Néranádas
A Néranádas téma az elmúlt években nagy érdeklődést váltott ki. Relevanciája vitathatatlan, mivel a mindennapi élet számos területére hatással van. Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Néranádas különböző megközelítéseit és perspektíváit, valamint a mai társadalomra gyakorolt hatását. Kimerítő kutatással és konkrét esetek tanulmányozásával igyekszünk átfogó és teljes képet adni erről a témáról. Ezenkívül megvizsgáljuk azokat a lehetséges megoldásokat és javaslatokat, amelyeket a Néranádas-gyel kapcsolatos problémák megoldására terjesztettek elő.
| Néranádas (Naidăș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Néranádas |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 327280 |
| Körzethívószám | +40 x55[1] |
| SIRUTA-kód | 53354 |
| Népesség | |
| Népesség | 721 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 130 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 53′, k. h. 21° 35′44.883333°N 21.583333°EKoordináták: é. sz. 44° 53′, k. h. 21° 35′44.883333°N 21.583333°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Néranádas témájú médiaállományokat. | |
Néranádas, románul Naidăș, szerbül: Најдаш, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
A Néra bal partján, a Lokva-hegység északi lábánál, a román-szerb határtól 2 km-re délkeletre, Szászkabányától 10 km-re nyugatra fekvő település.
Története
Néranádas, Nádas nevét 1378-ban említette először oklevél Nadasd néven. 1688-ban Nadas, 1723-ban Nadasch, 1743-ban Nadas, 1799-ben Nádas, 1808-ban Najdas, Najdash, 1913-ban Néranádas néven írták.
1910-ben 2712 lakosából 2655 fő román, 30 magyar volt. A népességből 2676 fő görögkeleti ortodox vallású volt.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Jámi járásához tartozott.
Nevezetességek
- Középkori temploma a kavicsbánya mögött 500 méterre, a Néra folyó völgyében található. A romániai műemlékek jegyzékében a CS-I-s-B-10862 sorszámon szerepel.[2]
Jegyzetek
- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. október 1.) Hozzáférés: 2017. január 28.
Források
- Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 2. kötet, 2. rész. Budapest: Athenaeum. 1883.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Krassó-Szörény megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}