Szidón

A mai világban a Szidón olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár történelmi jelentősége, akár szakmai befolyása, akár aktuális kérdésekkel való kapcsolata miatt, a Szidón sokak figyelmét és kíváncsiságát felkeltette. Ebben a cikkben a Szidón különböző aspektusait fogjuk feltárni, eredetétől és történetétől a modern világban való relevanciájáig. Kétségtelen, hogy a Szidón egy olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és fontossága különböző összefüggésekben nyilvánvaló.

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Szidón (صيدا, Ṣaydā (Szajda))
Közigazgatás
Ország Libanon
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség163 554 fő (2022)
– elővárosokkalkb. 200 000 fő
Földrajzi adatok
Terület7,0 km²
Időzónakelet-európai idő
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 33° 33′ 38″, k. h. 35° 22′ 33″33.560556°N 35.375833°EKoordináták: é. sz. 33° 33′ 38″, k. h. 35° 22′ 33″33.560556°N 35.375833°E
Szidón weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szidón témájú médiaállományokat.

Szidón (arab: صيدا, Ṣaydā, magyarosan Szajda; föníciai: צדן, óhéber írással: צִידוֹן, Ṣīḏōn, ógörög: Σιδών) kikötőváros Libanonban, a Földközi-tenger partján. A libanoni Dél kormányzóság székhelye, Dél-Libanon kereskedelmi és pénzügyi központja.

Itt található a szaúd-arábiai olajmezőkről induló kőolajvezeték vége és egy olajfinomító. A város környékén zöldséget, citrusféléket termesztenek és exportálnak, valamint jelentős a halászat is.

Földrajz

A város az ország harmadik legnagyobb települése, lakossága mintegy 160 000 fő.[1]

Népesség

Vallás

A legnagyobb vallási felekezetek a szunnita (80%) és síita iszlám (11%), továbbá a melkita katolikusok (3,7%) és a maroniták (3,3%).

Történet

Szidón története a Kr. e. 4. évezredig nyúlik vissza. Az ókori gazdag föníciai kereskedőváros többek közt elefántcsont faragványairól, arany és ezüst ékszereiről, gyönyörű üvegtárgyairól volt híres.[2]

A Bibliában

A Biblia alapján Kánaán idősebb fia alapította.[3] Később Ezékiel próféta Szidón ellen is jövendölt.[4] A kereszténység gyorsan elterjedt az I. században. Pál apostol, mielőtt Rómába ment, meglátogatta az itteni testvéreket.[5]

Látnivalók

  • A keresztes kori erőd
  • A medina (a középkori város)
  • Murex-domb
  • A piac (souk)
  • Középkori mecsetek
  • A szappanmúzeum
  • Az Eshmoun-templom – föníciai romok

Panoráma

Tengerparti panorámakép Szidónról
Nagyítás
Tengerparti panorámakép Szidónról

Jegyzetek

  1. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2014. július 18.)
  2. ↑ The New Lion Encyclopedia of the Bible, 1998.
  3. ↑ I. Móz. 10,15
  4. ↑ Ez. 28, 20-23
  5. ↑ Ap. Csel. 27,3

Források

  • Reader's Digest: Világjárók lexikona

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sidone című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Commons:Category:Sidon
A Wikimédia Commons tartalmaz Szidón témájú médiaállományokat.
Ez a libanoni településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!