Királylaki-barlang

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Királylaki-barlang
A Királylaki-barlang tárójának bejárata
A Királylaki-barlang tárójának bejárata
Hossz380 m
Mélység34 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés34 m
Tengerszint feletti magasság278 m
Ország Magyarország
TelepülésBudapest
Földrajzi tájBudai-hegység
Típus?
Barlangkataszteri szám4763-39
Elhelyezkedése
Királylaki-barlang (Magyarország) Királylaki-barlang Királylaki-barlang Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 33′ 11″, k. h. 19° 00′ 38″47.552954, 19.01047847.552954°N 19.010478°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 11″, k. h. 19° 00′ 38″47.552954, 19.01047847.552954°N 19.010478°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Királylaki-barlang témájú médiaállományokat.

A Királylaki-barlang a Budai-hegység leghosszabb, Magyarország harmadik leghosszabb olyan barlangja, amely dolomitban alakult ki. Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van.

Leírás

A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Budapest III. kerületében, a Tábor-hegy oldalában, a Királylaki útnál, egy lakópark és a természetvédelmi terület határán található, régi, stratégiai gáztározó alagútjából, körülbelül 100 méterre a gáztározó bejáratától van a bejárata. Az alagút bejárata és a barlang bejárata le van zárva.

Tűzköves, triász dolomitban, ferde, tektonikus sík mentén alakult ki. A dolomit a tektonikus törések találkozásánál annyira összemorzsolódott, hogy a leszivárgó vizek korrodáló hatására a repedések sziklaüreggé tágultak. A porladó dolomitban a nagyobb termek mellett jellemzőek a keskeny hasadékok. A barlangban nagy mennyiségben találhatók hévizes eredetű cseppkőképződmények. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével, kutatási céllal, kutatócsoporttal, tiszta ruhában és elektromos lámpa használatával látogatható.

A harmadik leghosszabb dolomitban kialakult magyarországi barlang. A Budai-hegység leghosszabb dolomitban keletkezett barlangja.

Előfordul a barlang az irodalmában Királylaki-táró-barlangja (Fazekas 2013) és Óbudai-gáztározó barlangja (Slíz 2014) neveken is.

Történet

Az egykor az Óbudai Gázgyár tulajdonában lévő területen található, régi stratégiai gáztározóból nyíló, természetes eredetű barlangról, amit Szenthe István fedezett fel és tárt fel, 2011 tavaszán érkezett bejelentés a VM Barlangtani és Földtani Osztályára. Ezután a Barlangtani és Földtani Osztály helyszínelte és nyilvántartásba vette a barlangot. Az üregrendszer feltárását 2011. november 24-én kezdte az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 4763-39 kataszteri számú Királylaki-barlang, 2012. február 25-től, a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint, megkülönböztetetten védett barlang.

2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Királylaki-táró-barlangja (Budai-hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Királylaki-táró-barlangja (Budai-hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom

További információk