Róka-hegyi kőfejtő 7. sz. barlangja

Róka-hegyi kőfejtő 7. sz. barlangja
A Róka-hegyi kőfejtő 7. sz. barlangjának bejárata (a fénykép közepén lévő kis kerek lyuk)
A Róka-hegyi kőfejtő 7. sz. barlangjának bejárata (a fénykép közepén lévő kis kerek lyuk)
Hossz2 m
Mélység0 m
Magasság2 m
Függőleges kiterjedés2 m
Ország Magyarország
TelepülésBudapest
Földrajzi tájPilis hegység
Típuskarsztvízszint alatt kioldódott, inaktív
Barlangkataszteri szám4810-24
Elhelyezkedése
Róka-hegyi kőfejtő 7. sz. barlangja (Magyarország) Róka-hegyi kőfejtő 7. sz. barlangja Róka-hegyi kőfejtő 7. sz. barlangja Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 27″, k. h. 19° 02′ 10″47.590722222222, 19.03613888888947.590722°N 19.036139°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 27″, k. h. 19° 02′ 10″47.590722222222, 19.03613888888947.590722°N 19.036139°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Róka-hegyi kőfejtő 7. sz. barlangja témájú médiaállományokat.

A Róka-hegyi kőfejtő 7. sz. barlangja a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budai Tájvédelmi Körzetben, Budapest III. kerületében található egyik barlang.

Leírás

A Pilis hegység egyik legdélkeletibb hegyének, a Róka-hegynek egyik, már nem művelt (konglomerátum) kőfejtőjében, természetvédelmi területen, a kőfejtő Ny-i oldalában, a kőfejtő talpszintje felett kb. 10 m magasan nyílik a barlang 1 m széles és 1,2 m magas bejárata. A kötéltechnikai eszközök használatával megközelíthető barlang engedély nélkül megtekinthető. Az eocén konglomerátumban létrejött barlang egyetlen kőfülkéből áll. A 2,5 m hosszú barlang karsztvízszint alatti oldódás hatására alakult ki, melyet a barlang falának néhány helyén lévő borsókő is alátámaszt. A száraz kőfülke aljzatának kitöltésében a kavics és a kőzettörmelék a meghatározó.

Előfordul a barlang az irodalmában Róka-hegyi Konglomerátumos-barlang néven is.

Kutatástörténet

Kőbányászat következtében tárult fel a barlang. Az 1973-ban napvilágot látott Budapest lexikonban meg van említve, hogy a Róka-hegy tetején és oldalain működő vagy félbehagyott kőfejtők mélyedéseiből két kis (hévizes eredetű) akna, illetve néhány kis mesterséges üreg nyílik. Az 1984-ben kiadott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában nem szerepel a barlang neve. A barlangot ismeretlen időpontban, ismeretlen személy mérte fel, majd rajzolta meg a barlang alaprajz térképvázlatát. A térképvázlat, amelyen szerepelnek a barlang fontos adatai (bejárat 1 m széles és 1,2 m magas, a barlang 2,5 m hosszú, 2,5 m magas, 2,5 m függőleges kiterjedésű, 2,5 m vízszintes kiterjedésű), megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.

Irodalom

További információk