Dillingen an der Donau

	Dillingen an der Donau
	; Dillingen an der Donau címere
	; Dillingen an der Donau címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Kerület	Svábföld
Járás	Dillingen an der Donau járás
Irányítószám	89407
Körzethívószám	09071
Rendszám	DLG
Testvérvárosok	Lista Brand-Erbisdorf; Bondeno; Naas;
	Népesség
Teljes népesség	20 070 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	265,51 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	433 m
Terület	75,59 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 48° 34′ 37″, k. h. 10° 29′ 38″48.576944°N 10.493889°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 37″, k. h. 10° 29′ 38″48.576944°N 10.493889°E
	Dillingen an der Donau Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Dillingen an der Donau járás térképén
	Dillingen an der Donau weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Dillingen an der Donau témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Dillingen an der Donau város Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 20 070 fő (2023. december 31.).^[1] Dillingen an der Donau Dillingen an der Donau járás és Dillingen an der Donau járás községekkel határos.

Fekvése

Burgautól északkeletre fekvő település.

Ausdehnung des Gemeindegebietes

Dillingen an der Donau (Hauptort)
Donaualtheim (Pfarrdorf)
Fristingen (Pfarrdorf)
Fristinger Mühle (Einöde)
Hausen (Pfarrdorf)
Kicklingen (Pfarrdorf)

Kicklingermühle (Einöde)
Nordfelderhof (Weiler)
Riedschreinerhof (Einöde)
Schretzheim (Pfarrdorf)
Schwaighof (Einöde)
Steinheim an der Donau (Pfarrdorf)

Története

A település a 15-16. századtól augsburg püspöki székhely, majd 1554-től 1804-ig egyetemi város is volt. 1802/03-ban a város a Bajor Választófejedelemség része lett. A középkorias városképet ma is uralja a 3. században épült, egykori püspöki várkastély (Rezidenzsschloss) magas falakra épült reneszánsz tömbje. Az egyetem (1688-1689) rokokó díszterme, az Arany terem (Golderee Saal) 1761-1764 között készült el. Az épületben most a városi könyvtár működik. A szomszédságában álló egykori jezsuita kollégium 1736-1738 között barokk stílusban épült. Érdemes meglátogatni rokokó könyvtártermét is. 1610-1617 között emelték a volt jezsuita egyetemi templomot (Studienkirche Mariä Himmelfahrt). Belsejének díszítése 1750-1765 rokokó stílusban készült.

Nevezetességek

Püspöki várkastély
Egyetemi templom
Az egyetem díszterme

Itt születtek, itt éltek

Adalbero (a grófi Dillingen családból) püspök Augsburg 887-910
Dietrich von Plieningen (1453-1520), humanista
Leonhard Wiedemann (kb 1470-1646) apát
Heinrich Vogtherr (1490-1556), festő
Walpurga hausmannin (1510 / 1527-1587), Dillinger boszorkányperek áldozata
Jerome Agricola Otto (született Bauer) (1571-1627) püspök Brixen
Christian Keifferer (kb 1575-1636) zeneszerző kolostor Weißenau
Georg Rösch (1577-1634), segédpüspök Eichstatt
Leonhard Hága (1589-1635), festő és rajzoló
Matthias Eyrl a Eyersperg (1614-168) polgármestere, Wiener Neustadt
Henry Roth (1620-1668), a misszionárius Indiában
Heinrich Scherer (1628-1704) geográfus, matematikus
Athanasius Dillingen (1635-1714), született John HOFACKER
Johann Adam Swarcz (1730-1767), az első könyv nyomtató Ecuador
Sebastian Ferenc Braunn (1762-1842) bajor altábornagy
Wilhelm Bauer (1822-1875), a (német) tengeralattjáró feltalálója
Max Joseph Oertel (1835-1897), egyetemi tanár és az orvostudomány úttörője
Hugo Freiherr von Habermann (1849-1929), festő
Thessa Gradl (1867-1914), szoprán
Hannes Messemer (1924-1991), színész
Heinz Butz (született 1925), festő és rajzoló, a Müncheni Képzőművészeti Akadémia professzora
Niklas Holzberg (* 1946), filológus
Anselm Kampik (* 1949), szemész professzor a müncheni és würzburgi
Wolfgang Öxler (* 1957), bencés, a St. Ottilien hetedik apátja
Heinrich Wangnereck (1595-1664), jezsuita teológus
Matthias Wolcker (1704-1742), festő
Heinz Piontek (1925-2003), író
Peter Rummel (1927-2014), katolikus egyház történész
Erich Pawlu (* 1934), író