Akadémiai Kiadó
Mai cikkünkben a Akadémiai Kiadó lenyűgöző világába fogunk beleásni. Akár többet szeretne megtudni erről a személyről, akár egy adott témát szeretne alaposan megvizsgálni, akár egy fontos dátumról szeretne megemlékezni, ez a cikk minden szükséges információt megad. Ennek megfelelően a Akadémiai Kiadó-et különböző nézőpontokból elemezzük, releváns adatokat, szakértői véleményeket és részletes elemzéseket kínálva. Nem számít, mi érdekli, biztosak vagyunk benne, hogy ebben a cikkben megtalálja a keresett információkat.
| Akadémiai Kiadó | |
 | |
 | |
| A kép jobb szélén a Lokomotív-ház, a kiadó székháza | |
| Típus |
|
| Alapítva | 1828 |
| Székhely | Budapest |
| Cím | 1117 Budapest, Budafoki út 187–189. A épület III. emelet |
| Alapító | Magyar Tudományos Akadémia |
| Tulajdonos |
|
| Forma | zártkörűen működő részvénytársaság |
| Anyavállalata | Wolters Kluwer |
| Magyar cégjegyzékszám | 01-10-043151 |
 Akadémiai Kiadó
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 27′ 20″, k. h. 19° 03′ 05″47.455613°N 19.051304°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 20″, k. h. 19° 03′ 05″47.455613°N 19.051304°E | |
| Az Akadémiai Kiadó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Akadémiai Kiadó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Akadémiai Kiadó a Magyar Tudományos Akadémia által 1828-ban alapított vállalat.
A kiadó önálló vállalatként a Magyar Tudományos Akadémia 1949. évi átalakítását követően 1950-ben kezdte meg működését, korábban az MTA főtitkári hivatalához tartozott a könyv- és folyóiratkiadás.[1]
Mai formájában az Akadémiai Kiadó Zrt. 1996. április 9-e óta működik, amelynek többségi (75%) tulajdonosa a Wolters Kluwer nemzetközi információszolgáltató vállalat, kisebbségi (25%) tulajdonosa a Magyar Tudományos Akadémia.
Székhelye
Címe: 1117 Budapest, Budafoki út 187–189. A ép. 3. emelet [2]
Fő tevékenység 5811. Könyvkiadás
Története
Az Akadémiai Kiadó egyidős a Magyar Tudós Társaság, későbbiekben Magyar Tudományos Akadémia megalapításával. A Társaság könyvkiadói tevékenységének tervét 1828-ban dolgozták ki, s ennek alapján kezdhette meg működését a kiadói részleg 1832-ben. Ebben a tervezetben már szó esik az akadémiai könyv- és folyóirat-kiadás szükségességéről. Ezért látható az MTA emblémájában az 1825-ös évszám, míg az Akadémiai Kiadó emblémájában az 1828-as.
Tényleges működését a Kiadó az 1830-as években kezdte meg éppen úgy, mint az MTA. A Magyar Tudós Társaság fő célja a nemzeti nyelv művelése, a tudományok és az irodalom hazai népszerűsítése, külföldi jeles munkák magyar nyelven való közreadása volt. A Társaság legelső kiadványa az alapszabályokat összefoglaló 1831-es munka volt, azonban könyvkiadás ténylegesen a magyar nyelvű díjazott pályamunkák kiadásával vette kezdetét. A kiadói munka tervszerűbbé tételét célzó határozatok (1836, 1859) anyagi eszközök híján nem valósulhattak meg.
1872-ben Csengery Antal vezetésével alakult meg a Könyvkiadó Bizottság. 1875-től a terjesztés előmozdítására Könyvkiadó Hivatalt létesítettek. Az 1948-as államosítási rendelet után a Magyar Dolgozók Pártjának könyvbizottsága szervezte újra a tudományos könyvkiadást, a Tudományos Könyv- illetve Folyóiratkiadó Nemzeti Vállalat révén próbálták megoldani. A Magyar Tudományos Akadémia gondozásában 1833 és 1950 között 3103 kötet jelent meg, ám kiadója csak 1950. július 1-jén jött létre, addig az MTA főtitkári hivatala gondoskodott a kéziratok előkészítéséről és megjelentetéséről. 1952-ben hozzákapcsolták a korabeli nevén Budapest Székesfőváros Házi Nyomdáját. Aztán az 1950-es évektől az MTA működésének megfelelően szervezték meg a tudományos könyvek és folyóiratok kiadását, az MTA tudományos osztályainak tervei szerint. Főleg 1956 után a magyar tudomány eredményeinek külföldi megismertetésével is foglalkoztak.
