Wolfsberg (Románia)

Napjainkban a Wolfsberg (Románia) olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a modern társadalomban. A Wolfsberg (Románia) jelentősége a mindennapi élet különböző területein tükröződik, a politikától a technológiáig, beleértve a kultúrát és az oktatást is. A Wolfsberg (Románia) szakértők és laikusok figyelmét egyaránt felkeltette, mélyreható vitákat, kutatásokat és elemzéseket váltott ki. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Wolfsberg (Románia) hatását és jövőre vonatkozó következményeit, valamint a témával kapcsolatos különböző szakértők véleményét és szempontjait. Részletes elemzéssel arra törekszünk, hogy jobban megértsük, milyen szerepet játszik a Wolfsberg (Románia) a mai társadalomban, és hogyan befolyásolhatja életünket rövid és hosszú távon.

Wolfsberg (Gărâna)
A római katolikus templom (épült 1870 körül, felújították 2005-ben)
A római katolikus templom (épült 1870 körül, felújították 2005-ben)[1]
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKrassó-Szörény
KözségTemesfő
Rangfalu
KözségközpontTemesfő
Irányítószám327051
SIRUTA-kód51680
Népesség
Népesség111 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság955 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 13′ 30″, k. h. 22° 05′ 55″45.225000°N 22.098611°EKoordináták: é. sz. 45° 13′ 30″, k. h. 22° 05′ 55″45.225000°N 22.098611°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Wolfsberg témájú médiaállományokat.

Wolfsberg, 1911-től 1918-ig Szörényordas (románul: Gărâna, korábban Volfsberg) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

A Szemenik-hegységben fekszik, a Szemenik üdülőhelyhez legközelebb eső falu.

Nevének eredete

Német eredetű nevét ('farkashegy') a hegyről kapta, amely mellé telepítették (a hegy eredeti, román neve Craca Lupului). 1883-ban Téglás Gábor Jarina néven említette.[2] A helységnévrendezés idején Krassó-Szörény vármegye ötletéből, a község fellebbezése ellenére állapították meg hivatalos nevét, amelyben az ordas szintén 'farkas' jelentéssel bír.

Története

1827–1828-ban csehországi német favágókkal és szénégetőkkel telepítették, 120 házba. A zord körülmények miatt 1833-ban sok telepes Lugosra, Móricföldre és Buziásra menekült, de többségük később visszatért. Római katolikus egyháza 1855-ig Ferencfalva, majd Weidenthal filiája, 1876 és 1967 között önálló plébánia volt.

1855-ben a StEG tulajdonába került. A 19. század végén főképp innen szerezték be a resicaiak a tejtermékeket és a burgonyát. Az Amerikába kivándorló lakosok házait a falu festői fekvése miatt már a 20. század elején is gazdag városiak vásárolták fel nyaralónak.

1973-ban turisztikai övezetté nyilvánították. Német lakosságának többsége az 1980-as években, 1990-ig elvándorolt és főleg öregek maradtak. A házakat részben városiaknak adták el. Háztulajdonosai a Szemenik-hegység idegenforgalmából élnek. 1996 óta minden augusztusban itt rendezik meg az azóta nemzetközi rangot kivívott gărânai dzsesszfesztivált.

Népessége

  • 1900-ban 882 lakosából 861 volt német, 11 román és 10 magyar anyanyelvű; 869 római katolikus és 11 ortodox vallású. Lakosságának 56%-a tudott írni-olvasni és csak a magyar anyanyelvűek beszéltek magyarul.
  • 2002-ben 70 lakosából 35 volt román, 32 német, 2 magyar és 1 krassován nemzetiségű; 36 római katolikus, 31 ortodox és 2 református vallású.

Látnivalók

  • A dzsesszfesztivál.
  • Minden év október 13-án, a falubúcsúra („Kirwa”) visszatérnek a németországban élő wolfsbergiek és részvételükkel színes népünnepélyre kerül sor.

Jegyzetek

  1. ↑ www.biserici.org
  2. ↑ T. G.: Szemenik és környéke. Földrajzi Közlemények, 1883

Források

  • Pesty Frigyes: A Szörényi Bánság és Szörény vármegye története. I–III., Budapest, 1877–78

Külső hivatkozások