Gyepesfalu
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Gyepesfalu témáját, amely az elmúlt években sok ember figyelmét és érdeklődését felkeltette. Megvizsgáljuk eredetét, jelenlegi jelentőségét és a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatását. Elemezzük a Gyepesfalu körül létező különféle nézőpontokat és véleményeket is, hogy olvasóinknak teljes és kiegyensúlyozott képet adjunk. Reméljük, hogy ezzel a cikkel mélyebb és gazdagabb megértést kínálunk a Gyepesfalu-ről, valamint vitára és elmélkedésre ösztönözzük ezt a lenyűgöző témát.
| Gyepesfalu (Prisaca) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Kavarán |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kavarán |
| Irányítószám | 327096 |
| SIRUTA-kód | 51920 |
| Népesség | |
| Népesség | 473 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 29′ 58″, k. h. 22° 09′ 24″45.499460°N 22.156582°EKoordináták: é. sz. 45° 29′ 58″, k. h. 22° 09′ 24″45.499460°N 22.156582°E | |
 | |
Gyepesfalu románul: Prisaca, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörémy megyében.
Fekvése
Lugostól délkeletre, a Temes bal partja melletti úton fekvő település.
Története
Gyepesfalu, Gyepü nevét 1412-ben és 1445-ben említette először oklevél Gyepew néven. 1496-ban Gyepew, Prezaka, 1561-ben Priszaka, Preszaka, 1808-ban Priszaka, (i) Priseka, Preszaka, 1888-ban Priszáka, 1913-ban Gyepesfalu néven volt említve.
1561-ben Priszaka a miháldi kerülethez tartozott. Lipszky János felsorolásában egy az oláh–illír bánsági határ-ezred kerületéhez tartozó határőri állomásként szerepelt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Priszaka, oláh falu, Krassó vármegyében, Karánsebeshez 1 órányira: 4 katholikus, 866 óhitű lakossal, anyatemplommal. Bírják Mocsonyi és Dániel családok.”
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Temesi járásához tartozott.
1910-ben 712 lakosából 675 román, 24 magyar, 12 német volt. Ebből 678 görög keleti ortodox, 34 római katolikus volt.
Jegyzetek
Források
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 2. kötet, 2. rész. Budapest: Athenaeum. 1883. 457. o.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Krassó-Szörény megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
