Mátyáshegy

A mai világban a Mátyáshegy a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes téma lett. Akár a kultúrára, akár a gazdaságra, a politikára vagy a tudományra gyakorolt ​​hatása miatt, a Mátyáshegy-nek sikerült több millió ember figyelmét felkelteni szerte a világon. Befolyása különböző területekre terjed ki, és tanulmányozása és megértése alapvetővé vált a jelenlegi dinamika megértéséhez. Ebben a cikkben elmélyülünk a Mátyáshegy lenyűgöző világában, feltárjuk különböző oldalait, és elemezzük a kortárs társadalomban betöltött jelentőségét.

Nem tévesztendő össze a következővel: Mátyás-hegy.
Mátyáshegy
A Mátyás-hegy a Pál-völgyi-barlangrendszer felől
A Mátyás-hegy a Pál-völgyi-barlangrendszer felől
Közigazgatás
TelepülésBudapest III. kerülete
KerületBudapest III. kerülete
Népesség
Teljes népesség2227 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Mátyáshegy (Budapest)
Mátyáshegy
Mátyáshegy
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 08″, k. h. 19° 01′ 15″47.535556°N 19.020833°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 08″, k. h. 19° 01′ 15″47.535556°N 19.020833°E

Mátyáshegy Budapest egyik városrésze volt a III. kerületben. Nevét az itt található Mátyás-hegyről kapta.

Fekvése

A határai a Hegyoldal utca a Szépvölgyi úttól, a Nyereg út, a Remetehegyi út, a Folyondár utca, a Szépvölgyi út a Hegyoldal utcáig.

Története

A Mátyás-hegyi-barlang bejárata

1847-ben kapta mai nevét a német Matthiasberg tükörfordításaként. Oldalain egykor külszíni mészkőbányászat folyt. A Fővárosi Közgyűlés 2012. december 12-én Óbuda hegyvidéke néven összevonta az addig különálló Remetehegy, Táborhegy és Testvérhegy városrészekkel, utóbbiról leválasztva Harsánylejtőt, ami önálló városrésszé vált.[2][3]

Leírása

A városrésznek nevet adó Mátyás-hegy máig beépítetlen, csupán a lábánál találhatóak házak. A városrész egyik kőfejtője a Pál-völgyi-barlangrendszer parkolója előtt magasodó, nagy kőfejtő, amelynek a tövében található a Mátyás-hegyi-barlang lezárt bejárata. Valamivel beljebb, a Mátyáshegyi útról könnyen megközelíthető, jelöletlen úton, rejtettebb helyen található a másik, azaz a keleti kőfejtő. A keleti kőfejtőben 18 barlang van, a Barit-barlang, amely egy megkülönböztetetten védett barlang, a Keleti-kőfejtő 3. sz. barlang, a Keleti-kőfejtő 4. sz. barlang, a Keleti-kőfejtő 5. sz. barlang, a Keleti-kőfejtő 6. sz. barlang, a Keleti-kőfejtő 7. sz. barlang, a Keleti-kőfejtő 8. sz. barlang, a Keleti-kőfejtő 9. sz. barlang, a Keleti-kőfejtő 10. sz. barlang, a Keleti-kőfejtő 11. sz. barlang, a Keleti-kőfejtő 12. sz. barlang, a Keleti-kőfejtő 13. sz. barlang, a Keleti-kőfejtő 14. sz. barlang, a Keleti-kőfejtő 15. sz. barlang, a Keleti-kőfejtő 16. sz. barlang, a Keleti-kőfejtő 17. sz. barlang, a Keleti-kőfejtő 18. sz. barlang és a Keleti-kőfejtő 19. sz. barlang. A Keleti-kőfejtő 11. sz. barlang beomlott.

Jegyzetek

  1. ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. ↑ 94/2012. (XII. 27.) Fővárosi Közgyűlési rendelet, Budapest, 2012. december 12.
  3. ↑ a régi városrészeket a Fővárosi Tanács 1990. (IX. 30.) 149/a. számú határozata állapította meg.

Források

  • Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó – Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963-657-176-7
  • Dr. Pécsi Márton - Budapest természeti földrajza (Akadémiai Kiadó, 1959) ISBN 2399983105337