a listát.

Megszűnt rádióállomások

TV

A város helyi tévéállomásai a DTV (Dunaújváros hivatalos helyi tévéállomása), valamint a DSTV, amely műsorai elsősorban a várossal és a regionális ügyekkel foglalkoznak. A városi közgyűlés üléseit a DSTV élőben közvetíti.

Internetes TV, videós hírportál a város és a környék híreivel a www.hirszem.hu.

A Dózsa mozi

Újság

A Dunaújváros Hírlap a város helyi lapja, a Főiskola független diáklapja pedig a ZéHá.Az önkormányzat által kiadott Dunaújváros Közéleti Hetilapja elnevezésű ingyenes újság minden héten tájékoztatja a lakosságot az aktuális eseményekről, történésekről.

Internet

A város weboldalán mindig pontos információkat lehet szerezni a városi programokról, aktualitásokról.

A Dunaújváros Online (www.dunaujvaros.com) a várost érintő kérdésekkel, történésekkel foglalkozik a közélet, kultúra és a sport területén.

Látnivalók

Dunaújvárosi Főiskola Kollégiumának utcája Evangélikus templom és parókia Aurelius Monimus síremléke a Nemzeti Múzeum lapidáriumából

1696-ban épült. Arányos, barokk épület ikonosztáza a 18. századi népies barokk építészet példája. A templomi padok és a táblaképek a 19. században készültek.

1864-ben épült a neoromán, háromhajós templom. 27 méter magas tornyában 3 harang lakik. Legnagyobbja 377 kilogramm tömegű, és b1 hangon szól.

Nagy Tamás Ybl Miklós-díjas építész tervezte. A templom ovális alapterületű, vörös téglából készült. A háromhajós templomhoz torony, parókia és paplak is kapcsolódik. A burkolat tégláját helyenként réz- és faelemek egészítik ki. A tojásdad alaprajz a végtelent és az életet szimbolizálja. A dísztelen épület elsősorban tömegével és ívelt formáival hat.

Szabó István Ybl Miklós-díjas építész tervei szerint épült fel 1982 és 1985 között. Az épület acélszerkezete az itteni acélgyártásra utal, de a belülről látható, csillag alakzatú szerkezet a református szimbolikát is érvénybe juttatja. 1917-ben kezdődött a gyűjtés egy templomalap építésére. 1932-ben sikerült egy házat venni a tiszteletes számára. Az istentiszteleteket addig az állami iskola egyik tantermében tartották. A régi házhoz hamarosan új lelkészlakást építettek, így a régi épületrész lett a gyülekezeti terem. 1985 óta használják új templomukat a hívek.

A római katolikus egyházközség 1992-ben szerezte meg a háromszög alaprajzú teleket. Az Oláh M. Zoltán által tervezett templom alapkövét 1993-ban rakták le. Az új templomot 2000-ben áldották meg, felszentelése 2008. november 22-én történt. A németországi Bittigheim-Bissingen Jó Pásztor plébánia adományozta a padokat, az oltárt, a tabernákulumot, az olvasópultot és a két manuálos, 22 regiszteres orgonát. A templom négy harangja 2005-ben és 2006-ban készült Őrbottyánban.

Az egykori gépmatuzsálemek egy letűnt világ szimbólumaként kínálnak érdekes látnivalót. A kiállítás bekerítetlen, szabadon látogatható szabadtéri látványosság.

Az immár 11 alkalommal megrendezett alkotótelepen több mint 60 alkotás tekinthető meg a Duna-parti sétautakon.

Légfűtéses házat rekonstruáltak itt. A Mithrász-táblát is itt lelték fel, de emellett számos sírkő, mérföldkő és feliratos kő látható. A fürdő védőépületet kapott, a maradványok szabadon láthatók.

A városképre jellemzőek a sétányok és a parkok. Ezek biztosítják, hogy ökológiailag egységes maradjon a város, és kitűnően tompítják a túldimenzionált monumentalitásra törő épületek hatását.

Palotás József tervezte.

Római kori lelet másolata a városban Pentele híd

Híres emberek

Rosty Pál (1830–1874)

Dunaújváros díszpolgárai

Testvérvárosok

Dunaújváros testvérvárosai és nemzetközi kapcsolatai

Kulturális, sport és ifjúsági együttműködési szerződéses kapcsolatok

Jegyzetek

  1. a b Dunaújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 3.)
  2. https://www.coventry.gov.uk/info/222/twin_towns_and_cities
  3. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. Dunaújváros, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  5. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. . (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  6. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  7. Dunaújváros története a KSH online helységnévtárában
  8. Heti Napló: Hatvan éve kezdődött a panelek építése Magyarországon - ATV Magyarország Youtube csatorna, 2020.01.15.
  9. Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  10. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd008.html
  11. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_16
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. http://www.origo.hu/itthon/20111010-nepszamlalas-2011-nepszamlalobiztosok-nehezsegeikrol-tapasztalataikrol.html
  14. 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora (magyar nyelven). nepszamalas.hu, 2001. január 10. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.)
  15. 4.1.6.1 A népesség nemzetiség szerint, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2014. július 7.)
  16. A városra vonatkozó 2011. évi népszámlásási adatok a www.ksh.hu honlapon
  17. Dunaújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  18. A hivatkozott forrás a jelölő szervezetre vonatkozóan nem tartalmaz pozitív információt, azt "nem ismert"-ként tünteti fel.
  19. Dunaújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  20. Dunaújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  21. a b Dunaújváros települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. július 4. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  22. Dunaújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  23. Dunaújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  24. Dunaújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
  25. Dunaújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
  26. Lemondott a dunaújvárosi polgármester. Origo.hu, 1999. február 26. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  27. https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab2&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_telepulesKod=024&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=07&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vlId=294&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vltId=687&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_jelolesTipus=1
  28. https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_formDate=32503680000000&p_p_id=onknavigacio_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet__prpVlId=294&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet__prpVltId=687&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet__prpMegyeKod=07&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet__prpTelepulesKod=024&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_settlement=Duna%C3%BAjv%C3%A1ros
  29. https://www.valasztas.hu/helyi-onkormanyzati-valasztasok/dunaujvaros-20220703?p_p_id=eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_evkSzam=2&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_telepulesKod=024&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=07&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vlId=337&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_valaltipKod=4
  30. 2/1990. (I. 11.) MT rendelet az országgyűlési egyéni és területi választókerületek megállapításáról
  31. Fejér megye 3. számú választókerület választási eredményei
  32. Dunaújvárosi választókerület választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. április 13. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
  33. Dunaújvárosi választókerület választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. április 16. (Hozzáférés: 2022. augusztus 28.)
  34. Dunaújvárosi Arany János Általános Iskola | 2400 Dunaújváros, Március 15. tér 5-6. | Telefon: 06 (25) 437-625 | E-mail: [email protected] | OM: 030037 (magyar nyelven). aranyjanosisk.hu. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
  35. A Szabó Magda iskola első tanéve. DUOL, 2019. április 5. . (Hozzáférés: 2020. augusztus 1.)
  36. Hírek (hu-HU nyelven). rudas.hu. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
  37. Úttörővasúti ereklye érkezett Dunaújvárosból
  38. Porträtstele des Aurelius Monimus. (Hozzáférés: 2020. február 20.)

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Képgaléria

Commons:Category:Dunaújváros A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaújváros témájú médiaállományokat.