Róka-hegyi kőfejtő 8. sz. barlangja
A Róka-hegyi kőfejtő 8. sz. barlangja széles világában a megközelítések, vélemények és perspektívák nagyon sokszínűek. A téma/egyén/esemény összetettsége az idők során végtelen vitákat és vitákat generált, és a tudás különböző területeinek központi elemévé vált. A társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Róka-hegyi kőfejtő 8. sz. barlangja felkeltette a tudósok, szakértők és rajongók figyelmét. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Róka-hegyi kőfejtő 8. sz. barlangja legrelevánsabb és legérdekesebb aspektusait, elemezve annak fontosságát és következményeit a különböző kontextusokban.
| Róka-hegyi kőfejtő 8. sz. barlangja | |
 | |
| A Róka-hegyi kőfejtő 8. sz. barlangjának bejárata valahol itt, a sziklafalban található | |
| Hossz | 6 m |
| Mélység | 0 m |
| Magasság | 2 m |
| Függőleges kiterjedés | 2 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Budapest |
| Földrajzi táj | Pilis hegység |
| Barlangkataszteri szám | 4810-25 |
| Elhelyezkedése | |
 Róka-hegyi kőfejtő 8. sz. barlangja
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 35′ 27″, k. h. 19° 02′ 13″47.590750°N 19.037000°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 27″, k. h. 19° 02′ 13″47.590750°N 19.037000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Róka-hegyi kőfejtő 8. sz. barlangja témájú médiaállományokat. | |
A Róka-hegyi kőfejtő 8. sz. barlangja a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budai Tájvédelmi Körzetben, Budapest III. kerületében található egyik barlang.
Leírás
A Pilis hegység egyik legdélkeletibb hegye, a Róka-hegy egyik, már nem művelt (Ibolya utcai) kőfejtőjének tetején, természetvédelmi területen található a barlang. A barlang a konglomerátum kőfejtő letörésétől kb. 5 m-re helyezkedik el. A barlangnak két bejárata van, melyek közül az alsó a felső bejárat alatt kb. 3 m-re fekszik.
Egy nagyon szűk kürtő kapcsolja össze a két bejáratot. Az alsó bejárattól egy szűk hasadék halad a barlang belsejébe, de ez járhatatlanul szűkké válik pár méter után. A barlang felszerelés nélkül is járható, de kötélbiztosítás ajánlott a felső bejárat eléréséhez. Az üreg eocén mészkőben freatikus körülmények között jött létre. Továbbkutatásra alkalmas a barlang, mert valószínűleg további barlangrészek tárulnának fel a szűk hasadékot kitágítva. A falakon néhol kalcit is elhelyezkedik. A barlangban sok a kőzettörmelék.
Előfordul a barlang az irodalmában Konglomerátum kőfejtő-barlangja (Sásdi 1997) és Róka-hegy konglomerátum kőfejtő barlangja neveken is.
Kutatástörténet
Kőbányászat következtében tárult fel a barlang. Az 1973-ban napvilágot látott Budapest lexikonban meg van említve, hogy a Róka-hegy tetején és oldalain működő vagy félbehagyott kőfejtők mélyedéseiből két kis (hévizes eredetű) akna, illetve néhány kis mesterséges üreg nyílik. Az 1984-ben kiadott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában nem szerepel a barlang neve. A barlangot 1997. március 22-én Sásdi László és Babay Rita mérték fel, majd Sásdi László a felmérés alapján megszerkesztette a Konglomerátum kőfejtő-barlangja (Róka-hegy, Ibolya utcai kőfejtő) alaprajz térképét és hosszmetszet térképét. A két térképen 1:100 méretarányban van bemutatva a barlang. Az alaprajz térképen látható a hosszmetszet elhelyezkedése a barlangban.
Irodalom
- Berza László: Budapest lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. 228. old. (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. (Nincs említve a könyvben a barlang.)
- –: Róka-hegyi kőfejtő 8. sz. barlangja leírás. Ismeretlen készítőjű és készítési idejű kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
