Néraaranyos
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Néraaranyos-et, és azt, hogy milyen hatással volt életünk különböző területeire. A Néraaranyos megjelenésétől jelenlegi fejlődéséig számos területen és tudományterületen tanulmányozás és vita tárgya volt. Az évek során a Néraaranyos nagy érdeklődést és kíváncsiságot váltott ki a társadalomban, és számos kutatás és projekt ihletforrása volt. Ebben az értelemben lenyűgöző elemezni, hogy a Néraaranyos hogyan befolyásolta azt, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük, valamint interperszonális kapcsolatainkat és mindennapi életünket. Reméljük, hogy így teljes és részletes képet adunk a Néraaranyos mindennapi életünkre gyakorolt hatásáról.
| Néraaranyos (Zlatița) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Nérasolymos |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nérasolymos |
| Irányítószám | 327445 |
| SIRUTA-kód | 54154 |
| Népesség | |
| Népesség | 549 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | < 5[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 100 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 51′ 54″, k. h. 21° 28′ 09″44.864946°N 21.469172°EKoordináták: é. sz. 44° 51′ 54″, k. h. 21° 28′ 09″44.864946°N 21.469172°E | |
 | |
Néraaranyos (románul: Zlatița, szerbül: Златица, csehül: Zlatnice) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében. Az első világháborúig Krassó-Szörény vármegye, Újmoldovai járásához tartozott. 1956-ban kivált belőle Pârneaura falu.
Nevének változásai
1840-ben Szlaticza, 1873-ban Zlatica, 1880-1900-ig Zlaticza.
Népessége
- 1900-ban 1267 lakosából 649 volt szerb, 534 román, 52 cseh, 27 német és 5 magyar anyanyelvű; 1185 ortodox, 79 római katolikus, 2 unitárius és 1 evangélikus vallású.
- 1992-ben 768 lakosából 342 volt szerb, 268 román, 143 cseh, 7 ukrán, 6 német és 1 horvát nemzetiségű, 548 ortodox, 161 római katolikus, 58 pünkösdista és 1 evangélikus vallású.
Látnivaló
Szent Száva kolostor A falu határában egy hajdan monumentális épületegyüttes, egy barokkosított kolostor található. A kolostort hajdan körülvevő erődfalak maradványai jelzik, hogy a környék lakói számára is menedéket nyújthatott. A falakon kívül egy forrás – Szent Száva – kőre festett képének maradványával és néhány álló, néhány ledőlt mohos kőkereszt a monostor egykori lakóinak nyughelyét őrzi.
További információk
Források
- Varga E. Árpád – Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992)[halott link]
- maplandia.com
- A történelmi Magyarország várai[halott link]
Jegyzetek
- ↑ A statisztikai hivatal által rendelkezésre bocsátott 2002. évi helységenkénti adatsorok az 5 főt meg em haladó entitások számát (anyanyelv: 0–4, nemzetiség: 1–5) adatvédelmi okokból nem tartalmazzák.
Krassó-Szörény megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}