1984-től Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat, 1994-től kft.-ként működik Magyarország legnagyobb tudományos kiadója, amely az utóbbi évtizedekben a hagyományos nyomtatott könyv- és periodika kiadás mellett online is közreadja a magyar írók és tudósok alkotásait gyakran a magyar nyelv mellett angol, s más idegen nyelveken is. Az Akadémiai Kiadó által közreadott főbb dokumentumtípusok: forráskiadványok, kritikai kiadások, monográfiák, tanulmánykötetek, lexikonok, szótárak, nyelvkönyvek, tankönyvek, ismeretterjesztő- és szépirodalom.
Szótárak, lexikonok
A Társaság első, a nagyközönségnek szánt, hivatalos kiadványa a magyar helyesírás szabályait, valamint a ragokat és képzőket bemutató összeállítás, a Magyar helyesirás’ és szóragasztás’ főbb szabályai címen 1832 márciusában készült el. A mű átdolgozott, új kiadásai, a Magyar helyesírás szabályai címmel, azóta is a kiadó gondozásában jelennek meg.
Az Akadémia kiadásában az első német szótár Vörösmarty, Schedel, Bajza, Bugát és mások közreműködésével az Egyetemi Nyomdában készült. 1835-ben a német–magyar, 1838-ban a magyar–német rész jelent meg. A korai szótárak között kell még megemlítenünk az 1838-as Magyar tájszótárt, amelynek modern változata továbbra is a kiadónál jelenik meg Új magyar tájszótár címmel.
Folyóiratok
Számos hosszú életű időszaki kiadvány fűződik az Akadémiai Kiadóhoz, legismertebb a Magyar Tudomány (1956–), melynek elődje 1840-ben indult Magyar Akademiai Értesítő (1840–1955) címen. Az MTA osztályai külön jelentettek meg időszaki kiadványokat (Magyar Akademiai Értesítő : A nyelv- és széptudományi osztály közlönye 1860-ban indult Toldy Ferenc szerkesztésében; szintén 1860-ban indult A philosophiai, törvény- és történettudományi osztályok közlönye, valamint a Mathematikai és természettudományi osztályoké. 1867-ben indult az Értekezések a Történettudományi Osztály Köréből; ez a periodika 1959 óta Történelmi Szemle címen jelenik meg). A külföld tájékoztatását a magyar irodalom és tudomány eredményeiről az idegen nyelven megjelentetett könyvek és az akadémiai akták, studiák szolgálják.
Jelenleg az Akadémiai Kiadó gondozza Magyarország legnagyobb tudományos, műszaki és orvosi folyóirat-portfólióját, több mint 60 referált (peer-reviewed) lappal, amelyek jó két tucat tudományágat képviselnek. A Magyarországon megjelenő 55 hazai impaktfaktoros folyóiratból 23 a kiadónál jelenik meg (2023 Journal Citation Reports).
Irodalomtudományi kézikönyveiből
- Magyar irodalmi lexikon. 1–3. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (1963)
- A magyar irodalom története. 1–6. köt. Főszerk. Sőtér István. (1964–1966)
- Régi Magyar Nyomtatványok (1971–)
- A magyar irodalomtörténet bibliográfiája (1972–)
- Régi Magyar Költők Tára : XVII. század (1959–)
- Irodalomtörténeti füzetek (1955–)
- Humanizmus és reformáció (1973–)
Szaklexikonaiból
- Biológiai lexikon. 1–5. köt. Főszerk. Straub F. Brunó (1975–1987)
- Akadémiai kislexikon. 1–2. köt. Szerk. vez. Szelle Béla (1989)
- Akadémiai lexikonok sorozat (2007–); kötetei:
- Környezetvédelem (2007)
- Pszichológia (2008)
- Kártyalexikon (2008)
- Világvallások (2009)
Jegyzetek
- ↑ Az Akadémiai Kiadó könyveinek és folyóiratainak bibliográfiája, 1950-1977. 1978. ISBN 978-963-05-1756-0 Hozzáférés: 2025. január 15.
- ↑ Web cím http://www.akademiai.hu Archiválva 2020. január 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források
- Új Magyar Irodalmi Lexikon. Főszerk. Péter László. 1. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994. Akadémiai Kiadó lásd 21–22. o. ISBN 963-05-6805-5
- Gazda István. Fejezetek a 175 éves akadémiai könyvkiadás történetéből. Budapest : Akadémiai Kiadó, 2003, 3–12. o. ISBN 963-05-8076-4
További információk
