Csúcshegy

Mai cikkünkben a Csúcshegy-ről fogunk beszélni, amely témával az elmúlt években nagy jelentőséget kapott. A Csúcshegy egy olyan fogalom, amely vitákat és vitákat váltott ki különböző területeken, a politikától a technológiáig, beleértve a kultúrát és általában a társadalmat is. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Csúcshegy-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezzük mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását, és átgondoljuk a mai világban betöltött relevanciáját. Bármi legyen is az álláspontja a Csúcshegy-el kapcsolatban, arra kérjük, hogy folytassa az olvasást, hogy bővítse ismereteit erről a ma oly fontos témáról.

Csúcshegy
A Csúcs-hegy és előtte Pesthidegkút a Nagy-Hárs-hegyről nézve
A Csúcs-hegy és előtte Pesthidegkút a Nagy-Hárs-hegyről nézve
Közigazgatás
TelepülésBudapest III. kerülete
KerületBudapest III. kerülete
Népesség
Teljes népesség410 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Csúcshegy (Budapest III. kerülete)
Csúcshegy
Csúcshegy
Pozíció Budapest III. kerülete térképén
é. sz. 47° 34′ 30″, k. h. 18° 59′ 42″47.575000°N 18.995000°EKoordináták: é. sz. 47° 34′ 30″, k. h. 18° 59′ 42″47.575000°N 18.995000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Csúcshegy témájú médiaállományokat.

Csúcshegy (egybeírva) Budapest egyik városrésze a III. kerületben. Nevét a városrész délnyugati részén magasodó Csúcs-hegyről kapta.

Fekvése

Határai: Solymárhegyi út Budapest határától – Kocsis Sándor út – János-bogár út - a II. és a III. kerület közigazgatási határa - Budapest határa a Solymárhegyi útig.

Történelem

A Csúcs-hegy, a Hármashatár-hegy és a szemben lévő Üröm-hegy, Arany-hegy, Péter-hegy lábazatai (szoknyái), összefoglaló néven a Solymárvölgy az 1700-as évektől jó hírű budai bor termőhelye volt, amit a „braunhaxlerek”, az óbudai svábok műveltek, kapáltak; innen eredt a név: annyit kapáltak, hogy mindig barna volt a lábuk. A filoxéra 1876-ban tönkretette az egész környék szőlőtermelését és Óbudát is nyomorba döntötte. Amikor még művelték a szőlőt, a terület legnevezetesebb bora a siller volt, ami sem nem fehér, sem nem vörös, hanem rózsaszínes árnyalattal rendelkezett. Nemcsak az óbudai kocsmákat, hanem még a józsefvárosiakat is innen látták el. Az 1960-2000 közötti újratelepítésből megállapítható, hogy igen jó bor volt. Most a klímaváltozás miatt ismét elpusztultak a szőlők.

Jelenleg a Csúcshegy családi ház-építési tartalékterület, 3%-os beépíthetőséggel. A telkeken főleg gazdasági épületek állnak. A tervek szerint az 5-8. dűlőkben a jelenlegiek mellett nagytelkes, önellátó (víz, gáz nem kiépített) farmházak építhetők. Az 1-3. dűlők családi ház-építési tartalékterületek, jelenleg 15 évre zárolva. Az egész hegyoldal csúszásba lendült, ami miatt a hatóság sorozatosan egyes utak lezárására kényszerül.

Csúcshegy már a történelmi idők előtt is lakott volt. A római fennhatóság idején mezőgazdasági munkával, valószínűleg szőlőgazdálkodással foglalkoztak a helyiek. Két akkori majorság helyén ún. római villák és szentély romjait tárták fel. Az egyik, Óbudaörs, azon ritka települések egyike, ahol kimutatható az ókortól egészen Buda 1551-es török megszállásáig a lakottság folyamatossága. Aquincum a királyné városa volt, azelőtt Bleda és Attila városa, itt vezetett a római kőút, tehát Óbudaörs részben katonai feladatokból, részben szállásadásból élt meg. A törökök kiűzése után viszont a falu nem épült újjá, mert a vízellátó forrás elapadt, a falu tava eliszaposodott; ez ma a Római Kútnál megtekinthetően a föld alatt van. A szomszédos Gercse falu szerencsésebb volt, forrása bár elvándorolt, megtalálták és most Pesthidegkútként ismerjük.

A terület nevét adó Csúcs-hegy mellett Buda felé a Virágos-nyereg (Közlegelő), a testvérhegyi, hármashatárhegyi lakóterületek találhatóak, valamint a Tábor-hegy, ahol korábban a borpincék voltak. A városrész területén, annak legészakibb részén található még a Rozália téglagyár, amelyet az 1950-es évek elején csatoltak Solymártól Budapesthez, és azon kevés magyarországi téglagyár közé tartozik, ahol az ezredfordulót követő évtizedekben is zajlott – illetve jelenleg is zajlik – a termelés.

Források

  1. ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai