Margitligeti-kőfülke
Ez a cikk a Margitligeti-kőfülke témával foglalkozik, amely az évek során érdeklődés és vita tárgyát képezte. A mai társadalomban a Margitligeti-kőfülke alapvető szerepet játszik a mindennapi élet különböző területein, és mindent befolyásol, a másokhoz való viszonyunktól kezdve a személyes és szakmai szintű döntéseinkig. Ez a téma a mai aktualitása miatt felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődését. Ezek mentén a Margitligeti-kőfülke különböző nézőpontjait és megközelítéseit vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító perspektívát adjanak, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy jobban megértse e téma fontosságát a mai társadalomban.
| Margitligeti-kőfülke | |
 | |
| A Margitligeti-kőfülke bejárata | |
| Hossz | 2 m |
| Mélység | 0 m |
| Magasság | 1,5 m |
| Függőleges kiterjedés | 1,5 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Pomáz |
| Földrajzi táj | Pilis hegység |
| Típus | réteglap mentén kioldott |
| Barlangkataszteri szám | 4820-65 |
| Elhelyezkedése | |
 Margitligeti-kőfülke
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 39′ 05″, k. h. 18° 58′ 27″47.651389°N 18.974083°EKoordináták: é. sz. 47° 39′ 05″, k. h. 18° 58′ 27″47.651389°N 18.974083°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Margitligeti-kőfülke témájú médiaállományokat. | |
A Margitligeti-kőfülke a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén lévő Pilis hegységben, az Oszolyon található egyik barlang.
Leírás
Pomáz külterületén, Csobánkához közel, az Oszolyon, a Margitliget felett található kisebb, Pomáz felé elhelyezkedő sziklacsoport alján helyezkedik el a barlang. A Margitligeti-odú bejárata előtt lévő ösvényről letérve, enyhén lefelé elindulva a hegyoldalban Pomáz irányába, kb. 100 m-t megtéve el lehet jutni ahhoz a sziklabordához, melynek K-i oldalán van a barlang bejárata. A 2 m hosszú és 1,5 m magas kőfülke felső triász dachsteini mészkőben réteglap menti oldás hatására jött létre. A majdnem teljesen érintetlen barlang aránylag tág bejáratából a teljes barlang jól áttekinthető. Engedély és felszerelés nélkül megtekinthető.
Kutatástörténet
Az 1967-ben napvilágot látott Pilis útikalauz című könyvben meg van említve, hogy az Oszoly Csobánkára néző, Ny-i oldalán, az erdővel körülvett mészkősziklák között több jelentéktelen üreg található. Az 1974-ben megjelent Pilis útikalauz című könyvben, a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjainak jegyzékében (19–20. old.) meg van említve, hogy a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjai között vannak az Oszoly barlangjai. A Pilis hegység barlangjait leíró rész szerint a Csobánka felett emelkedő Oszoly sziklái között másféltucat kis barlang van. Ezeket a Szpeleológia Barlangkutató Csoport térképezte fel és kutatta át rendszeresen. E kis barlangok többsége nem nagyon látványos, de meg kell említeni őket, mert a turisták, különösen a sziklamászók által rendszeresen felkeresett Oszoly sziklafalaiban, valamint azok közelében némelyikük kitűnő bivakolási lehetőséget nyújt.
Az 1991-ben megjelent útikalauzban meg van ismételve az 1974-es útikalauzban lévő leírás, amely az Oszoly barlangjait általánosan ismerteti. Az 1996. évi barlangnapi túrakalauzban meg van ismételve az 1991-ben kiadott útikalauzban található leírás, amely az Oszoly barlangjait általánosan ismerteti. 1997. május 23-án Regős József mérte fel a barlangot és a felmérés alapján 1997. május 24-én Kraus Sándor rajzolt alaprajz térképet keresztmetszettel.
1997. május 31-én Kraus Sándor rajzolt helyszínrajzot, amelyen a Margit-ligeti-szirt barlangjainak földrajzi elhelyezkedése van ábrázolva. A helyszínrajz egy 1997. május 29-ei bejáráson alapul. A helyszínrajzon látható a Kőfülke névvel jelölt barlang földrajzi elhelyezkedése. Kraus Sándor 1997. évi beszámolójában az olvasható, hogy az 1997 előtt ismeretlen Margitligeti-kőfülkének 1997-ben készült el a térképe. A jelentésbe bekerült az 1997-es helyszínrajz. A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben meg van említve, hogy az Oszoly erdejében elszórtan sziklatömbök és kis barlangnyílások váltogatják egymást.
Irodalom
- Dely Károly – Mezei Iván: Pilis útikalauz. Sport, Budapest, 1974. 20., 26. old. (A Pilis-hegység barlangjai című fejezetet, a 19–37. oldalakat Dénes György írta.) (Nincs benne név szerint említve.)
- Kraus Sándor: 1997. évi beszámoló. Kézirat. 16., 17. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Mezei Iván szerk.: Pilis útikalauz. Budapest, 1967. 26. old. (A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai című fejezetet, a 22–36. oldalakat Dénes György írta.) (Nincs benne név szerint említve.)
- Miczek György szerk.: A Pilis és a Visegrádi-hegység. Budapest, Sport, 1991. 33. old. („A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai” című fejezetet, a 26–46. oldalakat Dénes György írta.) (Nincs benne név szerint említve.)
- Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 92. old. (Nincs benne név szerint említve.)
- Nyerges Miklós: MKBT – XL. Barlangnap, Pilisszentkereszt. Túrakalauz. 1996. 18. old. (Nincs benne név szerint említve.)
- –: Margitligeti-kőfülke leírás. Kézirat. Szerzőnév és dátum nélkül. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
