1703

1703 más naptárakban
Gergely-naptár	1703
Ab urbe condita	2456
Bahái naptár	-141 – -140
Berber naptár	2653
Bizánci naptár	7211 – 7212
Buddhista naptár	2247
Burmai naptár	1065
Dzsucse-naptár	N/A
Etióp naptár	1695 – 1696
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1758 – 1759
Shaka Samvat	1625 – 1626
Holocén naptár	11703
Iráni naptár	1081 – 1082
Japán naptár	2363 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4399–4400
Kopt naptár	1419 – 1420
Koreai naptár	4036
Muszlim naptár	1114 – 1115
Örmény naptár	1152 ԹՎ ՌՃԾԲ
Thai szoláris naptár	2246
Zsidó naptár	5463 – 5464

Évszázadok: 17. század – 18. század – 19. század

Évtizedek: 1650-es évek – 1660-as évek – 1670-es évek – 1680-as évek – 1690-es évek – 1700-as évek – 1710-es évek – 1720-as évek – 1730-as évek – 1740-es évek – 1750-es évek

Évek: 1698 – 1699 – 1700 – 1701 – 1702 – 1703 – 1704 – 1705 – 1706 – 1707 – 1708

Események

Határozott dátumú események

• május 6. – A lengyelországi (Galícia) Brezán várában bujdosó Felsővadászi II. Rákóczi Ferenc herceg és Bercsényi Miklós székesi gróf kiadja a breznai kiáltványt, melyet a magyarokhoz intéz és felkelésre szólítja fel az elégedetlen nemeseket és jobbágyokat.
• június 7. – II. Rákóczi Ferenc herceg kiadja munkácsi táborában a keresztény világ számára latin nyelvű, "Recrudescunt inclytae gentis Hungarae vulnera" (Ismét kiújultak a jeles magyar nemzet sebei) kezdetű kiáltványát, a szabadságharc okairól és céljáról.
• június 7. – A kuruc csapatok vereséget szenvednek Dolhánál.
• június 14. – Esze Tamás Rákóczi elé vezeti a tiszaháti felkelőket.
• június 15. – II. Rákóczi Ferenc találkozik Esze Tamással a határon, Klinecben.
• június 16. – II. Rákóczi Ferenc a Vereckei-hágón keresztül Magyarországra érkezik.
• július 8. – Rákóczit erdélyi fejedelemmé választja a gyulafehérvári országgyűlés.
• július 26. – Debrecen megnyitja kapuit a kuruc seregek előtt.
• augusztus 6. – Rákóczi hadat indít a bihari szerbek lakóhelye, Váradolaszi ellen és a várost leromboltatja.
• szeptember 2. – A kurucok elfoglalják Sárospatakot.
• szeptember 21. – Szolnokot beveszik a kurucok.
• szeptember 26. – II. Rákóczi Ferenc uralja az ország nagy részét.
• szeptember 27. – Rákóczi vetési táborából kibocsátott pátensével a hadba vonult jobbágyokat és családtagjaikat mentesíti a közterhek és a földesúri szolgáltatások alól.
• október 9.– I. Lipót pátensében bűnbocsánatot ígér azoknak, akik hat héten belül a király hűségére térnek.
• október 15. – Károlyi Sándor szatmári főispán csatlakozik Rákóczihoz.
• október 18. – Gyulafehérvár kuruc kézen.
• november 11. – Kihal a Zrínyi család, miután meghal Zrínyi IV. János Antal.
• november 15.
  • Bercsényi Miklós kuruc serege Zólyomnál megfutamítja Forgách Simon császári seregét.
  • XIV. Lajos francia király követe útján tudatja Rákóczival, hogy az erdélyi trón jogos örökösévé ismeri el.
• november 20. – Rákóczi Esze Tamást és családját minden jobbágyi kötelezettsége alól felmenti.
• november 22. – I. Lipót megerősíti a magyarországi szerb határőröknek adott valamennyi korábbi kiváltságát.
• december 4. – Kuruc csapatok bevonulnak Lőcsére.

