Fehér-hegy (Pilisvörösvár)
A mai világ folyamatosan változik és fejlődik, ezért fontos, hogy tisztában legyünk azzal, ami körülöttünk történik. Ebből az alkalomból a Fehér-hegy (Pilisvörösvár)-ről szeretnénk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben egyre fontosabbá vált. A Fehér-hegy (Pilisvörösvár) mindannyiunkat foglalkoztató kérdés, akár a társadalomra, a gazdaságra, a politikára, a tudományra vagy bármely más területre gyakorolt hatása miatt. Ebben a cikkben megpróbáljuk elemezni a Fehér-hegy (Pilisvörösvár)-et különböző nézőpontokból, hogy megértsük fontosságát és mindennapi életünkre gyakorolt hatásait.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Fehér-hegy | |
| Magasság | 393 m |
| Hely | Pilisborosjenő |
| Hegység | Pilis |
| Elhelyezkedése | |
 Fehér-hegy
Pozíció Pilisvörösvár-Csobánka térképén
| |
 é. sz. 47° 38′ 20″, k. h. 18° 52′ 01″47.638889°N 18.866944°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 20″, k. h. 18° 52′ 01″47.638889°N 18.866944°E | |
 | |
A Fehér-hegy egy 393 méter magas hegy a Dunazug-hegyvidéken, a Pilis hegységben, annak főtömegétől délre, a Zajnát-hegyekben. A hegy a Zajnát-hegycsoport északabbi elhelyezkedésű kiemelkedései közé tartozik. A hegyet keresztülszeli a Pest vármegyei Pilisvörösvár és Piliscsaba közigazgatási határvonala, amely ezen a szakaszon majdnem pontosan észak-déli irányt követ. Szintén átszeli a hegyet egy jelzett turistaút, amely szintén csaknem pontosan észak-déli vonalvezetésű, és amely kevéssel nyugatra halad el a hegycsúcs mellett. Ez alapján feltehető, hogy a hegytömb területén nagyjából fele-fele arányban osztozik a két település, a községhatár pedig vagy a legmagasabb ponton áthaladva, vagy attól kissé nyugati irányban húzódik. Az említett turistautat egyébként egy piros és egy sárga turistajelzés útvonala is érinti.
Ma a hegy felszínének döntő része erdőborítású, főleg mészkedvelő fajösszetételű középhegységi erdők találhatók itt. A múltban feltehetőleg itt is nagy területek váltak fátlanná, hogy később az erózió révén megmutassák a meszes alapkőzet színét – ez az állapot szülhette a hegy mai nevét –, a kopárfásítás azonban itt is segíthetett az eredeti állapot helyreállításában.
