Zsidovin
A mai világban a Zsidovin olyan téma, amely nagy jelentőségűvé vált, és minden korosztály és kultúrájú ember figyelmét felkeltette. Akár a társadalomra, akár a mindennapi életre gyakorolt hatása miatt, a Zsidovin érdekességgé vált azok számára, akik szeretnék jobban megérteni az őket körülvevő világot. Ahogy elmélyülünk ebben a cikkben, feltárjuk a Zsidovin különböző aspektusait, és megvitatjuk annak fontosságát a különböző területeken. Történelmi relevanciájától a mai hatásig a Zsidovin továbbra is vita és vita tárgya, amely megérdemli figyelmünket és elmélkedésünket.
| Zsidovin (Berzovia) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Zsidovin |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 327030 |
| SIRUTA-kód | 51519 |
| Népesség | |
| Népesség | 1783 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 49 |
| Népsűrűség | 356,6 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 136 m |
| Terület | 5,0 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 26′, k. h. 21° 38′45.433333°N 21.633333°EKoordináták: é. sz. 45° 26′, k. h. 21° 38′45.433333°N 21.633333°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsidovin témájú médiaállományokat. | |
Zsidovin (románul: Berzovia) település Romániában, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
Boksánbányától északnyugatra, a Berzava folyó mellett fekvő település.
Története
A település és környéke már az ókorban is lakott hely volt. Helyén egykor nagy római város: Berzobis (Berzivia) állt. Ennek a maradványai mai is láthatóak a faluban.[1]
Zsidovin (Bo(l)dogasszonyfalva) nevét 1330-ban említette először oklevél Bodugazunfolwa néven. Krassó megyei vásáros hely volt, a Berzava felső szakaszánál, Gertenyes és Remete szomszédsága jelentős helyet feltételez.
A Boldogasszonyfalva név 1370-ben tűnt fel utoljára az oklevelekben, mikor Nyéki Chepe András tisztje panaszolta, hogy az itteni vásáron jobbágyuktól egy lovat elvettek. E néven többé nem szerepelt. Középkori eltűnését azzal magyarázzák, hogy az északi oldalon levő Remete, amely a Himfiek uradalmi központja volt átterjedt ide is, erre a fennmaradt periratokból is következtetni lehet. Egy e helyen előkerült zsidó felirat kapcsolatban állhat az itt folytatott kereskedelemmel, és magyarázhatja a hely újkori nevét is.
A 20. század elején Krassó-Szörény vármegye Boksánbányai járásához tartozott.
1910-ben 1787 lakosából 1301 román, 269 szlovák, 63 magyar volt. Ebből 1356 görögkeleti ortodox, 395 római katolikus volt.
Nevezetességek
- Római város és erődítés maradványai, a romániai műemlékek jegyzékén CS-I-s-A-10785 sorszámon szerepel.
- 3–4. századi dák település maradványai, a falutól északra két kilométer távolságban (CS-I-s-B-10786).
- 13–15. századi templom (CS-I-s-B-10787).
Hivatkozások
- ↑ Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. október 1.) Hozzáférés: 2017. január 28.
Források
- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III: H-K/Heves, Hont, Hunyad, Keve, Kolozs, Komárom, Krassó, Kraszna, Küküllő megye és kunság. Budapest: Akadémiai. 1987. ISBN 963-05-3613-7
- Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. október 1.) Hozzáférés: 2017. január 28.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Krassó-Szörény megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}