Ez a cikk a Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangja témával foglalkozik, amely számos területen érdeklődés és vita tárgyát képezte. A Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangja felkeltette a kutatók, szakértők és a nagyközönség figyelmét a jelenlegi kontextusban való relevanciája miatt. Annak érdekében, hogy átfogó és részletes képet adjunk a Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangja-ről, elemezzük a releváns szempontokat, a történelmi hátteret, a jövőbeli perspektívákat és a lehetséges következményeket. Ez a feltárás lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangja jelentőségét a mai társadalomban és hatását a különböző területeken. A cikk során különböző megközelítéseket, véleményeket és empirikus bizonyítékokat vizsgálunk meg, amelyek hozzájárulnak a Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangja és következményeinek megértéséhez.
Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangja | |
A Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangjához vezető táró bejárata | |
Hossz | 6 m |
Mélység | 0,3 m |
Magasság | 0,5 m |
Függőleges kiterjedés | 0,8 m |
Ország | Magyarország |
Település | Budapest |
Földrajzi táj | Pilis hegység |
Típus | hévizes eredetű, inaktív |
Barlangkataszteri szám | 4810-16 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 35′ 26″, k. h. 19° 02′ 05″47.590694°N 19.034611°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 26″, k. h. 19° 02′ 05″47.590694°N 19.034611°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangja témájú médiaállományokat. |
A Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangja a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budai Tájvédelmi Körzetben, Budapest III. kerületében található egyik barlang.
A Pilis hegység egyik legdélkeletibb hegyének, a Róka-hegynek egyik, már nem művelt kőfejtőjében, természetvédelmi területen, sziklafal aljában található mesterséges táróból, amely vasráccsal van lezárva, nyílik a barlang bejárata. A kőfejtő DK-i oldalában van a táró. A barlangbejárathoz eljutni tehát csak a vasrács nyílásain keresztülbújva lehet, de ezt csak vékony testalkatúak tehetik meg.
A vízszintes barlang vízszintes tengelyirányú bejárata a táró talpszintjén, a Róka-hegyi Táró 3. sz. barlangjával szemben, bal oldalon van. A Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangja triász mészkőben hévizes oldódással keletkezett. Kis mértékben rongált borsókövek figyelhetők meg benne. Az engedély nélkül megtekinthető barlang bejárásához barlangjáró alapfelszerelés szükséges.
A barlang térképlapja szerint a barlang másik neve Táró 1. sz. barlang (Sásdi 1997).
Kőbányászat következtében tárult fel a barlang. Az 1973-ban napvilágot látott Budapest lexikonban meg van említve, hogy a Róka-hegy tetején és oldalain működő vagy félbehagyott kőfejtők mélyedéseiből két kis (hévizes eredetű) akna, illetve néhány kis mesterséges üreg nyílik. Az 1984-ben kiadott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában nem szerepel a barlang neve.
A barlangot 1997. március 22-én Sásdi László és Kovács Richárd mérték fel, majd Sásdi László a felmérés alapján megszerkesztette a barlang alaprajz térképét és keresztmetszet térképét. Az alaprajz térképen látható a keresztmetszet elhelyezkedése a barlangban. Ekkor készült egy olyan hosszmetszet térkép is, amelyen a Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangja és a Róka-hegyi Táró 3. sz. barlangja együtt vannak ábrázolva. A Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangjának és a Róka-hegyi Táró 3. sz. barlangjának alaprajz térképén megfigyelhető ennek a hosszmetszetnek az elhelyezkedése a két barlangban. A Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangjának három térképén 1:100 méretarányban van bemutatva a Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangja.