Róka-hegyi Táró 2. sz. barlangja

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Róka-hegyi Táró 2. sz. barlangja
A Róka-hegyi Táró 2. sz. barlangjához vezető táró bejárata
A Róka-hegyi Táró 2. sz. barlangjához vezető táró bejárata
Hossz7 m
Mélység0 m
Magasság4 m
Függőleges kiterjedés4 m
Ország Magyarország
TelepülésBudapest
Földrajzi tájPilis hegység
Típushévizes eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám4810-17
Elhelyezkedése
Róka-hegyi Táró 2. sz. barlangja (Magyarország) Róka-hegyi Táró 2. sz. barlangja Róka-hegyi Táró 2. sz. barlangja Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 26″, k. h. 19° 02′ 05″47.590694444444, 19.03461111111147.590694°N 19.034611°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 26″, k. h. 19° 02′ 05″47.590694444444, 19.03461111111147.590694°N 19.034611°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Róka-hegyi Táró 2. sz. barlangja témájú médiaállományokat.

A Róka-hegyi Táró 2. sz. barlangja a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budai Tájvédelmi Körzetben, Budapest III. kerületében található egyik barlang.

Leírás

A Pilis hegység egyik legdélkeletibb hegyének, a Róka-hegynek egyik, már nem művelt kőfejtőjében, természetvédelmi területen, sziklafal aljában található mesterséges táróból, amely vasráccsal van lezárva, nyílik a barlang bejárata. A kőfejtő DK-i oldalában van a táró. A táró bal oldalán elhelyezkedő, kb. 2 m magasan nyíló barlangbejárathoz eljutni tehát csak a vasrács nyílásain keresztülbújva lehet, de ezt csak vékony testalkatúak tehetik meg.

A barlang triász mészkőben jött létre. Tulajdonképpen egy hasadékbarlang. Sok borsókő van benne. Az engedély nélkül megtekinthető barlang bejárásához barlangjáró alapfelszerelés szükséges.

A barlang térképlapja szerint a barlang másik neve Táró 2. sz.-barlang (Sásdi 1997).

Kutatástörténet

A barlang kőbányászat következtében tárult fel. Az 1973-ban napvilágot látott Budapest lexikonban meg van említve, hogy a Róka-hegy tetején és oldalain működő vagy félbehagyott kőfejtők mélyedéseiből két kis (hévizes eredetű) akna, illetve néhány kis mesterséges üreg nyílik. Az 1984-ben kiadott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában nem szerepel a barlang neve. A barlangot 1997. március 22-én Sásdi László és Kovács Richárd mérték fel, majd Sásdi László a felmérés alapján megszerkesztette a barlang alaprajz térképét, hosszmetszet térképét és keresztmetszet térképét. A három térképen 1:100 méretarányban van bemutatva a barlang. Az alaprajz térképen látható a hosszmetszet és a keresztmetszet elhelyezkedése a barlangban.

Irodalom

További információk