Kismajtény

Az elmúlt évtizedekben a Kismajtény egyre nagyobb érdeklődést váltott ki a különböző területek kutatói, akadémikusai és szakemberei körében. A Kismajtény hatása a modern társadalomra tagadhatatlan, hatásai a gazdasági szférától a kulturális szféráig terjednek, beleértve az egészségügy és a technológia területét is. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kismajtény különböző oldalait, és elemezzük mindennapi életünk különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. Az identitásformáló szerepétől az üzleti stratégiák kidolgozásában való részvételig a Kismajtény olyan releváns témává vált, amely több szempontból is megérdemli a vizsgálatot. A Kismajtény elemzésén keresztül igyekszünk rávilágítani a következményeire és feltárni összetettségét, hogy jobban megértsük a jelenkori világban betöltött szerepét.

Nem tévesztendő össze a következővel: Majtény.
Kismajtény (Moftinu Mic)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
KözségMajtény
Rangközségközpont
Irányítószám447200
Körzethívószám0261
SIRUTA-kód138217
Népesség
Népesség1277 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság376
Földrajzi adatok
Tszf. magasság121 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 41′ 09″, k. h. 22° 36′ 04″47.685882°N 22.601063°EKoordináták: é. sz. 47° 41′ 09″, k. h. 22° 36′ 04″47.685882°N 22.601063°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kismajtény témájú médiaállományokat.

Kismajtény (románul Moftinu Mic) falu Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése

Nagykárolytól 14 km-re keletre, a Kraszna bal partján fekvő település, mely Nagymajténytól 5 km-re nyugatra található. Észak felé 1 km-re a Majtényi-tó található.

Története

Kismajtény nevét az oklevelek 1417-ben említik először egy határjárási oklevélben.

1417-ben ecsedi Báthory István és fivére, Báthori Benedek Nagy- és Kismajtényra nyert adományt.

1467-ben Kismajtény határát Dománhidy (Domahidy) András és Báthory András megjáratták.

A fent említett hajdani Kismajtény azonban elpusztult, nyoma sem maradt.

1711. IV. 30.-án itt tették le II.Rákóczi Ferenc kurucai a fegyvert, s keletkezett másnap a Szatmári Béke. A kurucok szabad elvonulást kaptak a Lengyel Királyságba.

1723-ban a település református anyakönyvének feljegyzése szerint gróf Károlyi Sándor engedélyével református magyarok telepedtek le itt, az ún. Ebesfalva telkein, s a helyet Kismajténynak nevezték el, Károlyi Sándor beleegyezésével.

1787-ben építették fel a református templomukat, majd 1867-ben újat építettek.

A község áradásos helyen volt, az egykori Ecsedi-láp szélén, a Kraszna mellett, s a falu az állandó árvizek elől menekülve Károlyi Lajostól megvette a „Messzilátó dombot” örök áron, ott addig csak a „Messzilátó csárda” állt. A falu 1884-1886 között oda költözött át.

Az új helyen a görögkatolikusok 1886-ban, a reformátusok 1892-ben építettek új templomot.

A község régi helyét később Ókismajtény pusztának nevezték el. Határában egy helyet, ahol tégladarabokkal telt dombok vannak, Tagyivárnak neveznek.

Közlekedés

A települést érinti a Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal.

Nevezetességei

A szatmári béke emlékoszlopa 2012-ben. A magyar történelmi emlékjel a Kismajtény melletti Domahida vasútállomás mögötti területen található[1]
  • Református templom, 1892-ben épült.
  • Görögkatolikus templom, 1886-ban fejezték be.
  • Itt, a majtényi síkon tették le a fegyvert a Rákóczi-szabadságharc katonái 1711. április 30-án.[2] Az eseményt megelőző békeszerződésre emlékeztető obeliszk Domahida vasútállomás mmögött található, a Kismajtény településtől északra. Az emlékoszlopot 1875-ben, az Észak-keleti Vasút Társaság igazgatójának, Ivánka Imrének a kezdeményezésére állították fel. Kismajtény község 1875 novemberében adta meg az engedélyt az emlékműhöz.

A dísztelen obeliszken a "Szatmári Béke" felirat látható, azonban a történelmi esemény dátuma néhány nappal korábbra, 1711 április 27-ére van jelölve. Az emlékjel átvészelte a történelem viharait és még ma is az eredeti helyén áll[3]

Jegyzetek

  1. ↑ A Rákóczi-szabadságharc emlékjelei a történelmi Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegyék területén. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  2. ↑ Szatmári béke emlékoszlopa, kozterkep.hu
  3. ↑ A Szatmári Béke emlékoszlopa. (Hozzáférés: 2020. január 8.)

Források

  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.