Róka-hegyi kőfejtő 2. sz. barlangja

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Róka-hegyi kőfejtő 2. sz. barlangja
A Róka-hegyi kőfejtő 2. sz. barlangjának bejárata
A Róka-hegyi kőfejtő 2. sz. barlangjának bejárata
Hossz3,2 m
Mélység0,5 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés0,5 m
Ország Magyarország
TelepülésBudapest
Földrajzi tájPilis hegység
Típushévizes eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám4810-14
Elhelyezkedése
Róka-hegyi kőfejtő 2. sz. barlangja (Magyarország) Róka-hegyi kőfejtő 2. sz. barlangja Róka-hegyi kőfejtő 2. sz. barlangja Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 27″, k. h. 19° 02′ 03″47.590722222222, 19.03413888888947.590722°N 19.034139°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 27″, k. h. 19° 02′ 03″47.590722222222, 19.03413888888947.590722°N 19.034139°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Róka-hegyi kőfejtő 2. sz. barlangja témájú médiaállományokat.

A Róka-hegyi kőfejtő 2. sz. barlangja a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budai Tájvédelmi Körzetben, Budapest III. kerületében található egyik barlang.

Leírás

A Pilis hegység egyik legdélkeletibb hegyének, a Róka-hegynek egyik, már nem művelt kőfejtőjében, természetvédelmi területen, a DNy-i sziklafalban, a sziklafal alján nyílik a barlang bejárata. A kőfejtőnek a gépkocsival is járható, bejárati útján befelé haladva, a kőfejtőbe érve balra van a barlangbejárat. Az út túloldalán nyílik a Róka-hegyi kőfejtő 1. sz. barlangja. Az úttól egy kitaposott ösvény vezet a Róka-hegyi kőfejtő 2. sz. barlangjának bejáratához.

Egy barlangroncsból nyílik a 3,2 m hosszú barlang. Felső triász dachsteini mészkőben víz alatti oldódás hatására alakult ki. A barlang egy szűk és lejtő kúszójárat. Közel van a gyakran használt úthoz és ezért a barlangot és környékét leginkább az eldobált szemét veszélyezteti. A barlang megtekintéséhez nem kell engedély. Nem nehéz bejárni és barlangjáró alapfelszereléssel járható.

Előfordul a barlang az irodalmában Nyugati 2. sz.-barlang (Sásdi 1997) néven is.

Kutatástörténet

Kőbányászat következtében tárult fel a barlang. Az 1973-ban napvilágot látott Budapest lexikonban meg van említve, hogy a Róka-hegy tetején és oldalain működő vagy félbehagyott kőfejtők mélyedéseiből két kis (hévizes eredetű) akna, illetve néhány kis mesterséges üreg nyílik. Az 1984-ben kiadott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában nem szerepel a barlang neve. A barlangot 1997. március 22-én Sásdi László és Kovács Richárd mérték fel, majd Sásdi László a felmérés alapján megszerkesztette a barlang alaprajz térképét. A térképen 1:100 méretarányban van bemutatva a barlang.

Irodalom

További információk