Napjainkban a Wolfsberg (Románia) olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a modern társadalomban. A Wolfsberg (Románia) jelentősége a mindennapi élet különböző területein tükröződik, a politikától a technológiáig, beleértve a kultúrát és az oktatást is. A Wolfsberg (Románia) szakértők és laikusok figyelmét egyaránt felkeltette, mélyreható vitákat, kutatásokat és elemzéseket váltott ki. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Wolfsberg (Románia) hatását és jövőre vonatkozó következményeit, valamint a témával kapcsolatos különböző szakértők véleményét és szempontjait. Részletes elemzéssel arra törekszünk, hogy jobban megértsük, milyen szerepet játszik a Wolfsberg (Románia) a mai társadalomban, és hogyan befolyásolhatja életünket rövid és hosszú távon.
Wolfsberg (Gărâna) | |
![]() | |
A római katolikus templom (épült 1870 körül, felújították 2005-ben)[1] | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Krassó-Szörény |
Község | Temesfő |
Rang | falu |
Községközpont | Temesfő |
Irányítószám | 327051 |
SIRUTA-kód | 51680 |
Népesség | |
Népesség | 111 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 955 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Wolfsberg témájú médiaállományokat. | |
Wolfsberg, 1911-től 1918-ig Szörényordas (románul: Gărâna, korábban Volfsberg) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
A Szemenik-hegységben fekszik, a Szemenik üdülőhelyhez legközelebb eső falu.
Német eredetű nevét ('farkashegy') a hegyről kapta, amely mellé telepítették (a hegy eredeti, román neve Craca Lupului). 1883-ban Téglás Gábor Jarina néven említette.[2] A helységnévrendezés idején Krassó-Szörény vármegye ötletéből, a község fellebbezése ellenére állapították meg hivatalos nevét, amelyben az ordas szintén 'farkas' jelentéssel bír.
1827–1828-ban csehországi német favágókkal és szénégetőkkel telepítették, 120 házba. A zord körülmények miatt 1833-ban sok telepes Lugosra, Móricföldre és Buziásra menekült, de többségük később visszatért. Római katolikus egyháza 1855-ig Ferencfalva, majd Weidenthal filiája, 1876 és 1967 között önálló plébánia volt.
1855-ben a StEG tulajdonába került. A 19. század végén főképp innen szerezték be a resicaiak a tejtermékeket és a burgonyát. Az Amerikába kivándorló lakosok házait a falu festői fekvése miatt már a 20. század elején is gazdag városiak vásárolták fel nyaralónak.
1973-ban turisztikai övezetté nyilvánították. Német lakosságának többsége az 1980-as években, 1990-ig elvándorolt és főleg öregek maradtak. A házakat részben városiaknak adták el. Háztulajdonosai a Szemenik-hegység idegenforgalmából élnek. 1996 óta minden augusztusban itt rendezik meg az azóta nemzetközi rangot kivívott gărânai dzsesszfesztivált.