Alsópozsgás

Ebben a cikkben elemezzük a Alsópozsgás jelentőségét a mai társadalomban. A Alsópozsgás régóta vita és vita tárgya, hatása az emberi élet különböző területein tagadhatatlan. A Alsópozsgás eredetétől a mai fejlődésig kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberiség történetében. Ezen az elemzésen keresztül feltárjuk a kultúrára, a gazdaságra, a politikára és a technológiára gyakorolt ​​hatását, és reflektálunk a jelenkori világban betöltött relevanciájára. Szakértői interjúkkal és statisztikai adatokkal megtudjuk, hogy a Alsópozsgás hogyan alakította ki gondolkodásunkat és cselekvésünket, és hogyan játszik továbbra is döntő szerepet az emberek mindennapi életében.

Alsópozsgás (Pojejena)
Ortodox templom
Ortodox templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKrassó-Szörény
KözségAlsópozsgás
Rangközségközpont
Irányítószám327300
SIRUTA-kód53522
Népesség
Népesség961 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság6
Földrajzi adatok
Tszf. magasság71 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 46′ 24″, k. h. 21° 34′ 38″44.773316°N 21.577203°EKoordináták: é. sz. 44° 46′ 24″, k. h. 21° 34′ 38″44.773316°N 21.577203°E
Alsópozsgás weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsópozsgás témájú médiaállományokat.

Alsópozsgás (románul: Pojejena, szerbül: Пожежена/Požežena, németül: Wallachisch-Poscheschena) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében, Pojejena központja. Az első világháborúig Krassó-Szörény vármegye Újmoldovai járásához tartozott. 1977-ben beleolvadt Felsőpozsgás (Pojejena de Sus).

Alsópozsgás község (2.) elhelyezkedése

Nevének változásai

1840-ben Possechena (Oláh), 1873-ban Posesena (Román-), 1880-ban Pozsezsena (Román-), 1900-ban Románpozsezsena, 1920-ban Pojejena română, 1930-1956 között Pojejena-de-Jos és 1966-ban Pojejena de Jos az elnevezése.

Népessége

  • 1900-ban Alsópozsgás 782 lakosából 765 volt román, 10 szerb, 3 német, 2 magyar és 2 egyéb anyanyelvű; 779 ortodox és 3 izraelita vallású.
  • 1900-ban Felsőpozsgás 706 lakosából 583 volt szerb, 79 román, 20 magyar és 11 német anyanyelvű; 663 ortodox, 29 római katolikus, 8 református és 6 zsidó vallású.
  • 1992-ben, az 1977-ben egyesült települések 1386 lakosából 1037 volt román, 305 szerb, 29 cigány, 6 magyar, 4 német és 5 cseh nemzetiségű, 1143 volt ortodox, 232 baptista, 8 római katolikus és 1 pünkösdi vallású.
  • 2002-ben 3300 lakosából 1719 volt szerb, 1515 román, 38 cigány, 15 magyar, 6 cseh, 5 német, 1 horvát és 1 ukrán nemzetiségű, 2780 ortodox, 487 baptista, 16 római katolikus, 5 görögkatolikus, 2 evangélikus, 2 pünkösdi és 1 református.

Politika

A 2012-es helyhatósági választásokon a Szociálliberális Párt 5 mandátumot, a Nemzeti Liberális Párt és a Romániai Szerbek Szövetsége 2-2 mandátumot, a Románia Haladásáért Nemzeti Unió, a Partidul Poporului – Dan Diaconescu, a Szociáldemokrata Párt és a Partidul Noua Generație - Creștin Democrat 1-1 mandátumot szerzett.[1]

Jegyzetek

  1. ↑ választások. . (Hozzáférés: 2012. június 17.)

Források

További információk