Ebben a cikkben megvizsgáljuk és elemezzük a Rúben (Biblia)-et különböző nézőpontokból és megközelítési szögekből. A Rúben (Biblia) olyan téma, amely különböző területeken érdeklődést és vitát váltott ki, ellentmondó véleményeket és mély reflexiókat generálva. Ezeken az oldalakon a Rúben (Biblia) különböző aspektusaiba fogunk beleásni, a történetétől és fejlődésétől a jelenkori társadalomra gyakorolt hatásaiig. Megvizsgálják ennek társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai szférában gyakorolt következményeit, hogy átfogó és részletes képet adjunk erről a ma oly aktuális témáról. Kimerítő elemzéssel igyekszünk megvilágítani a Rúben (Biblia)-et és annak következményeit, megnyitva az ajtót a kritikai és konstruktív reflexió előtt, amely mérlegelésre és párbeszédre hív.
Rúben | |
Született | kb. Kr. e. 18. század |
Szülei | Jákob, Lea |
Elhunyt | i. e. 1445 (223-224 évesen) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rúben témájú médiaállományokat. |
Rúben (héberül: רְאוּבֵן) bibliai személy, Jákob elsőszülött fia, aki Leától született. Izrael 12 törzse egyikének ősatyja.
Amikor Lea életet adott első fiának, "Rúbennek nevezte azt el, mert azt mondja vala: Meglátta az Úr az én nyomorúságomat; most már szeretni fog engem az én férjem."[1] A Rúben szó hangzásában egy másik héber kifejezésre is emlékeztet: "Nézzétek egy fiú!"
Rúben volt többek közt az, aki megakadályozta, hogy féltestvérei megöljék Józsefet.[2]
Bement apja egyik ágyasához, Bilhához és együtt hált vele[3] ezért Jákób megfosztotta őt elsőszülöttségi jogaitól.
A fiai voltak: Khánokh (Hanók), Pallu, Khecrón (Hecrón) és Khármi (Karmí).[4]
Leszármazottai alkották a Rúben törzsét, amely az izraeliták honfoglalása idején a Holt-tengertől ÉK-re kapott területet, a mai Jordánia területén.[5] Izráel történetében nem volt nagy szerepe.