Phillip Allen Sharp
Phillip Allen Sharp (Falmouth, Kentucky, 1944. június 6. –) amerikai genetikus és molekuláris biológus. 1993-ban Richard J. Roberts-szel megosztva orvostudományi Nobel-díjban részesült az eukarióta géneken belüli nemkódoló régiók, az intronok felfedezéséért és annak felismeréséért, hogy a különböző génszakaszok átírásával más fehérjék készülhetnek ugyanarról a génről.
Tanulmányai
Mind apja, Joseph Walter Sharp, mind anyja, Kathrin Colvin Sharp helybeli farmercsaládból származott és a városhoz közeli családi farmon éltek. Az elemi és középiskolát helyben, illetve a szomszédos Butlerben végezte, utána pedig barbourville-i Union College-ben szerzett BSc oklevelet. A főiskola költségeihez maga is hozzájárult, dohánytermesztői és szarvasmarhatartói munkájával. Az Illinoisi Egyetemen kémiát tanult, itt írta 1969-ben doktori disszertációját a DNS-ről polimerkémiai szempontból.
Tudományos munkássága
Sharp a California Institute of Technology-n kapott posztdoktori, molekuláris biológiai kutatói állást. A Caltechen a baktériumok szexfaktorát és antibiotikum-rezisztenciáját kódoló plazmidjainak szerkezetét vizsgálta. Hároméves szerződése lejárta után James Watson Cold Spring Harbor-i laboratóriumában folytatta pályafutását. DNS-hibridizációs módszerekkel feltárták az SV40 vírus genomjának nagyléptékű szerveződését, utána pedig áttértek a könnyebben kezelhető humán adenovírus 2-re. Sharp és munkatársai restrikciós enzimek segítségével elkészítették az adenovírus DNS-ének térképét.
Salvador Luria, a Massachusetts Institute of Technology Rákkutató Intézetének Nobel-díjas vezetője 1974-ben meghívta Sharpot az intézetébe. Korábbi témáját folytatva, a hasítóenzimekkel feltérképezte az adenovírus mRNS-eit is. Felfedezte, hogy a fertőzött sejtek magjában nagy mennyiségű virális RNS található, amely azonban nem azonos a citoplazmába kikerülő RNS-sel. Úgy vélte, hogy a magbeli RNS-ből utólagos szétvágással és újraillesztéssel keletkezik a citoplazmába kikerülő vírus-RNS és elméletét hibridizációs kísérletekkel be is bizonyította. Felismerte, hogy a DNS-ről közvetlenül átírt mRNS még utólagos modifikáción megy keresztül, a splicing folyamata révén nagy részek kivágódnak belőle.
1978-ban néhány társával együtt megalapította az egyik első biotechnológiai magáncéget, a Biogent. 1979-ben professzorrá nevezték ki; 1985-től – Luria visszavonulásától – 1991-ig ő volt a Rákkutató Intézet igazgatója. 1991-től 1999-ig az MIT biológiai tanszékét vezette. 2000 és 2004 között a McGovern Agykutató Intézet igazgatója volt. Alapító tagja volt a Alnylam Pharmaceuticals (2002) és a Magen BioSciences cégeknek.
Elismerései
Phillip A. Sharp és George W. Bush a Nemzeti Tudományos Érem átadásán
Phillip A. Sharp Richard J. Roberts-szel megosztva elnyerte az 1993 évi orvostudományi Nobel-díjat.
Egyéb elismerései:
Alma matere, az Union College 1985-ben díszdoktorrá avatta és egykori középiskolája az ő nevét vette fel.
Családja
Phillip Sharp a főiskolán ismerkedett meg Ann Holcombe-bal, akit 1964-ben feleségül vett. Három lányuk született, Christine Alynn (1968), Sarah Katherin (1974) és Helena Holcombe (1981).
