Körtvélypatak
Ebben a cikkben elmélyülünk a Körtvélypatak lenyűgöző világában, és megvizsgáljuk annak minden oldalát. A Körtvélypatak eredetétől napjaink fejlődéséig döntő szerepet játszott a mindennapi élet különböző területein. A következő néhány sorban részletesen megvizsgáljuk a társadalomra, a kultúrára és a technológiára gyakorolt hatását, valamint azt, hogy milyen kihívásokat és lehetőségeket jelent a jövőre nézve. Reméljük, hogy mély és átgondolt elemzésünkkel megvilágítjuk ezt a témát, és egyedülálló betekintést nyújtunk, amely elmélkedésre és vitára késztet.
| Körtvélypatak (Crușovăț) | |
.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Somfa |
| Rang | falu |
| Községközpont | Somfa (Cornea) |
| Irányítószám | 327106 |
| SIRUTA-kód | 52133 |
| Népesség | |
| Népesség | 384 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 271 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 59′ 48″, k. h. 22° 19′ 14″44.996762°N 22.320610°EKoordináták: é. sz. 44° 59′ 48″, k. h. 22° 19′ 14″44.996762°N 22.320610°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Körtvélypatak témájú médiaállományokat. | |
Körtvélypatak románul: Crușovăț, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
Teregovától délre, Herkulesfürdőtől északra, Kuptorja és Bélajablánc közt fekvő település.
Története
Körtvélypatak, Krusovecz nevét 1447-ben említette először oklevél Krussowcz, Krwssowecz néven.
1548-ban Krwsowecz, 1603-ban Krusevecz, 1690–1700 között Krusevacz, 1888-ban Krussovecz, 1913-ban Körtvélypatak formában írták.
1552-ben a Losonczi Bánffyak birtoka, kik közül ez évben Losonczi Bánffy Mihály Krwssowecz birtokbeli jószágait zálogba adta Karánsebesi Sebesi Lajosnak és Flora Ioannak.
1553-ban Kornyáti Bekes László krwsweczi birtokrészét adta zálogba Tövisi Cservicse Jánosnak.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Teregovai járásához tartozott.
1910-ben 685 lakosából 11 magyar, 658 román volt. Ebből 10 római katolikus, 673 görög keleti ortodox volt.
Jegyzetek
Források
- Pesty Frigyes: Szörény vármegye (II. 290)
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.