Ebben a cikkben a Körpa-et vizsgáljuk meg, egy olyan témát, amely szakértők és rajongók figyelmét egyaránt felkeltette. A Körpa egy olyan fogalom, amely a tudománytól a populáris kultúráig különböző területeken vita és elemzés tárgyát képezi. A történelem során a Körpa döntő szerepet játszott az emberek életében, befolyásolva azt, ahogyan gondolkodunk, cselekszünk és viszonyulunk a minket körülvevő világhoz. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül megvizsgáljuk a Körpa különböző perspektíváit, kiemelve annak legrelevánsabb és legvitatottabb aspektusait. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogyan fejlődött a Körpa az idők során, és mi a jelentősége ma. Készüljön fel, hogy belépjen a Körpa lenyűgöző világába!
Körpa (Valea Timișului) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Krassó-Szörény |
Község | Bökény |
Rang | falu |
Községközpont | Bökény (Buchin) |
Irányítószám | 327059 |
SIRUTA-kód | 51742 |
Népesség | |
Népesség | 444 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Körpa témájú médiaállományokat. | |
Körpa románul: Valea Timișului, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Karánsebestől délkeletre, a Temes jobbparti út mellett fekvő település.
Körpa nevét 1690–1700-ban említette először oklevél Kniben néven.
1785, {?1765} körül Korpa, 1774-ben Körpa, 1808-ban Körpa, 1913-ban Körpa néven volt említve.
Körpa, Korpa, az 1690—1700 évi összeírásban Kniben-re van elferdítve, Korabinszky térképén Korpa alakban szerepelt.
1769-ben a zsupaneki oláh zászlóalj alakulásakor a falu még nem szerepelt az ide tartozó falvak között, tehát ekkor még kincstári terület maradt, mint Prisztian, Pojana, Petrosnicza, Bokosnicza, Golecz, Bukin és más falvak. 1774-ben azonban az oláh zászlóalj, és az illír ezred oláh–illír határőrezreddé egyesült. Korpa a föszázad (Leibcompagnie) székhelye lett, melyhez 11 falu tartozott. Később az oláhbánsági ezred karánsebesi századához került.
Az utolsó török háború idején e falut is felégették, a béke helyreállítása után a falu eddig Szlakna és Bolvasnitza felé elszórtan fekvő házait a mostani helyre telepítették át.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott.
1910-ben 1057 lakosából 14 magyar, 1036 román, ebből 11 római katolikus, 1041 görög keleti ortodox volt.