Források
Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjasok |
---|
1901–1925 |
|
---|
1926–1950 |
- 1926: Johannes Fibiger
- 1927: Julius Wagner-Jauregg
- 1928: Charles Nicolle
- 1929: Christiaan Eijkman, Frederick Gowland Hopkins
- 1930: Karl Landsteiner
- 1931: Otto Heinrich Warburg
- 1932: Charles Scott Sherrington, Edgar Douglas Adrian
- 1933: Thomas Hunt Morgan
- 1934: George Whipple, George Minot, William Parry Murphy
- 1935: Hans Spemann
- 1936: Henry Hallett Dale, Otto Loewi
- 1937: Szent-Györgyi Albert
- 1938: Corneille Heymans
- 1939: Gerhard Domagk
- 1943: Henrik Dam, Edward Adelbert Doisy
- 1944: Joseph Erlanger, Herbert Spencer Gasser
- 1945: Alexander Fleming, Ernst Boris Chain, Howard Florey
- 1946: Hermann Joseph Muller
- 1947: Carl Ferdinand Cori, Gerty Cori, Bernardo Houssay
- 1948: Paul Hermann Müller
- 1949: Walter Rudolf Hess, António Egas Moniz
- 1950: Edward Calvin Kendall, Tadeus Reichstein, Philip Showalter Hench
|
---|
1951–1975 |
- 1951: Max Theiler
- 1952: Selman Waksman
- 1953: Hans Adolf Krebs, Fritz Albert Lipmann
- 1954: John Franklin Enders, Thomas Huckle Weller, Frederick Chapman Robbins
- 1955: Hugo Theorell
- 1956: André Frédéric Cournand, Werner Forßmann, Dickinson W. Richards
- 1957: Daniel Bovet
- 1958: George Wells Beadle, Edward Lawrie Tatum, Joshua Lederberg
- 1959: Severo Ochoa, Arthur Kornberg
- 1960: Frank Macfarlane Burnet, Peter Medawar
- 1961: Békésy György
- 1962: Francis Crick, James D. Watson, Maurice Wilkins
- 1963: John Carew Eccles, Alan Lloyd Hodgkin, Andrew Huxley
- 1964: Konrad Emil Bloch, Feodor Lynen
- 1965: François Jacob, André Michel Lwoff, Jacques Monod
- 1966: Francis Peyton Rous, Charles Brenton Huggins
- 1967: Ragnar Granit, Haldan Keffer Hartline, George Wald
- 1968: Robert W. Holley, Har Gobind Khorana, Marshall Warren Nirenberg
- 1969: Max Delbrück, Alfred HersheySalvador Luria
- 1970: Bernard Katz, Ulf von Euler, Julius Axelrod
- 1971: Earl W. Sutherland, Jr.
- 1972: Gerald M. Edelman, Rodney Robert Porter
- 1973: Karl von Frisch, Konrad Lorenz, Nikolaas Tinbergen
- 1974: Albert Claude, Christian de Duve, George Emil Palade
- 1975: David Baltimore, Renato Dulbecco, Howard Martin Temin
|
---|
1976–2000 |
- 1976: Baruch Samuel Blumberg, Daniel Carleton Gajdusek
- 1977: Roger Guillemin, Andrew Schally, Rosalyn Sussman Yalow
- 1978: Werner Arber, Daniel Nathans, Hamilton O. Smith
- 1979: Allan McLeod Cormack, Godfrey Hounsfield
- 1980: Baruj Benacerraf, Jean Dausset, George D. Snell
- 1981: Roger W. Sperry, David Hunter Hubel, Torsten Wiesel
- 1982: Sune Bergström, Bengt Samuelsson, John Robert Vane
- 1983: Barbara McClintock
- 1984: Niels Kaj Jerne, Georges J. F. Köhler, César Milstein
- 1985: Michael Stuart Brown, Joseph L. Goldstein
- 1986: Stanley Cohen, Rita Levi-Montalcini
- 1987: Tonegava Szuszumu
- 1988: James W. Black, Gertrude B. Elion, George H. Hitchings
- 1989: John Michael Bishop, Harold E. Varmus
- 1990: Joseph Edward Murray, Edward Donnall Thomas
- 1991: Erwin Neher, Bert Sakmann
- 1992: Edmond H. Fischer, Edwin G. Krebs
- 1993: Richard J. Roberts, Phillip Allen Sharp
- 1994: Alfred G. Gilman, Martin Rodbell
- 1995: Edward B. Lewis, Christiane Nüsslein-Volhard, Eric F. Wieschaus
- 1996: Peter C. Doherty, Rolf M. Zinkernagel
- 1997: Stanley B. Prusiner
- 1998: Robert F. Furchgott, Louis J. Ignarro, Ferid Murad
- 1999: Günter Blobel
- 2000: Arvid Carlsson, Paul Greengard, Eric R. Kandel
|
---|
2001–2025 |
- 2001: Leland H. Hartwell, Tim Hunt, Paul Nurse
- 2002: Sydney Brenner, H. Robert Horvitz, John E. Sulston
- 2003: Paul Lauterbur, Peter Mansfield
- 2004: Richard Axel, Linda Buck
- 2005: Barry Marshall, Robin Warren
- 2006: Andrew Fire, Craig Mello
- 2007: Mario Capecchi, Martin Evans, Oliver Smithies
- 2008: Harald zur Hausen, Françoise Barré-Sinoussi, Luc Montagnier
- 2009: Elizabeth Blackburn, Carol W. Greider, Jack W. Szostak
- 2010: Robert Geoffrey Edwards
- 2011: Bruce Beutler, Ralph Steinman, Jules Hoffmann
- 2012: John B. Gurdon, Jamanaka
- 2013: James Rothman, Randy Schekman, Thomas Südhof
- 2014: John O’Keefe, May-Britt Moser, Edvard Moser
- 2015: William C. Campbell, Ómura Szatosi, Tu Ju-ju
- 2016: Ószumi Josinori
- 2017: Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash, Michael W. Young
- 2018: James P. Allison, Hondzso Taszuku
- 2019: William Kaelin, Peter Ratcliffe, Gregg Semenza
- 2020: Harvey J. Alter, Michael Houghton, Charles M. Rice
- 2021: David Julius, Ardem Patapoutian
- 2022: Svante Pääbo
- 2023: Karikó Katalin, Drew Weissman
|
---|
Részletező sablonok: (1901–1925) · (1926–1950) · (1951–1975) · (1976–2000) · (2001–) |