Róka-hegyi Pillér-barlang

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Róka-hegyi Pillér-barlang
A Róka-hegyi Pillér-barlang bejárata a sziklapillér közepén nyílik
A Róka-hegyi Pillér-barlang bejárata a sziklapillér közepén nyílik
Hossz2,5 m
Mélység0 m
Magasság1,2 m
Függőleges kiterjedés1,2 m
Ország Magyarország
TelepülésBudapest
Földrajzi tájPilis hegység
Típushévizes eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám4810-19
Elhelyezkedése
Róka-hegyi Pillér-barlang (Magyarország) Róka-hegyi Pillér-barlang Róka-hegyi Pillér-barlang Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 27″, k. h. 19° 02′ 06″47.590944444444, 19.03488888888947.590944°N 19.034889°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 27″, k. h. 19° 02′ 06″47.590944444444, 19.03488888888947.590944°N 19.034889°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Róka-hegyi Pillér-barlang témájú médiaállományokat.

A Róka-hegyi Pillér-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budai Tájvédelmi Körzetben, Budapest III. kerületében található egyik barlang.

Leírás

A Pilis hegység egyik legdélkeletibb hegyén, a Róka-hegyen, a hegy egyik, már nem művelt kőfejtőjének közepén, természetvédelmi területen, a Bástya nevű sziklatorony oldalában nyílik a barlang bejárata. A 2,5 m hosszú barlang látványos, vízszintes tengelyirányú bejárata kötéltechnikai eszközök használatával, vagy nehéz szabadmászással érhető el, de az engedély nélkül megtekinthető barlang bejárásához nincs szükség felszerelésre.

Triász dachsteini mészkőben karsztvízszint alatti oldódás hatására jött létre az üreg. Nehéz megközelítése miatt majdnem érintetlen. A falak néhány pontján borsókövek figyelhetők meg. Talpszintjén leginkább kőzettörmelék fordul elő. A barlang keletkezésének módjára a borsókövek és a gömbüstös szerkezet utalnak. Lehet, hogy kapcsolatban van a Róka-hegyi Poros-barlanggal.

A Róka-hegyi Pillér-barlang nevet azért kapta, mert pillérszerű az a sziklatorony, amelyben nyílik.

Kutatástörténet

Kőbányászat következtében tárult fel a barlang. Az 1973-ban napvilágot látott Budapest lexikonban meg van említve, hogy a Róka-hegy tetején és oldalain működő vagy félbehagyott kőfejtők mélyedéseiből két kis (hévizes eredetű) akna, illetve néhány kis mesterséges üreg nyílik. Az 1984-ben kiadott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában nem szerepel a barlang neve. A barlangot 1997. március 22-én Sásdi László mérte fel, majd a felmérés alapján megszerkesztette a barlang alaprajz térképét. A térképen 1:100 méretarányban van bemutatva a barlang.

Irodalom

További információk