Temes (folyó)

Ez a cikk a Temes (folyó) témával foglalkozik, egy nagyon releváns témával, amely számos területen érdeklődést és vitát váltott ki. A Temes (folyó) szakértők és tudósok tanulmányozásának, elemzésének és elmélkedésének tárgya volt, és igyekeztek megérteni a hatását, következményeit és lehetséges megoldásait. Különböző perspektívákból megkísérelték átfogó módon kezelni a Temes (folyó)-et, figyelembe véve annak több dimenzióját és összetettségét. Ebben az értelemben a cikk igyekszik hozzájárulni a Temes (folyó) körüli vitához, részletes, indokolt és tárgyilagos elemzést kínálva, amely hozzájárul a témával kapcsolatos ismeretek gazdagításához.

Temes
A Temes Pancsovánál
A Temes Pancsovánál
Közigazgatás
Országok Románia
 Szerbia
Földrajzi adatok
Hossz359 km
Vízhozam47 m³/s
Vízgyűjtő terület13 085 km²
ForrásKrassó-Szörényi-érchegység, Románia
é. sz. 45° 12′ 51″, k. h. 22° 08′ 43″45.214100°N 22.145200°E
TorkolatDuna Pancsovánál (Szerbia)
é. sz. 44° 50′ 54″, k. h. 20° 38′ 07″44.848300°N 20.635200°E
Elhelyezkedése
Térkép
A Temes futása Románia térképén
A Temes futása Románia térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Temes témájú médiaállományokat.

A Temes (románul: Timiș, szerbül: Тамиш vagy Tamiš, németül: Temesch) a Duna bal oldali mellékfolyója Románia és Szerbia területén.

Folyása

A Déli-Kárpátokhoz tartozó Krassó-Szörényi-érchegységben, Karánsebestől 20 km-re délre, Temesfő környékén ered. Keresztülfolyik a Bánságon és Pancsovánál torkollik a Dunába. Hossza 359 km, ebből 241 km Romániában. Vízgyűjtő területe 13 085 km².

A Temes Lugosnál
A Temes Pancsovánál

Jelentősebb városok a Temes mentén: Karánsebes, Lugos és Pancsova.

Mellékfolyói a Temesina, a Pogányos és a Berzava.

Az ókorban Tibiscus és Tibisis néven jegyezték.

2005 áprilisában „mesterséges” gátszakadás volt a Temesen, nagy terület és több település került víz alá, így a szerbiai Módos és Káptalanfalva.

Mellékvizek

Jelentősebb mellékvizei (zárójelben a torkolattól mért távolság):[1]

  • Berzava
  • Tincova River
  • Bucoșnița River
  • Bistra River
  • Vălișoara River
  • Cernețu River
  • Timișaț Canal
  • Brebu River
  • Valea Mare River
  • Timișana River
  • Râul Lung
  • Măcicaș River
  • Bolvașnița River
  • Slatina River
  • Vălișorul River
  • Zlagna River
  • Timișul Mort River
  • Goleț River
  • Grădiște River
  • Petroșnița River
  • Șurgani River
  • Știuca River
  • Criva River
  • Maciovița River
  • Iarcoș River
  • Pogăniș River
  • Ilova River
  • Vâna Mare River
  • Armeniș River
  • Calova River
  • Cernola River
  • Groapa Copacului River
  • Găvojdia River
  • Lanca Birda River
  • Mâtnic River
  • Măguri River
  • Nădrag River
  • Râul Rece
  • Sadovița River
  • Sebeș River
  • Semenic River
  • Slatina River
  • Spaia River
  • Tapia River
  • Teregova River
  • Valea Mare River

Nevének eredete

Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint a folyót ógörögül Τίβισις-nak, latinul Tibisia-nak nevezték. A folyó neve valószínűleg a dák thībh-isjo (magyarul: mocsaras) szóból származik. Az ide érkező délszlávok ezt a dák szót használták Тьміšь (Tamiš) alakban. Ezt vették át a magyarok Temes, a németek Temesch ill. a románok Timiș alakban.[2]

Czuczor Gergely és Fogarasi János: A magyar nyelv szótára ill. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint ugyanaz az eredete a Brassó megyében található Tömös folyó, valamint az Alsótömös, Felsőtömös és a Tömösi-szoros vagy Tömösi-hágó elnevezéseknek is.[3] Egyébként a középkorban és később Tömösvárnak is nevezték Temesvárt, mint ahogy Nagy Lajos király idején a Fekete-tenger partján található Konstancát is Tömösvárnak nevezték a magyarok.

Képek

  • A Temes Pancsovánál
    A Temes Pancsovánál
  • A Temes Pancsovánál
    A Temes Pancsovánál
  • Árvíz Módos faluban (2005)
    Árvíz Módos faluban (2005)
  • A Temes dunai torkolata Pancsovánál
    A Temes dunai torkolata Pancsovánál

Jegyzetek

  1. ↑ Temes. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  
  2. ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára 40. oldal
  3. ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, 42. oldal

Források

  • Mala Prosvetina Enciklopedija, Harmadik kiadás (1985); Prosveta; ISBN 86-07-00001-2
  • Jovan Đ. Marković (1990): Enciklopedijski geografski leksikon Jugoslavije; Svjetlost-Sarajevo; ISBN 86-01-02651-6