Köves-bérc

Ma a Köves-bérc-et ünnepeljük, egy dátum/ok, amely arra hív bennünket, hogy elgondolkodjunk a Köves-bérc életünkben betöltött fontosságán. A Köves-bérc olyan téma, amely az elmúlt években egyre fontosabbá vált, és nagy érdeklődést váltott ki a társadalomban. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Köves-bérc-et, elemezve mindennapi életünk különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. A Köves-bérc a keletkezésétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig, a jelenlegi kultúrára és társadalomra gyakorolt ​​hatásán keresztül olyan téma, amely továbbra is sok ember kíváncsiságát és érdeklődését felkelti. Csatlakozzon hozzánk a Köves-bérc körútjára, és fedezzen fel mindent, amit még tudni kell erről a lenyűgöző témáról.

 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Köves-bérc
Magasság283 m
HelyPilisborosjenő
HegységPilis
Elhelyezkedése
Köves-bérc (Budapest)
Köves-bérc
Köves-bérc
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 35′ 59″, k. h. 18° 59′ 19″47.599722°N 18.988611°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 59″, k. h. 18° 59′ 19″47.599722°N 18.988611°E
Köves-bérc (Pest vármegye)
Köves-bérc
Köves-bérc
Pozíció Pest vármegye térképén
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Köves-bérc témájú médiaállományokat.

A Köves-bérc egy 283 méter magas hegy a Dunazug-hegyvidéken, a Pilis hegységben, Pilisborosjenő területén.

Fekvése

A Köves-bérc a Pilis hegység egyik legdélebbi magaslata, közel a hegység keleti végéhez. Annak a hegysornak a része, a Fehér-heggyel és más, kevéssé ismert nevű vagy névtelen kiemelkedésekkel együtt, amelyek a Kevélyek déli előhegyeinek számítanak. Nemcsak a hegy legmagasabb pontja, de lényegében az egész tömbje a Pest vármegyei Pilisborosjenő közigazgatási területén terül el.

Leírása

A hegy területének nagy része erdőborítású, olyan mészkedvelő fajösszetételű erdők borítják, mint amelyek a Pilis és a Budai-hegység más, hasonló magasságú hegyein is megfigyelhetők. Hidrológiai szempontból az Aranyhegyi-patak vízgyűjtő területéhez tartozik, déli lejtőinek vizei közvetlenül az itt solymári területen húzódó patakba folynak, míg az északabbi lejtőire hulló csapadék a Borosjenői-patakot táplálják, amely már a főváros határán belül torkollik az Arany-hegyi patakba.

Megközelítése

A hegy legkönnyebben Pilisborosjenő központja felől közelíthető meg – a falu délebbi fekvésű utcái közül néhány egészen a csúcs közelébe kapaszkodik fel –, de fel lehet jutni a hegyre dél-délnyugati irányból, a 10-es főút felől, az ott közlekedő 218-as busz Kövesbérci út megállóhelyétől is. Áthalad a hegyen az Országos Kéktúra 15-ös számú szakasza.

Gazdasági hasznosítása

A hegytömb déli lábánál korábban évtizedeken keresztül téglagyár működött, nagy kiterjedésű agyagbányával, ezt a rendszerváltás előtt a Budai Tégla és Cserépipari Vállalat üzemeltette.[1] A gyárat és az azt környező lakóterületeket évtizedeken át önálló buszjárat, a Budapesti Közlekedési Vállalat 18-as viszonylatszámú autóbusza szolgálta ki, amelynek 2005 őszéig itt volt a végállomása. A járat némileg módosított útvonalon ma is közlekedik (218-as számozással), de a külső végállomását 2005. november 15-én két megállóval kijjebb, a solymári Auchan áruházhoz helyezték.[2] A téglagyárat – melynek utolsó tulajdonosa a Budai Tégla Zrt. volt[3] – valamikor a 2000-es években bezárták, az agyagbányát rekultiválták. 2014-ben az egykori gyár egy kisebb épülete még állt (ezen a Budatherm felirat volt olvasható), de az elbontott gyártócsarnokoknak már csak üres helye volt látható. [4]

Jövőbeli fejlesztések a területen

Az M0-s autóút fejlesztésével kapcsolatban elfogadott tervek szerint a Köves-bérc hegytömbje alatt egy több kilométer hosszú alagútban fog elhaladni – megépülése után – az M0 északnyugati szakasza, amely a fentebb említett rekultivált agyagbányából fog kibukkanni, hogy utána híddal keresztezze a 10-es és a majdani M10-es utakat. A végleges nyomvonalat kijelölő kormányrendelet 2013-ban lépett hatályba, ám ennek sorsa bizonytalan a pereskedések miatt.[5]

Jegyzetek

  1. ↑ Seres István: Solymár története és néprajza. Geológiai felépítés, 22. oldal. Helytörténeti Alapítvány, Solymár, 1993.
  2. ↑ Megnyílt. Fixpont, II. évf. 12. szám (2005. december), 27. oldal
  3. ↑
  4. ↑ Kronavetter Péter: Téglagyárak és agyagbányák Magyarországon. bme.hu, 2015. január 9. (Hozzáférés: 2019. március 17.)
  5. ↑ Máris pert nyertek az érintettek, több száz milliót fizethet az állam a még tervasztalon sem létező M0-ás miatt. 168óra.hu, 2018. október 4. (Hozzáférés: 2019. március 17.)