Szér
Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Szér-et, feltárva annak különböző aspektusait és lehetséges következményeit. A Szér olyan téma, amely az elmúlt években sokak figyelmét felkeltette, és relevanciáját és hatását nem lehet alábecsülni. Ezeken az oldalakon a Szér-et különböző szemszögekből fogjuk megvizsgálni, az eredetétől napjainkig, beleértve a lehetséges jövőbeni fejlődését is. Foglalkozni fogunk annak legpozitívabb aspektusaival és az általa jelentett kihívásokkal is, azzal a céllal, hogy teljes és kiegyensúlyozott képet adjunk a Szér-ről. Reméljük, hogy ez az elemzés hozzájárul a témával kapcsolatos ismeretek gyarapításához és a körülötte folyó konstruktív vitához.
| Szér (Ser) | |
 | |
| Szér látképe a legelőről délnyugat felől | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Bogdánd |
| Rang | falu |
| Községközpont | Bogdánd |
| Irányítószám | 447063 |
| SIRUTA-kód | 137176 |
| Népesség | |
| Népesség | 687 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 781 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 203 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 22′ 42″, k. h. 22° 57′ 48″47.378324°N 22.963290°EKoordináták: é. sz. 47° 22′ 42″, k. h. 22° 57′ 48″47.378324°N 22.963290°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szér témájú médiaállományokat. | |
Szér (románul Ser) falu Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése
Szatmár megyében, Bábcától délre, Szatmár megye és Szilágy megye határán fekvő település.
Története
Szér nevét 1349-ben említették először az oklevelek Zceertelek néven.
1423-ban Zeer, 1461-ben Zerthelek, 1475-ben Zeel, 1494-ben Zertheleke, Szér, 1549-ben Seel, 1570-ben Zer, Szeer, 1570-ben Szer -néven írták.
Szertelek a tőle kissé délre eső Kusaly várához tartozott, melynek romjai a Hegyes Bércz-en álltak, s az 1900-as évek elejének leírásai szerint még láthatóak voltak.
1349-ben Zceertelek birtok tárgyában Sarmasági László és testvérei egyezséget kötöttek Sámsoni Istvánnal, ezt az egyezséget Endre erdélyi vajda és szolnoki főispán is megerősítette.
1475 körüli adólajstrom Zeel települést a Jakcsiak birtokaként írta le; Jakcsi János és István között oszlott meg.
1543-ban panaszi Pázmány Péter és Jakcsi Mihály volt Szér birtokosa.
1570-ben Jakcsi Boldizsárt írták a település birtokosának.
1604-ben a Weselényiek voltak birtokosai.
1703-ban Szér Wesselényi István báró, középszolnok megyei főispán birtoka volt.
1797-ben végzett hadi összeíráskor Wesselényi Farkas volt a település birtokosa.
1847-ben 849 lakója volt, kik közül 8 római katolikus, 143 görögkatolikus, 698 református.
1890-ben 822 lakosából 725 magyar, 5 német, 90 oláh, 2 egyéb nyelvű, ebből római katolikus 13, görögkatolikus 90, evangélikus 5, református 688, unitárius 2, izraelita 24 fő volt. A település házainak száma ekkor 150 volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szér Szilágy vármegye Szilágycsehi járáshoz tartozott.
A településnek a 2011-es népszámlálás szerint 751 lakosa volt, ebből 718 magyar anyanyelvű.[1]
Nevezetességek
- Református templom: 1470-ben már említették a falu kőtemplomát és czintermét. Az akkori templomnak homlokzatánál két torony állt. A jelenlegi templomot ennek helyére építették fel. A templom mennyezetén található évszám szerint 1793-ban épült fel a ma is álló templom. Anyakönyvüket 1778-ban Krasznai Sámuel pap kezdte vezetni.
Hivatkozások
- ↑ Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Satu Mare (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. (Hozzáférés: 2017. június 7.)[halott link]
Források
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). : Szilágy vármegye közönsége. 1902. 422–426. o. Online elérés