Egységes Izraeli Királyság

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Egységes Izraeli Királyság témát, amely alapvető szempont, amely mindennapi életünk számos területére hatással van. A Egységes Izraeli Királyság olyan fogalom, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki a mai társadalomban, mivel hatása különböző szempontokra terjed ki, az egészségügytől és a technológiától a kultúráig és a politikáig. Az elemzés során alaposan megvizsgáljuk a Egységes Izraeli Királyság különböző aspektusait és következményeit, hogy megértsük jelentőségét és hatását a mai világban. Ezen kívül feltárjuk a Egységes Izraeli Királyság különböző nézőpontjait és véleményét azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet adjunk erről a releváns témáról.

Egységes Izraeli királyság
megszűnt
I. e. 11. század – I. e. 930 körül
Az egységes Izraeli Királyság Saul és Dávid idejében a Biblia alapján
Az egységes Izraeli Királyság Saul és Dávid idejében a Biblia alapján
Általános adatok
FővárosaHebron
Jeruzsálem
VallásZsidó vallás
Államvallászsidó vallás
Kormányzat
Államformamonarchia
UralkodóSaul zsidó király
Isbóset zsidó király
Dávid zsidó király
Salamon zsidó király
DinasztiaDávid háza
A Wikimédia Commons tartalmaz Egységes Izraeli királyság témájú médiaállományokat.

Az egységes Izraeli Királyság a héber Biblia alapján egy ókori királyság volt Palesztínában. Az állam létezése még ma is akadémikus viták témája.[1][2][3] A létezésében hívők az állam fennállását kb. Kr. e. 1020 és Kr. e. 930 közé datálják.

Egyes modern bibliakutatók azzal érvelnek, hogy a Kr. e. 8. század vége előtti kiterjedt zsidó királyságra vonatkozó régészeti bizonyítékok túl gyengék. A történészek továbbra is megosztottak abban, hogy mennyire támogatják a bibliai elbeszélést, vannak akik kételkednek vagy elutasítják azt, mások támogatják az egységes királyság létezését, miközben fenntartják, hogy a bibliai narratíva eltúlzott.[4]

Az 1980-as évek óta megkérdőjelezik ezen nagy királyságot,[5] azóta nagyrészt irodalmi fikciónak tekintik a dávidi-salamoni birodalom létezését. Azokat a bibliai régészeket, akik továbbra is hisznek benne, „bibliai maximalistáknak” nevezik.[6]

A Bibliában

A Biblia szerint az egységes királyság előtt a zsidó törzsek konföderációban éltek a bíráknak nevezett ad hoc karizmatikus vezetők irányítása alatt. Kr. e. 1020 körül a környező népektől való erős fenyegetettség hatására a törzsek egyesültek, létrehozva az első Izraeli Királyságot. Sámuel a Benjámin törzséből származó Sault kente fel az első királlyá Kr. e. 1020 körül, de Dávid volt az, aki Kr. e. 1006 körül erős, egységes zsidó királyságot tudott létrehozni.

Dávid, Izrael második (vagy ha Isbósetet is számítjuk harmadik) királya tette 3000 éve Jeruzsálemet az ország fővárosává. Előtte Hebron volt a Dávid-féle Júdeai Királyság, Mahanaim pedig az Isbóset-féle Izraeli Királyság fővárosa, Saul uralkodása alatt pedig Gibeah volt az egységes Izrael központja.

Dávidnak sikerült valóban egyesítenie a zsidó törzseket, és felállítani egy királyi kormányzatot. Sikeres hadjáratokat vezetett Izrael ellenségei ellen, és legyőzte például a filiszteusokat, ezzel biztosítva az ország határait. Uralma alatt Izrael regionális hatalommá fejlődött. Dávid háza alatt az egységes Izraeli Királyság sikeresen fejlődött, és erősebb volt szomszédainál.

Dávid utóda, Salamon uralkodása a békés gyarapodás és a kulturális fejlődés időszaka volt. Számos építkezés volt, többek között ekkor épült az első templom Jeruzsálemben.

Salamon fia, Rehábeám Kr. e. 930-as trónra lépésével azonban az egységes Izrael két részre osztódott: az északi Izraeli Királyságra (Szikem, Peniél, Tirca, majd Szamária fővárossal) és a déli Júdai Királyságra (Jeruzsálem fővárossal). A nem zsidó területek nagy része elveszett.

Jegyzetek

  1. ↑ Amihai Mazar, "Iron Age Chronology: A Reply to I. Finkelstein" Levant (1997), pp. 157–167
  2. ↑ Amihai Mazar, "The Debate over the Chronology of the Iron Age in the Southern Levant" in (eds. Lvy & Higman) The Bible and Radiocarbon Dating: Archaeology, Text, and Science (2005), pp. 15–30
  3. ↑ Raz Kletter, "Chronology and United Monarchy: A Methodological Review", Zeitschrift des Deutschen Palästina-Vereins (2004), pp. 13–54
  4. ↑ Mazar, Amihai (2010). "Archaeology and the Biblical Narrative: The Case of the United Monarchy". Archaeological and Biblical Perspectives: 29. For conservative approaches defining the United Monarchy as a state 'from Dan to Beer Sheba' including 'conquered kingdoms' (Ammon, Moab, Edom) and "spheres of influence" in Geshur and Hamath cf. e.g. Ahlström (1993), 455–542; Meyers (1998); Lemaire (1999); Masters (2001); Stager (2003); Rainey (2006), 159–168; Kitchen (1997); Millard (1997; 2008). For a total denial of the historicity of the United Monarchy cf., e.g. Davies (1992), 67–68; others suggested a 'chiefdom' comprising a small region around Jerusalem, cf. Knauf (1997), 81–85; Niemann (1997), 252–299 and Finkelstein (1999). For a 'middle of the road' approach, a United Monarchy of territorial scope though smaller than the biblical description cf., e.g., Miller (1997); Halpern (2001), 229–262; Liverani (2005), 92–101. The latter recently suggested a state comprising the territories of Judah and Ephraim during the time of David, which was subsequently enlarged to include areas of northern Samaria and influence areas in Galilee and Transjordan. Na'aman (1992; 1996) once accepted the biography of David as authentic and later rejected the United Monarchy as a state, cf. id. (2007), 401–402.
  5. ↑ Brad E. Kelle, "The Early Monarchy and the Stories of Saul, David, and Solomon" , Susan Niditch (szerk.), The Wiley Blackwell Companion to Ancient Israel , Malden, Oxford and Chichester, Wiley Blackwell,2016 ( ISBN 978-0-470-65677-8 ) , p. 177-196
  6. ↑ Maximalists and Minimalists - Livius. www.livius.org. (Hozzáférés: 2025. március 29.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kingdom of Israel (united monarchy) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.