A mai világban a Efraim (Biblia) egyre szélesebb körben érdeklődő témává vált. Legyen szó aktuális témáról, közéleti személyiségről vagy kulturális jelenségről, a Efraim (Biblia) felkeltette a társadalom figyelmét. Ebben a cikkben a Efraim (Biblia)-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, az emberek életére gyakorolt hatásától a globális vonatkozásaiig. Mély és átgondolt elemzéssel megpróbálunk megvilágítani különböző nézőpontokat, amelyek segítenek jobban megérteni a Efraim (Biblia)-et és relevanciáját a mai világban.
Efraim | |
Jákób megáldja Efraimot és Manasszét | |
Született | kb. Kr. e. 17. század Egyiptom |
Szülei | József, Aszenáth |
A Wikimédia Commons tartalmaz Efraim témájú médiaállományokat. |
Efraim (héberül: אֶפְרָיִם) bibliai személy, József második fia, Izrael 12 törzse egyikének ősatyja.
Nagyapja, Jákob a halálos ágyán neki adta elsőrendű áldását annak ellenére, hogy Manassze volt az elsőszülött.[1] Talán ez lehet az oka annak, hogy a késő héber költészetben Efraim törzsének neve egész Izráel szinonimájaként is előfordul.
Mivel a papi szolgálatot ellátó Lévi törzse a kánaáni honfoglalás után nem részesült területben, de hogy a törzsi létszám továbbra is 12 maradjon, a léviták helyett Manassze és Efraim törzse emelkedhettek törzsi rangra.
A honfoglalás előtt 32 500 férfi tartozott ehhez a törzshöz.[2]
Efraim utódai Kánaán középső részén kaptak birtokot. Hegy- és dombvidékes táj ez, de a földje termékeny volt és akkor még erdős területek borították.[3] Északon Manassze határolta, délen Benjámin törzse.[4] A vallási központ, Siló az ő területükre került. Efraimhoz tartozott Szikhem (Sikhem) is mint menedékváros.[5]
Józsué (az izraeliták vezetője Kánaán meghódítása idején) és I. Jeroboám (az Északi Izraeli Királyság első királya) is Efraim törzséből származott. A lévita Sámuel próféta Rámában, az itteni hegyvidékén született, és később is itt élt.[6]