Határozatlan dátumú események

• az év tavaszán – Az oroszok elfoglalják Nyenskans erődjét a Néva torkolatát. (1703. május 16-án I. Péter cár itt alapította meg Szentpétervár városát, mely 1713 óta fővárossá vált.)
• június – Savoyai Jenőt nevezik ki a bécsi Udvari Haditanács elnökévé.
• július – A Váradolasziban állomásozó rác katonaság végigpusztítja Bihar megye falvait. (Váradolaszi ma Nagyvárad része!)
• szeptember eleje – A kuruc csapatok győzelmet aratnak az aradi szerb katonaság felett.
• az év folyamán –
  • Luigi Ferdinando Marsigli feladja Breisach várát az ostromló francia csapatoknak. (Ezért a császári hadseregből kizárták, és a császári szolgálatban gyűjtött javait elkobozták. Marsigli legfontosabb megbízatása nem a hadsereg vezetése, hanem a kémkedés volt.)
  • Megjelenik a Wiener Zeitung elődjének, a Wiennerisches Diarium napilap első száma.

Az év témái

1703 az irodalomban

1703 a tudományban

1703 a jogalkotásban

• december 2.– I. Lipót házi-törvényben szabályozza a Habsburg-ház örökösödési rendjét.

Születések

• március 12. – Amade László költő († 1764)
• június 17. – John Wesley anglikán lelkész, a metodizmus alapítója († 1791)
• június 23. – Leszczyńska Mária francia királyné, I. (Leszczyński) Szaniszló lengyel király leánya, XV. Lajos francia király felesége († 1791)
• szeptember 29. – François Boucher francia rokokó festő († 1758)
• október 5. – Jonathan Edwards, a tizenhárom amerikai gyarmat kongregációs templomának papja, hittudós és misszionárius († 1758)
• október 28. – Johann Gottlieb Graun német barokk zeneszerző, Carl Heinrich Graun bátyja († 1771)
• november 10. – Borsóthy Péter veszprémi egyházmegyei áldozópap († 1758)

Halálozások

• február 18. – Zrínyi Ilona Thököly Imre felesége és Munkács várának hősies védelmezője (* 1643)
• március 31. – Johann Christoph Bach német zeneszerző (* 1642)
• május 17. – Csákányi Imre, jezsuita rendi tanár, költő (* 1651)
• július 28. – Arnu Miksa német jezsuita tanár (* 1671)
• augusztus 26. – Batthyány Ádám országbíró, a dunántúli hadak főgenerálisa (* 1662)
• október 14. – Thomas Kingo dán püspök, költő és himnuszíró (* 1634)
• november 8. – John Wallis angol matematikus és fizikus (* 1616)
• december 28. – II. Musztafa az Oszmán Birodalom 23. szultánja (* 1664)

Jegyzetek

1. ↑ A breznai kiáltvány szövege. . (Hozzáférés: 2011. június 5.)
2. ↑ "Recrudescunt inclytae gentis Hungarae vulnera" (Ismét kiújultak a jeles magyar nemzet sebei) kezdetű Rákóczi kiáltvány
3. ↑ A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711)
4. ↑ a b c d e f g h i j k l m Buskó András: Ezeréves kapcsolatok. Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Lengyel-Magyar Baráti Kör, Budapest, 2002, 263. p.
5. ↑ a b c d Farkas Ildikó: Kronológia, 1690–1707. In.: História. 2010. évi 4. sz., 28. p.
6. ↑ Schramek László: Háborús közigazgatás a Rákóczi-szabadságharc frontvonalán. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 129. évf., 2016/1. (2016. március) sz., 57. oldal, ISSN 0017-6540
7. ↑ Vatai Gábor: A Nagy Koalíció és a Habsburg érdekérvényesítés. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 128. évf., 2015/1. sz., 62. oldal, ISSN 0017-6540
8. ↑ Nagy Levente–Hausner Gábor: Raimondo Montecuccoli és a magyarok. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 124. évf., 2011/3. sz., 680-681. oldal, ISSN 0017-6540
9. ↑ Földvári Zsuzsa: Online börtön. In.: HVG. XLIII. évfolyam, 2022/43. (2259.) szám, 30. oldal, ISSN 1217-9647

A Wikimédia Commons tartalmaz 1703 témájú médiaállományokat.