Napjainkban a Kolosy tér olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a mai társadalomban. A Kolosy tér évek óta a terület szakértőinek tanulmányozásának, elemzésének és elmélkedésének tárgya. Relevanciája túlmutat a határokon, és különböző területeket érintett, a politikától a populáris kultúráig. Ebben a cikkben a Kolosy tér különböző perspektíváit vizsgáljuk meg, elemezzük a társadalomra gyakorolt hatását és időbeli alakulását. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Kolosy tér milyen szerepet játszik ma, és milyen lehetséges következményei lehetnek a jövőre nézve.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Kolosy tér | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Település | |
Névadó | Kolosy György |
Földrajzi adatok | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 31′ 40″, k. h. 19° 02′ 11″47.527714°N 19.036356°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 40″, k. h. 19° 02′ 11″47.527714°N 19.036356°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kolosy tér témájú médiaállományokat. |
A Kolosy tér Budapesten, a II. és a III. kerület határán fekszik. Határai a Szépvölgyi út, Bécsi út és a Lajos utca.
A tér legkorábbi említése 1702-ből való. Először a Markt Platz (Piac tér) elnevezést használták rá, majd Heu Platz (azaz Széna tér) lett a neve (1822–1896). Nyugati felét 1835-ben még Pfarrkirchen Platznak (Plébániatemplom térnek) hívták. 1896 és 1900 között az akkor teljes egészében Óbudához tartozó Budaújlak központjában lévő területnek Lujza tér volt a neve, a Lujza gőzmalom működött itt. Jelenlegi nevét Kolosy György 1848-as szabadságharcosról kapta, 1900-ban.[1] A tér északi oldalán található kis forgalmú piac 1992-ben kapott utoljára felújítást.